Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-08-21 / 34. szám

1941 Augusztus 21 5-ik Oldal Verhovayali Lapja A BUKOVINIAI CSÁNGÓ­SZÉKELYEK BÁCSKAI TELEPÍTÉSE Ma már az egész magyar közvélemény egyöntetüleg megállapítja, hogy a telepítés nagy munkája nagyszerűen sikerült és minden tekintet­ben mintaszerű volt. A te­lepítésre kijelölt 53 ezer hol­don 2600 csángó és 3000 magyarországi népes vitézi családot telepitettek le. Ez egyenlően elosztva 17 és fél holdat jelentene minden csa­ládra, azonkívül természete­sen minden család kap há­zat, átlagosan fél «kataszteri hold nagyságú telket, kertet és minden szükséges gazda­sági felszerelést. A telepítés intézői azonban bölcsen úgy intézték, hogy a családok bukoviniai viszonyait vet­ték alapul és a lényegesen jobb bácskai földben nagy­jából ugyanannyit kapott, mint amekkora földje Bu­kovinában volt. De a legki­sebb telepes birtok sem ki­sebb 5—8 holdnál. Bácskai földben a telepes birtokok komoly értéket kép­viselnek. Bácskában a föld ára ma 5000 pengő, kb. 1000 dollár kataszteri holdanként és igy könnyű számvetést tenni. A csángók eladhat­ták szabadkézből bukoviniai földjeiket és a vételár körül­belül elegendő lesz a telepes birtokok árának megfizeté­sére. Azonkívül a házért, a telekért és a gazdasági fel­szerelésért kell fizetniük to­vábbi 1200—1300 dollárt, de ezt az összeget 2—3 év alatt könnyen ki fogják tudni fi­zetni. A bácskai földek átlagos termése szemes gabonában 20—22 mázsa körül szokott lenni kataszteri holdanként. Ez a jelenlegi gabonaárak mellett holdanként 100 dol­lár nyers bevételt jelent, de még ennél is sokkal jobb eredményeket lehet elérni a Bácskában nagyszerűen pros peráló ipari növények, ken­der, len, komló vagy cukor­répa termelésével. Nagyszerű, a fáradságnak még csak nyomát sem viselő magyar fajta ez a 13 ezer főnyi Bácskában uj hazát talált csángó-székely, öt­hat gyermekes, sőt még né­pesebb család is sok van köztük. De az ősei honában uj hazát talált magyarnak Igazi eszményképe lehetne Gáspár Márton uram, az Istensegits-iek bírája. — “Szoros családom hetven fő” — igy beszélt Gáspár uram, terveiről egy pesti új­ságírónak a bácskai földön uj életbe kezdő székely fa­luban — “s erősen szeret­ném, ha itt lakhatnánk mindannyian Istensegitsen, mert most szétszóródnánk. Igaz, hogy kellenék tizen­négy ház münekünk, de amint nézem, csere által len­ne ez. Ezt óhajtanám meg­csinálni.” Gáspár Márton uram úgy 60—62 éves lehet és mögöt­te hetven tagú család. Ilyen családokat kellene százával és ezrével telepíteni a ma­gvar munkáskezeket váró magyar földeken. PADÁNYI GULYÁS JENŐ, a fiatal magyar építész­­nemzedék együk legtehetsé­gesebb tagja, aki külömben jelenleg országgyűlési képvi­selő is, néhány épitésztársá­­val együtt elkészítette annak az ötezer falusi lakóháznak egységes tervét, amelyet az Országos Nép- és Családvé­delmi Alap épittet a magyar falvakban és tanyákon. A ház alaprajza, falméretei, gerendáinak mérete azono­sak, de minden vidéken az ott szokásos stílusban épí­tik meg egy-egy falu vagy tanyakörzet házait. A ház teljesen készen 3600 pengőbe kerül, valamivel többe, mint 700 dollárba. Ára havi 10 pengővel törleszthető, de ha öt gyermeke van, a család minden gyerek után 15 szá­zalék engedményt kap, te­hát a vételárnak csak egy negyedét, kevesebb, mint 200 dollárt fizet érte. A ház egyetlen, igen nagy