Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-10-09 / 41. szám

194t Október 9 Verhovayak Lapja 5-lk Oldal BUDAPESTRŐL A RENDES ESTE RÖVIDHULLÁMÚ RÁDIÓN HALLOTTUK A magyar honvédség zö­me az ország határokon be­lül marad, mint a bejelentő mondotta, a második világ­háborúba sodródott Magyar- Ország sorsáért aggódók meg nyugtatására. Odaát ugyanis Bárdossy László magyar mi­niszterelnöknek az a kijelen­tése, hogy Magyarország mindössze úgynevezett ex­­pediciós hadsereget küldött Ukrajnába, országos örömet keltett. Ugyancsak általános megelégedésre szolgált az a hivatalos nyilatkozat is, mely az eddigi keretekben határozta meg az Oroszor­szág ellen küzdő magyar csapatok létszámát, azt is hangoztatván, hogy legfel­jebb a csapattestek kicseré­lésére, illetőleg felváltására lehet kilátás, megnagyobbi­­tásukra azonban NEM! ... (Sovány vigasz ez! Szerk.) A múlt héten több pesti Újság akadt a kezünkbe s magyar szempontból nagy horderejűnek tartjuk a bu­dapesti sajtónak ebben az irányban korábban elhang­zott kijelentését is, mely Így szól: “Honvédségünk zö­mének a határokon belül, harcrakészen való megőrzése életbevágó, mert a magyar haderő töretlen erejére fon­tos feladatok várnak a Duna völgyében. Arról ugyanis már előre kell gondoskod­nunk, hogy az 1918-as gyá­szos események megismétlő­désének minden lehetőségét kizárjuk. Katonai szempon­tokon felül ugyanis szellemi, valamint gazdasági téren is fontos feladatok várnak az eljövendő uj Magyarország­ra, a béke-országra. Minden­hez azonban az időközben fel nem morzsolódott hon­védség adja meg a biztonsá­got,” — igy vélekedik a magyarországi sajtó erről az életbevágó kérdésről. Vitéz Béldy Alajos vezér­őrnagy, az uj magyar egysé­ges sport-szervezet vezetője, a magyar sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy — a kapott legfelsőbb parancs Szelleméhez híven, •— meg­valósítja a magyar ifjúság testi és erkölcsi erőinek mi­nél teljesebb kifejlesztését, hogy a rábízott ifjúságot lel­kében, testében egyaránt edzett, bátor és semmi áldo­zattól nem rettenő katonás és magyar szellemű férfiak­­ák nevelje. A jövőben minden ér má­jus elsején országos arányú ifjúsági napot rendeznek és ennek keretében adnak majd számot a magyar ifjak száz­ezrei testi és lelki felkészült­ségükről és fejlődésükről. Az Általános Állami Mun­kás Biztosítás reformja te­rén nagyfontosságu intézke­déseket hozott Magyar­­ország. A társadalombiztosí­tás reformálását a kormány a bányaurbér biztosítás új­jászervezésével kezdte meg. De ezzel nem állt meg a re­formok utján, hanem a biz­tosított munkások érdeké­ben olyan intézkedéseket határozott el, amelyek a tár­sadalombiztosítás történeté­ben korszakalkotó jelentő­ségűek: A társa dalombiztositási szolgáltatásokat a munka­­vállalók javára jelentős mértékben emelik mind a betegségi biztosításban, mint a baleseti biztosításban, va­lamint az öregségi és rok­kantsági biztosításban is. A betegségi biztosításban a táppénz tiz százalékkal emel­kedik. A bérpótlékok mér­tékének megfelelően tizenöt százalékkal emelkednek a baleseti járadékok. A szülési segélyek mérté­kének felemelésén felül a pénzsegélyek és egyéb szol­gáltatások emelését hatá­rozta el a nős és gyermekes biztosítottak javára. Egész úttörő jelentőségű a feleség és a gyermekek után rend­szeresített táppénz-pótlék. A családalapítás lehetőségét és ezen keresztül a népsza porodást kívánja