Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-09-11 / 37. szám
TWO SECTIONS [VOL. XXIV. ÉVFOLYAM 1941 SZEPTEMBER 11.______ NO. 37. SZÁM MIT OLVASOL? BENNÜNKET, betüvetőket, mindennél jobban érdekel ezen a világon, hogy Te, kedves olvasónk, — persze, a saját neveden kívül, — mit olvasol el legszívesebben az újságban. Mi ugyanis, leginkább azért élünk a földön, hogy az embert tanulmányozzuk, a különféle jellemeket felismerjük, a lelkek legbensöbb életét felkutassuk és azok sajátságaiból, — hogy divatosan fejezzem ki magam, — hadibázisokat teremtsünk magunknak a toll és a dorong örök háborújában. Végzetesen igaz ugyanis az, hogy mindenki önmagával találkozik legszívesebben az írásokban Es ez, — nagyon egyszerű megállapítással, — annyit jelent, hogy' minden ember olyan, amilyen az olvasmánya. Kérdezem tehát tisztelettel és igen nagy érdeklődéssel, hogy Te, olvasóm, — amikor felnyitod a mindenheti vagy mindennapi lapodat, — mire fordítasz rá először? Mit olvasol el a legszívesebben? Háborút? Rémhíreket? Munkaügyeket? Pénzügyeket? Gazdasági problémákat? Istenes Írást? Sportot? Humort? Politikát? Tudományokat? Irodalmat? Tőzsdei híreket? Vagy csak a képeket nézed meg? Természetesen, még ezer és egy kérdést intézhetnék hozzád, de nem teszem, sőt ezekre a kérdésekre sem várok nyílt válaszokat. Megelégszem azzal, hogy megfigyeled magadat, a szokásaidat, hajlamaidat, a kívánságaidat, vágyaidat, a mindenheti vagy mindennapi lelki gesztusaidat, amikor — mondom, — a hetilapodat vagy napilapodat kézbeveszed. Megelégszem azzal, hogy önmagad állapítsd meg lelkületed legbensőbb, legsajátságosabb megnyilvánulásait. Olyan egyszerűen és intimen, mintahogy reggelenkint a tükörbe nézel. És csak azt kérem Tőled, kedves olvasóm, hogy légy őszinte. Mert tudnod kell, hogy a világ arculata mindig olyan, amilyen az ember, az emberiség lelki élete és aszerint van a földön béke vagy háború, hogy Te, Ti, az írások olvasói, mit olvastok el a legszivesebben. Mert: nézzünk csak a dolgok mélyére és a már felvetett kérdésekből “pikkoljunk ki” néhányat eme igazság illusztrálására. Aki “istenes írást” olvas a legszivesebben, az vagy valóban tisztaszivü, vallásos lélek vagy pedig megrögzött képmutató. Csak ebben a két végletben élhet és hogy melyik eset áll fenn, azt ö tudhatja legjobban. Tudnia kell azonban azt is, hogy a képmutatás a legvisszataszitóbb jellemvonások egyike és az, aki az istenes dolgokat ilyen alapon keresi fel a lapban, többet ront a világ erkölcsi életén, mint aki nyílt lelki örömmel csap rá a gyilkosságok, rémhistóriák izgalmaira. Aki a sportokra nyit rá először, az vagy valóban az izmok embere vagy pedig boldogtalanul satnya fizikum. Az első esetben természetes “céhbeli” érdeklődés vezeti, az utóbbi esetben pedig — szintén természetesen ugyan, — de éppen az a tény kelti fel benne a betegesen rajongó érdeklődést, hogy a sportokat csupán lelkileg élheti át. Ezek az emberek azonban — bármelyik eset váltja ki az érdeklődést, — inkább a testi, mint a lelki életre helyezik a fősulyt. Érdekes különben, hogy a végletek, minden témánál, mindig egyformán nyilatkoznak meg. Aki például a háborús híreket olvassa nagyon mohón, vagy a harcok izgalmaiban gyönyörködik vagy pedig éppen a béke után vágyik kétségbeesett lelki vívódásokkal. És Így tovább: Aki a pénzügyi fordulatokat tanulmányozza nagy előszeretettel, vagy pénzember vagy pedig szörnyen szegény ember; aki a humor után vadászik, vagy felületesen vidám lélek vagy pedig nehézsorsu keserű ember és aki csak a képeket nézi meg, vagy nagyon gazdag elme, — akinek nem sokat nyújthat az újság — vagy pedig egészen silány lélek, akire kár is betűket pazarolni. Aminthogy — végezetül, — az egyleti ügyek is azokat érdeklik legjobban, akik elsőrendű munkásai egyletünknek s akik . . . romboló hajlamaikat élik ki ezen az életterületen. Kérdezem tehát újra: — Mit olvasol, testvér, és • • . miért? TARNÓCY ÁRPÁD. Megkondul Ismét a Kötelesség Teljesítésére Hivó Harangnak a Hangja A jövő hétfőn, szeptember 15-ikén, délelőtt 10 órakor, meg fog kezdődni Pittsburghban a Standard Life Building kilencedik emeletén levő igazgatósági tanácsteremben az idei őszi nagygyűlésünk, mely fontosságában egyike lesz a legértékesebb igazgatósági gyűléseknek, melynek tárgysorozatán talán a legelső helyen ki kell emelnem néhai Varga J. Mihály elhalálozása folytán üresedésbe jött központi pénztárnoki állás betöltését. — Itt Pittsburghban, ebben a nagy “vasvárosban’* (Iron City-ben) lassan-lassan már őszi lombokra fogják átrendezni a kirakatokat, pedig ma még nyári, napsugaras fényben tündököl a nehéz füstfelhők mögül kikandikáló nap . . . Talán úgy lesz 15-ikén is s a nap egy megragadó szinteret fog idevarázsolni s abban a gyönyörűséges szeptemberi képben jelképezve lesz az, hogy a Verhovay Összetartás egyesíteni tudja egy központ körül való áramlásban az össztagságot, melynek igazgatóink a reprezentánsai és egyúttal vezetői is . . . Igazgatóinkat hétköznapi, megszokott munkájukból elszólitja most a kötelesség s nagy komolysággal gyűlnek majd össze a Verhovay tanácskozó asztal köré, hogy elintézhessék a Verhovay Portának a legfontosabb és legsürgősebb ügyeit s igy elvégezhessék sokoldalú munkájukat az egyesület és a köz javára . . . Szükséges munkájukat úgy kell, hogy végezzék, amint megbízatásuk tőlük megköveteli: OKOSAN ÉS MEGELÉGEDÉST KIVÁLTÓ, TAPINTATOS MÓDON . . . Benne kell tehát lennie minden határozatukban a Verhovay közösség érdekének s azokban kell rejleniök az egyetemes amerikai magyar kívánalmak szerinti elgondolásoknak is. Cselekvésük rugója pedig nem lehet más, mint ismerete az igaz s egyenes emberi magatartásnak és ítéletnek, amelyek a testvéri szeretetet kidomborító egyenlő osztásnak a kívánalmaiból folynak . . . A gyűlésnek legfőbb ténykedése természetesen abban fejeződik ki, hogy kit választunk ki a nagyszámú jelentkezők sorából annak az állásnak betöltésére amely állásnak viselője a központi pénztáros: gondozója, őrzője és forgatója annak a pénzgarmadának, amely soksok izzadságcsöppeknek összegyűjtéséből származott: a VERHOVAY VAGYONNAK!. . . Hogy ezt megelégedésre és szerencsésen keresztülvihessék, sokkal több kell, mint közönséges meglátása a feltételeknek . . . Ahhoz olyan bírálat kell, amely a pénztári teendők aprólékos ismeretén alapszik s nagyon is hidegen számitó észnek megfontolásából kerülhet elő. Ezen a gyűlésen szemtanúi leszünk az igazgatói homlokok elkomolyodásának, mert mindnyájan érezni fogjuk azt a felelősséget, amelyet a pénztáros választásának véghezvitele magával hoz . . . Meg kell itt jegyeznem hogy a Verhovay Igazgatóság hatáskörét Alapszabályaink 10. §-ának s) pontja emeli ki és meghatározza, hogy olyan egyesületi ügyekben is intézkedhetik sürgős és halasztást nem tűrő esetekben, amelyek a nagygyűlés részére vannak fenntartva. Ilyen, konvenciót illető intézkedés történik tehát, amikor az Igazgatóság pénztárost választ s nem csupán egy közönséges iránytszabó, vagy rendeletet teremtő cselekedet, amit véghezvisz, hanem egy a konvenciót illető jussnak birtokában cselekszik! A szabad választást nem befolyásolhatja senki és semmi sem. Igazgatóink akarata fogja eldönteni, hogy ki viselje ezt a tisztséget az 1943-ik esztendő szeptemberéig, amidőn is nagygyűlésünk választja meg az uj
