Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-10-09 / 41. szám

1941 Október 9 Verhovay aJc Latfia VÁLOGATOTT ADOMÁK BUSULÓ TESTVÉREINK FELVIDAMITASÁRA összeszedte: Egy Üreg Verhovay Csatár VALÓSZÍNŰ — Gyerekek, ki tudja megmondani, mit csinált Kolumbusz Kristóf, amikor kikötött Amerika part­jain? . — Én tudom! Kiszállt a hajóból! Az eredmény Az engedélykérés indokolása Szolnokon egy fiatal kis­gazda nősülése után a követ­kező szövegű rövid kérvényt adta át a városi tanácsnak: “Mély tisztelettel kérek en­gedélyt egy istálló felépíté­séhez, mert házasságom ré­vén egy tehénhez jutottam.” Egy óhazai lapból Az egyik alföldi város heti­lapjából olvastuk e héten: “Polgármester urunk megér­kezésével a szarvasmarha ki­állítás megkezdődött.” Debrecenben egy marhakupecz, mészá­ros vevőjéhez a következő le­velet inézte: “Ha marhára, vagy ökör­re lesz szüksége, gondoljon mindenkor rám!” Jobb, ha nem tudja Kohn és Grün találkoznak az utcán még a régi jó idők ben és azt mondja Kohn: — Nézze Grün ur, én nyu­godtan akarok aludni. Tud­ni akarom, hogy mikor ka­pom meg végre a pénzemet? — Nézze Kohn ur, — vá­laszolja neki Grün, — ha nyugodtan akar aludni, ak­kor jobb, ha nem tudja meg. Szegeden történt Egy fiatalember megkér­dezte a jóságáról és bölcses­ségéről ismer plébánost: — Nősüljek-e meg, vagy maradjak nőtlen? — Tégy, amit akarsz fiam, — válaszolta a szent­­életű pap, — de figyel­meztetlek, mind a kettőt meg fogod bánni!”... Jogos aggodalom Bonner püspököt VIII. Henrik, Anglia királya, na­gyon kényes természetű ügy­ben akarta követként kül­deni I. Ferenc francia ki­rályhoz. — Felséged óhajtása na­gyon könnyen a fejembe ke­rülhet, — mondotta eluta­zása előtt a püspök. — Abban az esetben le­­üttettem az országom terü­letén valamennyi francia fejét! — válaszolt ingerülten a király. — Attól tartok, felség, — mosolygott Bonner, — hogy egyik leütött fej sem fog il­leni az én nyakamra ... Mr. Bartek, aki barátjá­val tart hazafelé a Magyar Házból, erősködik, hogy elő­adást fog tartani feleségének a takarékosságról. Mikor másnap találkoz­nak, Mr. Barteket megkér­dezi a barátja: — Nos, megtartottad az előadást? — Igen. —És mi az eredmény? — Le kell mondanom a dohányzásról. A tehetség jele A hírneves énektanártól kérdezi Micike mamája: — Ugy-e, az én lányom született művésznő, — re­mek a hangja? — Hát azt igy nehéz vol­na megállapítani... — De ugyebár, mindene megvan, ami egy nagy éne­kesnő kifejlődéséhez szük­séges? — Oh, hát természete­sen ... Szája és torka, az van!... Megfelelt István gazda beteg. Orvost hivat, aki vizsgálja és igy szól: — Gazduram, ne igyék annyit! Minden pohár bor egy szeg a koporsójába! — Hát aztán — méltatlan­kodik István gazda — mit árt az nekem, ha a kopor­sóm úgy fog kinézni, mint egy sündisznó!?... A legkedvesebb olvasmány — Mi az ön legkedvesebb olvasmánya? — kérdezte va­laki Rossint, a világhírű olasz zeneszerzőt. — Az étlap, — hangzott a lakónikus felelet. Nem érdekli az állatkert Sebők azt mondja barát­jának: — Gyere ki az állatkertbe, nézzük meg az állatokat. — Ez engem nem érdekel, — szól Sebők, — otthon a lányom úgy beszél, mint egy papagáj, a fiam úgy or­dítozik, mint egy sakál, a feleségem állandóan vércse­ként forog körülöttem, a szakácsnőm úgy morog, mint egy medve, az anyósom meg egy kész gorilla ... Mi­nek egy ilyen embernek ál­latkertbe menni?... Meggondolatlan bók — Én gyerekkorom óta minden évben lefotografál­­tatom magamat. — Milyen szép nagy gyűj­teménye lehet már, kedves Miss Green! A büntetés — A bíróság elutasította a válókeresetet! Úgy talál­tuk, hogy nincs ok a vá­lásra, legjobb lesz, ha kibé­kül a feleségével! Megér­tette? — Belenyugszom a bünte­tésbe! ... SZÉP KÖSZÖNET MESSZE FÖLDRŐL Azoknak a csinos Ver­hovay ajándékoknak, — me­lyeket hadbavonult fiaink részére oly nagy örömmel küldtünk a messze tábo­rokba, hol most nagyban folyik az ujoncképzés, vagy pedig már hadgyakorlatok­ra vonultak a kiképzett ka­tonáink, — élénk visszhang­juk támadt. Kedvesen érin­tette a fiukat a Verhováy figyelmessége. Ennek beszé­des bizonyítéka az alábbi le­vél, mely magyar nyelven lett megírva és North Ca­­rolina-ból érkezett... 110th Infantry, 28th Div. October 3, 1941. DARAGÓ JÓZSEF, Verhovay központi elnök urnák, Pittsburgh, Pa. Tisztelt Elnök ur: Szívélyes köszönetem irá­nyítom ezen alkalommal a Verhovay Segély Egyletnek, azért a szép ajándékért, amit részemre szántak és küld­tek egy pár nappal előbb. Nagyon szép gondolat volt ez ettől az Egyesülettől — midőn megemlékeztek ró­lunk is, akik ma az Egye­sült Államok hadseregének kötelékébe tartozunk. Én büszke vagyok, mint ma­gyar, de mint amerikai ál­lampolgár is és büszkén fo­gom viselni azon “V” sym­­bolumot és harcolni is érte szükség esetén. Remélem a többi magyar származású bajtársaim is utánozni ké­szek engem. Még egyszer megköszönve, maradok tisz­telettel: Private Steve J. Szokos, Jr. Co. “M” 110-Inf. 28. Div Indian town Gap, Pernes. U. I.: Ezen pár soromat North Carolinából küldöm. Most itt résztveszek a lefolyó nagy hadgyakorlaton.--------------o-------------­ITHACA, N. Y. HÍREK Tisztelettel értesítem Itha­ca és környéke tagtársaimat, úgyszintén az összmagyarsá­­got, hogy Demeter Gábor, 361 Hancock St. általam — a központ jóváhagyásával — megbizatott a helyi szer­vezésre, melynél fogva fel van jogosítva uj tagokat fel­írni a Verhovay Segély Egy­letbe. Demeter tagtársamat nem kell bemutatni, mert a köz­élet embere, tevékeny, _ jó Verhovay tag. Kérem fogadják testvéri szeretettel és teljes bizalom­mal, ha felkeresi a környék magyarságát a Verhovay Segély Egyletbe való beállás végett. Tagtársi tisztelettel TAKÁCS MIKLÓS, kerületi szervező. 7-ik OldáS AZ EJTŐERNYŐ — MAGYAR TALÁLMÁNY Napról-napra olvashatjuk, hogy az ejtőernyős katonai alakulatoknak milyen fontos szerepük van a háborúban, és a vakmerő, minden ve­szedelemmel merészen da­coló magyar ejtőernyősök is milyen bámulatos hőstette­ket vittek véghez. Arról azonban kevesen tudnak, hogy ezt az uj fegyvernemet: az ejtőernyőt magyar tudós találta fel. A Termés zettudományi Közlöny legújabb számában olvassuk a következőket: “Az ejtőernyő magyar talál­mány és immár 325 éves múltra tekinthet vissza. Fel­találója az 1541-ben szüle­tett Verancsics Faustus, aki korának valóságos ezermes­tere volt. Egyetemi tanulmá­nyait Páduában végezte, ahonnan 1573-ban került vissza hazájába. Itt a veszprémi püspök birtokai­nak kormányzója lett, de a lángészt jellemző nyugtalan­sággal egyaránt nagyon ér­dekelték őt a teológia, a böl­csészet, a nyelvészet, a ter­mészettudományok és a me­chanika kérdései. Rudolf ki­rály és császár a tudóst Csa­nádi püspöknek nevezte ki, majd Prágába került királyi titkárnak, később megfor­dult Velencében, Rómában. Mindenütt igen szerény kö­rülmények között él, de foly­tonosan újabb és újabb ta­lálmányokkal f o g 1 a Ikozik. 1616-ban Velencében kiadta egy pazar kiállítású kötet­ben “Machinae Novae” cimü munkáját, amelyben hat­vannégy találmányát ismer­tette. Ebben — többek kö­zött — leír egy elmés szer­kezetű fahidat, a viz ellené­ben csigaszerkezettel haladó teherhajót; megjelenik a kö­tetben a mai mentő-öv őse, amelyet ő is légtömlőkből állított össze; újfajta ruga­nyos kocsikat és gyaloghin­­tókat ir le; különféle nap, viz és tüz-órákat szerkeszt; és ebben a kötetben mutatta be kortársainak írásban és képben az ejtőernyőt is. Leírása a következő: “Ha négy léccel kifeszitünk egy négyszögletss vásznat és 4 sarkára kötelet kötünk, ezzel az ernyővel bátran leugor­­hat az ember a toronyból, vagy még magasabb helyről, mert, ha nem fuj is a szél, az esés ereje szelet támaszt, amely visszatartja a vitorlát és az ember nem hevesen, hanem lassankint száll le a földre”... Veranics földi maradvá­nyai a Sebenico mellett fek­vő kis Previc szigetén, a ferencesek tempi omában nyugszanak.--------------o-------------­Canada is supplying the world with about $3,000,000 worth of radium each year.

Next

/
Thumbnails
Contents