előmozdí­tani az a rendelkezés amely szerint a férjhezmenő bizto­sított nőknek száz hét után jár kiházasitási végkielégí­tés. LÉGIEXPRESSZEL ÁTÉRKEZETT MAGYAR­­ORSZÁGI HÍREK. Az alföldi öntözés gazdál­kodás előmozdítására 1937- ben megalkotott úgynevezett öntözési törvény alapján el­rendelt munkálatok évről­­évre fokozódó ütemben ha­ladnak előre. A hosszabb időre előre megállapított keretterv több részét már megvalósították és most a közelmúltban láttak hozzá az öntözési program gerincét alkotó hatalmas öntöző és hajózható főcsatorna mun­kálataihoz. Az öntözési hiva­tal ezeket a munkálatokat most mutatta he a kormány­zónak, valamint a kormány és az országgyűlés tagjainak. A megjelenteknek először a kormányzó bemutatta ken­deresi birtokán létesített RIZSTELEPET, ahol na­gyobb területen rendkívüli sikereket értek el a rizster­meléssel.- A kormányzó rész­letesen elmagyarázta ven­dégeinek a rizstermelés te­rén végzett kísérleteket és boldogan újságolta, hogy olyan rizsfajtát sikerült ki­választani, amely a legki­válóbb termést hozza. A kormányzó felesége örömmel mondotta el, hogy az ott ter­mett rizs ize felülmúlja min­den külföldről behozott rizs izét. Ezután a kormányzói pár a vendégekkel együtt az épülő főcsatorna munka­helyére hajtatott Hajdúná­nás környékére. A megva­lósítandó öntözési rendszer a Tiszából Tiszalöknél termé­szetes eséssel kivezetett víz­zel 200,000 katasztrális hold öntözését fogja szolgálni. A Tiszából való vízkivétel ha­talmas duzzasztómű utján történik, amely a Tisza kis vizét négy méterrel duz­zasztja fel. A duzzasztómű három darab 35 méter szé­les és 8 méter magas záró­táblájával a hasonló müvek között Európában nagyság tekintetében a második he­lyen fog állni. Az öntözőfő­csatorna kereken 100 kilo­méter hosszú és olyan mére­tekkel épült, hogy rajta két 700 tonnás hajó elfér egy­más mellett. Az öntözéses gazdálkodás megvalósításával egyidőben a kormány a tökéletes talaj­javítás kérdését is fokozato­san nagyobb és nagyobb te­rületre kiterjedően kívánja megoldani. Ezért kellő előre­látással előkészítés alatt áll az egész országra kiterjedően az okszerű vízgazdálkodásra vonatkozó keretterv és mun­kaprogram. A belviz-rende­­zés munkálatai a megállapí­tott program szerint halad­nak. A múlt évben Kárpátalja városaiban és községeiben nagy sikerrel működött egy ruszin színtársulat, amely a kárpátaljai kormányzói bi­zottság anyagi támogatásá­val ismét megkezdi előadá­sait. Az évadnyitó bemutató előadást szeptemberben tart­ják Ungvárott. Visegrádon megtalálták Mátyás király kastélyának alapzatát és feltárták a kas­tély romjait. Megállapítot­ták, hogy Mátyás király 380 szobás kastélyban lakott Vi­segrádon, amely az akkori idők legpompásabb épülete VÉDELMI BOND Kérdések KÉRDÉS: Kiszabott-c a kormány bizonyos összeget, amit Defense Bondok és bélyegek eladásával akarnak kapni? FELELET: Nem, nincs kiszabott összeg és nincs idő­határ. A Defense Savings Program egy állandó dolog s úgy a bondokat, mint a bélyegeket állandóan fogják áru­sítani. KÉRDÉS: Miért kérettek fel a kiskereskedők, hogy árusítsák a Defense bélyegeket? FELELET: A kiskereskedőket nem kérték fel, önként ajánlkoztak az országos szervezeteik utján, hogy a De­fense Bondokat és bélyegeket minél szélesebb rétegekben terjeszthessék. volt. A szobák igen nagy­méretűek voltak. A padló­zatot tégla borította, kü­lönleges szarvas-jelzéssel el