Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-06 / 6. szám

1941 Február 6. Verhovay ak Lapja SZEMTŐL SZEMBE A MUNKÁSPROBLEMAKKAL * A77-IK KONGRESSZUS megnyitása után egyik szenáto runk igen szépen nyilatkozott arról, hogy a nemzet védelmi program végrehajtásánál ebben az országban a munka megbecsülésére sokkal több súlyt kell helyezni, mint azt c. gyárosok és a termelők a múltban tették, mert az emberi munka az alfája és ómegája minden gazdasági tevékenységnek. “Az emberi munka az a tényező, amely nélkül gaz­dasági élet nem képzelhető el,” mondotta, “mert hiszen a gazdálkodás tervszerű emberi tevékenység. Ennek a termelési tényezőnek az alanya azonban az az ember, akiért a gazdálkodás folyik, mert a gazdálkodás az em­beri élet-szükségletek kielegitésére irányuló tevékenység.” Mélyre szántó szavak ezek, melynek értelmét azok tudják ilyen szép szavakba önteni, akik figyelik a mun­kát és figyelik a nemzet egész gazdálkodását. Látjuk nap-nap után, hogy a nemzetvédelem főként a haditermelés érdekében az emberi munkát a legtöké­letesebben ki akarja használni és nem is szabad ilyen komoly időkben kiaknázatlanul hagyni semmiféle ember.' munkaerőt, ha Amerika azt akarja, hogy Anglia nyeri': meg ezt a háborút, mert ha az amerikai emberi munka erők kihasználatlanul maradnak, a termelés csökkeni fog és végcélját a honvédelem, a nemzetvédelem nem érheti el Megértjük mi ezt minden magasabb közgazdaságtani tudás nélkül is, mert ma már tisztán látja Amerika az angol testvér-nemzet kétségbeejtő helyzetét s valljuk be őszintén, ha a kérges tenyerű amerikai munkásság nem nyúl majd jobban Nagybritania hóna alá, az menthetet­lenül el fog bukni. Wendell L. Willkie, aki most Londonban járt és látta, hallotta, hogy az angol munkásság és a sziget ország egész népe mennyire bizik, az amerikai munkástestvérek koloszális munkájában. Roosevelt elnökünk azon lesz, hogy Anglia népének a bizalma meg ne rendüljön s ma már minden előfeltétele meg van annak, hogy Amerika ebben az esztendőben olyan csodás termelési programot fog végre hajtani, melyhez hasonlót a világ eddig még nem látott. Megvannak hozzá a gépek, a munkaerő, a Nyersanyag és ami a fő, a dollárok billiói. Amerika nemzetvédelmi pro­gramja tehát csakis a siker jegyében folyhat le. Figyelmeztetés! Hírek jöttek arról, hogy megmagyarázhatatlan és érthetetlen okokból a fiók tisztviselőinek választásából kifolyó változások alkalmával a volt régi tisztviselők közül (a titkárok és ügykezelők) nem adják át azo­kat a Verhovay Segély Egylet tulajdonát képező NYOMTATVÁNYOKAT. KÖNYVEKET ÉS MÁS EGYÉB TERMÉSZETŰ DOLGOKAT ÉS ÍRÁSOKAT, amelyek az utánuk következő tisztviselőt illetik meg, helyesebben az uj tisztviselőnek van azokra szüksége. Kérem és figyelmeztetem első sorban azokat a volt tisztviselőket, akik érthetetlen okból a Verhovay nyomtatványokat és más szükséges iratokat az utá­nuk következő tisztviselőknek átadni vonakodnak, hogy ne tegyék ki magukat annak, hogy az ügyből kifolyólag kellemetlenségeik támadjanak. Adják át, amit nagyon jól tudnak, hogy nem az övéké, az arra illetékes utódoknak s ne idézzenek elő magatartásuk­kal az Egyesületnek ügyvezetésében hátrányokat s ne okozzanak fölösleges kiadást a Verhovay közös kasz­­szának. Másodsorban az uj tisztviselőket kérem, hogy abban az esetben, ha elődjeik nem adják át nekik a már említett Verhovay tulajdonokat, úgy jelentsék azt be a központi hivatalhoz. Tagtársi tisztelettel: DARAGÓ JÓZSEF, kpi elnök. né? A gyárosok 48 százaléka bevallotta, hogy ez termé­szetesen feltétlenül meggyorsítaná a gyártást, a terme ést, de mikor arra a kérdésre is felelniük kellett, hog_ ajánlják-e tehát a gyárakat a kormány felügyelete al‘ helyezni, már csak 28 százalékának volt szive hozzá, hog\ ezt ajánlja, mig 72 százaléka a gyárosoknak a leghatárc zottabban tiltakozott és állást foglalt az ilyen beavatkozá ellen. Nagyon komoly időket élünk és más nemzeteknek a példája, igy az angoloké is bizonyitja, hogy nagy veszély esetén az ilyen kormánybeavatkozás feltétlenül szüksége s igy az amerikai gyárosok és iparbárók biztosan engedn fognak merev magatartásukból, ha annak szüksége fenn fog forogni. Addig pedig biztosítani kellene minden te­kintetben a munkásság jogait, méltányos bérek megálla­­pitásával és a munkához való jogával, mert az igazság elvének érvényesülnie kell, nemcsak a békében, hanem a háborús időkben is — s hogy jogos ennek a követelés­nek a megvalósitása is, arra nézve elég, ha idézem Pascal­nak örökbecsű mondását: “Egyesiteni kell az igazságot és az erőt és ezért gondoskodni kell arról, hogy ami igazságos, legyen erős is!” MIKOR ROOSEVELT a nemzetvédelem legfőbb tanácsát megszervezte, ebbe a National Defense Committee-be meghivta negyediknek Hillmant, a munkásság közismert vezérét, ezzel a munkásság előtt is olyan lehetőségeket nyir tott meg, amikre azelőtt nem is mertek gondolni. Hillman, mérhetetlen szolgálatot tehet a munkásság javára, mert felügyelhet arra, hogy a nemzetvédelmi rendelések kiosz­tásánál vegyék tekintetbe mindenkor a munkásság érde­keit is. Hogy erre milyen nagy szükség van és lesz, mi sem bizonyitja jobban, mint a nagy tőkések azon közis­mert önző magatartása, hogy egyre nagyobb és nagyobb áldozatokat követelnek a munkások részéről, miközben ők hónapokon át alkudoztak a kongresszussal. Folytonosan a sztrájk ellen, a szervezkedés ellen beszélnek és a reakciós honatyák utján, mondhatni nap-nap után újabb és újabb javaslatokat nyújtanak be, melyekkel a munkások jogai­nak legalább ideiglenes megszorítását kívánják. Azt állít­ják, hogy ez mind szükséges a fegyverkezés, a fegyver és hadiszer gyártás meggyorsítására. A munkásság a jogait az elmúlt években kivívta; ebben az irányban tehát alkudozásnak helye nincsen. “Meg kellene lenni ma a gyárosok és a munkások között a teljes kooperációnak, melynek szükségességét nap-nap után hangoztatják is, csakhogy az a baj, az ipar bárók és a nagy tőkések jobban szeretik a gyáraikat, mint ha­zájukat, mert áldozatokat követelnek a nincstelen mun­kásoktól, de ugyanakkor ők maguk a legkisebb áldozatra sem hajlandók.” A napokban az egyik magyar újságunk rámutatott arra, hogy a gyáriparosok szövetsége leszavaztatta a gyá­rosokat, hogy szerintük gyorsabban menne-e a 'munka, ha a kormány a gyárak felett a teljes felügyeletet átven-AZ AMERIKAI ACÉLIPAR, amely legnagyobb a világon, felkészült alaposan erre az esztendőre. Pittsburgh­­ban, Youngstownban, Bethlehemben s az acélgyári vidé kékén éjjel-nappal folyik a munka, hogy a rendelések mind kielégülést nyerhessenek. Mondanunk sem kell, hogy a modern hadviselésben egyre nagyobb szükség van acélra s eltekintve az itteni szükségletektől, a múlt év júliusától kezdve havonta átlag 600,000 tonnányi acélt szállítottunk Angliának. A New York Times az amerikai acéliparban beállott múlt évi prosperitásról Írva, annak okait a következőkre vezeti vissza: 1.) a külföldi háborús rendelések, 2.) az Egyesült Államok nemzetvédelmi programja és végül, 3.) az országban megindult nagyarányú építkezés, gyárak kiterjesztése, kibővítése, hatalmas épületek és hidak fel­építése. így állott elő a múlt évi rekordtermelés. 1940-ben ugyanis 67 millió tonna acélt gyártottak az Egyesült Államokban. EXTRA! ■When you take Smith Brothers Cough Drops, you get Vitamin A at no extra cost. Smith lit other-, — Menthol —>t.l) tost on', a Smith Bros. Cough Drops are the only drops containing VITAMIN A [Vitamin A ÍCarotene* raises the resistance of ■ mucous membratae» of nose and throat to cold infections, when lack of re<i»t-M ft nee i» due to Vitamin A de&vieacy. mark UJ RENDELKEZÉSEK \ POLGÁROSODÁSI TÖR­VÉNYBEN 3-ik Old«! Az idegenek regisztrálása be­fejeződött. Kétségtelenül az itt élő idegenek túlnyomó része re­gisztrált is. Azok, akik akár tu­datlanságból, akár betegség, vagy bármely más okból ezt elmulasz­tották volna, még mindig pótol­hatják mulasztásukat, ha e célból megjelennek a legközelebb eső regisztrálóhelyen, amely rend­szerint a város vagy község fő­postahivatala. Ha mulasztásuk elfogadható okát tudják igazolni, a büntetéstől is szabadulhatnak. A regisztrált idegeneket figyel­meztetjük e helyütt is, hogy hely­változásuk esetén is címüket 5 napon belül tartoznak bejelenteni, a postahivatalokban e célból ren­delkezésükre álló külön levelező­lapokon is tehetik ezt. Ha az idegen csak ideiglenesen tartóz­kodik az Egyesült Államokban, 90 naponként címét akkor is kö­zölni köteles ha az nem is vál­tozott. A regisztrálási törvény egy tömeges polgárosodási folyamatot .■nditott meg. A polgárpapirért ''aló folyamodás azonban már nem olyan egyszerű, mint a re­gisztrálás volt. Az uj polgároso­­lási törvény amely január 12-én épett hatályba, a folyamatot több ányban egyszerűsítette. Ren­­’.elkezései szerint bizonyos köny­­lyitések is történtek: 1) Ha a bevándorló 1922 szep­­ember 22. és 1941 január 12. között házasságot kötött amerikai polgárral, vagy akinek házas­társa polgárosodott már a fenti két időpont között, folyamodhat polgárosodásért, anélkül, hogy elsőpapirt kellene kivennie. Ha ilyen bevándorló 1934 május 24. előtt lépett házasságra, vagy házastársa ezen időpont előtt nyerte el amerikai honosságát, egy évi, ha pedig bármelyik eset 1934 május 24. után következett be, három évi itt tartózkodás után kérheti polgárpapirját 2) Ha a bevándorló 1941 ja­nuár 12. után lép egy amerikai polgárral házasságra, vagy ha házastársa 1941 január 12. után nyer honosságot és az ilyen be­vándorló legalább egy éve él együtt házasságban egy amerikai polgárral, ugyancsak folyamodhat polgárpapirért, anélkül hogy el­ső papirt kellene kivennie, de azon további feltétellel, hogy leg­alább 2 éve lakosa már az Egye­sült Államoknak. Minden bevándorlónak azon­ban, akár az első akár a második papírért folyamodik, meg kell jelölnie, hogy pontosan mikor és milyen nevű hajóval érkezett az Egyesült Államokba. Enélkül a hatóság nem tudja ellenőrizni, hogy törvényesen lépett-e az or­szág területére és folyamodvá­nyát visszautasítják. Ha a be­vándorló nem tudná a fenti ada­tokat, irhát az Immigrants' Infor­mation Bureau-nak, 156 Fifth Avenue, New York, N. Y., ahol segítségére lesznek megtalálni, hogy pontosan mikor és milyen nevű hajóval érkezett. Ha az idegen regisztrálása al­kalmával nem tudta a fenti ada­tokat megjelölni, vagy téves hajó nevet és érkezési időt irt be, ezt pótolhatja, vagy helyreigazíthatja azáltal, hogy a Department of Justicenak, Washington, D. C., egy levelet ir, amelyben célszerű hivatkozni regisztrálási számára is.

Next

/
Thumbnails
Contents