méretű szobáját úgy tervez­ték meg, hogy egyik felét választófalakkal két háló­fülkére osztották. Ezek kö­zül az egyik fülke a szü­lőké, a másik pedig a gyer­mekeké. A gyermekek fül­kéjében négy ágynak és egy bölcsőnek jut férőhely. A tá­gas, nagyméretű konyhából külön, u. n. vizes-fülkét re­kesztettek el. Ezt módosabb családok fürdőkád beállítá­sával fürdőszobának is be­rendezhetik. Egyébként pe­dig a ház asszonya ebben a fülkében végezheti el a mosást. A szoba padozott, a szoba és a tornác padozata pedig cementbe rakott tégla. Házi vízvezeték, ügyesen meg tervezett fűtés és nagy, tá­gas éléskamra egészíti ki még az egyszerű, fényűzés­től mentes, de csinos kül­sejű, lakályos és tartós, jó anyagokból készített mo­dern magyar munkás házat, amely minden tekintetben meg-felel a legkorszerűbb szociális és egészségügyi kö­vetelményeknek. A MAGYAR KÜLKERESKEDELMET is súlyosan érinti a ten­geri hajózás szünetelése. Ez­zel szemben a Dunának, mint nemzetközi viziutnak, fejlődése mind több lehető­séggel kecsegtet. A németek már megépítették a Rajna- Majna-Duna csatornát, ezzel Magyarország is közvetlen viziutat kapott Európa észa­ki és nyugati részeire. Buda­pest igy viziuton közelebb jutott Hamburghoz, mint a Duna torkolatánál levő Fe­kete-tengeri kikötőkhöz. Még közelebb jutott Magyaror­szág a Keleti-tengerhez a Duna-Odera-csatorna meg­építése által. Ezen kívül sor kerül arra is, hogy a Duna- Odera csatornát Bécsen ke­resztül meghosszabbítsák az Adriáig. Belgrádból pedig ha­józható csatornát építsenek az Égei-tenger partján fekvő Szalonikiig. A magyar főváros a maga részéről is készülődik arra, hogy felkészüljön a dunai forgalom várható fellendü­lésére. A csepeli nemzetközi dunai kikötő állandó bőví­tése mellett még ebben az évben hozzákezdenek, hogy több millió pengő költségen megépítsék az északi dunai kikötőt a most épülő óbudai hid közelében. A TÉLEN ELÖNTÖTT, vagy pedig a talajvíz ál­tal elárasztott területek hasz­nosítása céljából a hatósá­gok mindenütt igyekeztek árkolással a talajt elborító vizeket levezetni. Ahol eze­ket a munkálatokat befejez­ték, a kiszikkadt földeket ko­rai érésű kukoricával, takar­mányrépával s egyéb takar­­mánynemüekkel igyekeztek bevetni, hogy igy még hász­­nositsák. A későbben kiszá­radó földeket pedig, amelye­ket már az egész rövid te­nyészidejű kukoricákkal sem érdemes bevetni, teljes rövid tenyészidejű növények, az u. n. tarlónövények termeszté­sével igyekeznek hasznosíta­ni, ezek 10—12 hét alatt be­érnek és igy magot hoznak, azonkívül takarmány céljá­ból is megfelelnek. így nagy területeket vetettek be vagy még ezután vetnek be köles­sel, muharral, hajdinával. Az újabb rendszerű “Thomka”-féle kaszától Ma­gyarországon nagy eredmé­nyeket várnak, mert a be­mutatókon kitűnt, hogy VEbDoEnLdMI Kérdések Amerika most fenyegető veszedelem állapotában van. Minden polgárt arra kérnek, hogy tegye meg a köteles­ségét és vegyen Defense Bondokat és bélyegeket. í ¥ * Defense Savings Bond a gyermekek nevére is beje­gyezhető biztonság okából. ¥ * * Amerika megszólalt! Válaszoljon erre azzal, hogy a nemzeti védelem érdekében Defense Bondokat és bélye­geket vásárol. ¥ * * Defense bélyegek 10, 25 és 50 centes, továbbá 1 és 5 dolláros értékben kaphatók. így részletekben szerezheti meg a Defense Savings Bondokat, ha a bélyegeket ezek­re cseréli ki. aránytalanul kevesebb erőki­fejtéssel, nagyobb teljesít­ményt ér el a kaszás, úgy a fükaszálásnál, mint az ara­tásnál és a szálastakarmány­növények vágásánál. Minden remény meg van arra, hogy a magyar földmives ezt az uj magyar kaszát meg fogja kedvelni. HAVASI ÉS PÁSZTOR­ISKOLA KÁRPÁTALJÁN A Latorca folyó völgye több mint egy évezrede ta­núja a magyar és kárpát­orosz testvériségnek. A ha­gyomány szerint Árpád ve­zér idejében éppen a kárpát­­orosz nép hívta, vezette be a harcias ősmagyarokat a Vereckei hegyszoroson, hogy a szervezett magyar hadak megvédelmezzék a békés pásztornépet az őket hol in­nen, hol onnan megtámadó, zaklató nomád törzsek rab­lóhadjáratai ellen. Bármint áll is a dolog, ép­pen a Vereckei szoros és a Latorca folyó forrásvidéke szolgál a magyar és kárpát­orosz barátság legaljább épü­letes példájával. A magyar földművelésügyi minisztéri­um a Bereg megyei Alsóve­­recke határközségben ugyan­is felállította az első hegy­vidéki gazdasági szakiskolát, mely nem csupán Kárpát­alja, hanem az egész ország hegyes avagy havasi vidékei­ről származó ifjúság részére fog — már ez ősztől kezdő­­dőleg — különleges elméleti és gyakorlati kiképzést nyúj­tani. Mint miden más kárpát­aljai kultur-intézmény ese­tében az alsóvereckei hegy­vidéki gazdasági iskolában is gondoskodik a magyar kincs­tár, hogy a kárpát-orosz nép kívánságai 100%-ban telje­süljenek. Ennek érdekében a havasi iskola mellett kizáró­lag kárpát-orosz nyelvű gaz­dasági iskola is fog működni, amelynek végzettjei éppen olyan értékes diplomát kap­nak kézhez, mint bármelyik magyar gazdasági iskola végzettjei. VÉRES CIGÁNYHARC Az elmúlt év márciusában az egyik este nagy mulatozás volt a mezőkövesdi Cziegler­­téle vendéglőben. A vendéglő különszobájában egy vendég mulatott és mulatozás köz­ben több liter bort hozatott a cigányoknak. Suha András cigány éh­gyomorra hirtelen másfél li­tert ivott, amitől berúgott. Kiment a szobából, leült egy asztal mellé, ahol nyomban elnyomta az álom. Társa, Bálint Elemér lát­va az alvó bőgőst, “jó vic­cet” akart csinálni-. Papirost gyújtott s azt az alvó cigány széke alá tartotta. A nagybőgős a melegtől felébredt és nekitámadt Bá­lintnak. A veszekedés zajára a szo­bában lévő másik két cigány ;s kijött és most már mind a négyen ütlegelték, verték egymást. A dulakodásnak a vendég­lős vetett véget, aki eltávo­lította Suha Andrást a ven­déglőből. A bőgős azonban bosszút forralt, a vendéglő közelében elbújt és ott várt társaira. Mikor azok elhagyták a kocs­mát és elmentek mellette az utcán, Suha kiugrott rejtek­helyéről és a nagybőgő vonó­jával fejbesujtotta Nagy La­jost, a banda cimbalmosát. A cimbalmos sem hagyta magát, előkapta a cimba­lomkulcsot, amelyet a nagy­bőgős felé hajított. A cimbalomkulcs kiütötte a nagybőgős balszemét, úgy, hogy meg kellett operálni. A véres cigányverekedés azonban nem zárult le, az ügy bíróság elé került és a miskolci törvényszék kéthó­­napi fogházra Ítélte Nagy Lajost. Fellebbezés folytán most foglalkozott az üggyel a kassai ítélőtábla, mely az el­sőfokú bíróság ítéletét hely­benhagyta. ARTHRITIS Don't despair of relief from terrible Arthri­­tis aches or iodized Sulphur often bring wel-Don’t give up hope come relief in Arthritis due to Sulphur de­ficiency. Small daily cost. Mon­ey back if no relief after 30 days* dosage. Begin taking TODAY. YourDrug^

Next

/
Thumbnails
Contents