látott tégla, amelyet Mátyás korában használtak. Függő­kertek voltak az egyes lak­osztályok között és nemcsak a termeket, de a szobákat is drága szőnyegek és mo­zaik-padlók borították. A kastély egyik főlátványos­sága volt a vörösmárvány­­kut. Ebből a nagy ünnep­ségek alkalmával vörös és fe­hér bor folyt. A kút rom­jait szintén megtalálták. Farkas József a somogy­­szentmiklósi Bárczay-urada­­lom kocsisa az egyik közeli bozótban mozgolódást vett észre. Azt hitte, hogy róka, felkapta fegyverét és oda­lőtt. A bozótból sikoly hal­latszott s az odarohanó Farkas kétségbeesetten lát­ta, hogy kilenc éves kis­leányát találta el. A kis­leányt súlyos sérülésekkel vitték a nagykanizsai kór­házba. Augusztus 30-án a kelet­magyarországi részek vissza­térésének első évfordulóján a megnagyobbodott ország lakossága bensőséges kere­tek között emlékezett meg Erdély egy részének haza­téréséről. A rádióban Ravasz László református püspök előadásában kifejtette, hogy ezt az évfordulót sohasem lehet elfelejteni. Akik végig­élték odaát az összeomlást — mondotta — azok emlé­kezhetnek rá, milyen érzés volt a megszállás. A meg­maradt országrészekben pe­dig olyan formát éreztek, mint amikor a hajótörött meghúzódik a roncsokból összetákolt tutajon s nézi, miként omlik széjjel a zá­tonyra futott büszke hajó. De ugyanakkor egész külö­nös dolog történt velünk, minden magyar hinni kez­dett Magyarország feltáma­dásában. Egy nagy kegye­lem, egy évvel ezelőtt vak­merő reménységeinket való­ra váltotta s most ismét együtt vagyunk magyarok. Hallgasson el hát ma min­den panasz, szégyenüljön meg minden kicsinyeskedő elégedetlenség, pusztuljon a csalódás és kiábrándulás ezen a napon, amikor Erdély újra magyar lett, — fejezte be beszédjét a püspök. Ko­lozsvár városának közönsége egy perces munkaszünettel ünnepelte az évfordulót. Délután megszólaltak a ha­rangok és egy óra hosszáig hirdették az igazságtalan trianoni békeparancs meg­szűnését. A földmivelésügyi minis®, térium hivatalos termésje­lentése szerint az időjárás kedvező volt a termés beta­karítására. Búzából az ed­digi becslések szerint köze­pes termésünk lesz. A kapá­sok termése jó közepes. Aa kedvezett. ANYÁK ÜNNEPE A Magyar Anyák Nemzet­védő Bizottsága, mint min­den évben, most is megren­dezte az Anyák-ünnepét, amelyen az érdemes, legtöbb gyermekes anyákat tüntet­ték ki és jutalmazták meg. Ez a felemelő ünnepély aug. 19-én folyt le Pest vármegye közgyűlési termében, amely­nek elnöki emelvényén he­lyet foglalt dr. József Ferenc főherceg és Anna főherceg­asszony, a bizottság védnöke. A terem Ssufolásig meg­telt anyákkal, akik elhozták kicsinyeiket is: az ünnepség lefolyása alatt nem egyszer felhangzott a gyermekkaca­gás, az ártatlan csöppségek hangjai belevegyültek a szó­nokok beszédébe. Dr. Párniczkyné Szederké­nyi Anna mondotta a meg­nyitó beszédet. Ezután Anna főhercegasszony tartotta meg ünnepi beszédét. Azután Bogos Margitka kö­szöntőt mondott az anyák­hoz, utána pedig egy kisfiú: Hlinka Lajos, Holbesz Ala­dár szép versét szavalta el. Most megkezdődött az em­lékérmek és jutalmak kiosz­tása. Magyarország területén összesen 670 anya részesült jutalomban, a vidéki körze­tekben 318 község keretén belül tartottak hasonló ün­nepséget és jutalmazták meg az anyákat. Budapesten 20 sokgyermekes rendőr-anya kapott fejenként 25 pengői jutalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents