Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-06-26 / 26. szám

1941 Junius 26 5-ik Ottl VcrJiovayali Lapja AZ ÓHAZÁBÓL a mult hó­napban lezajlott fontosabb eseményekről egy hosszabb összefoglaló jelentést és egy kábeljelentést kaptunk át e héten. Mindkettőt e helyen közzé tesszük. Budapest, 1941. V. 31. — Az erdélyi párt képviselői ér­tekezletükön megbeszélték a Pártnak a közeljövőben tör­ténő hivatalos megalakulásá­nak részleteit. Az értekezle­ten részt vett Bárdossy Lász­ló miniszterelnök is. A párt tagjai a miniszterelnök előtt részletesen ismertették a visszatért Erdély megoldásá­ra vonatkozó legfontosabb problémáit. Varga József iparügyi mi­niszter körutat tett a vissza­foglalt Bácskában és meg­tekintette a szerbek által fel­robbantott Ferenc-csatorna hídjait. A felrobbantott hi­dak száma 81. Ezek helyre­állítása mintegy 42—44 mil­lió pengőbe kerül. Csitáry Emil székesfehér­vári főspánnak beiktatási közgyűlésén Hóman Bálint kultuszminiszter beszédében rámutatott arra, hogy az el­múlt húsz évben sokan két­ségbevonták azt, hogy a ma­gyarság valóban vezetésre hi­vatott nép a Kárpát meden­cében. A magyarság élet­ereje azonban megcáfolja a kétkedőket. Megdöbbentő az a különbség, amely a tria­noni határon belül maradt kulturcentrumok és a tria­noni Magyarország területén kívüli gócpontok között mu­tatkozik. Az anyaországon kívüli, régi városok, kultur­­értékek a nyomorúságba sü­­lyedtek; ami érték maradt belőlük az egyedül az ottélő magyarok munkájának az eredménye. Itt a trianoni or­szágban a legszomorubb idő­ben kórházak, iskolák, intéz­mények, utak épültek. Ezt a népet tehát megilleti a Kár­pátmedencében a vezető szerep. Újvidék főterét a kormány­zóról nevezték el. Kassa vá­ros elhatározta, hogy a tra­­gikusvégü nagy magyar mi­niszterelnökről: Teleki Pálról utcát nevez el. Május első felében az óri­ási esőzések és a havasokban megindult olvadás következ­tében Máramarosban a fo­lyók és patakok hirtelen ka­tasztrofálisan megduzzadtak. Gyertyánliget mellett a Ta­­labor folyó áradásának 17 halálos áldozata van. A Ki­rálymező környékéről lezú­duló víztömeg hidakat mo­sott el és hegyomlást okozott. A Tisza is hatalmasan meg­áradt és a Tisza völgyében is mindenütt veszélyes a helyzet. Az árvízkárosultak javára megindított gyűjtés eddigi eredménye megköze­líti a 3 és fél millió pengőt. A zsirfejadagot Budapesten és környékén az eddigi heti 20 dekagrammról 18 deka­grammra csökkentették. Antal István igazságügyi államtitkár szentesi beszédé­ben foglalkozott a mai nem­zedék feladataival. Az egyik legfontosabb feladat az or­szág belső gazdasági és szo­ciális teljesítőképességének fenntartása és fokozása. Az ország vezetői ezt a köteles­ségüket eddig is nagy siker­rel oldották meg és ha az ország ezután is megértéssel fogadja az intézkedéseket, a jövőben sem történhetik ko­­inolyabb baj. Az olasz lapok jelentése Szerint Fiume magyar és hor­­vát kikötő lesz. Magyarország Fiumében előreláthatólag sa­ját hajózási részvénytársasá­got létesít. A társaság hajói magyar lobogó alatt járnak majd. A magyar-horvát határ megállapítására horvát kül­döttség érkezett Budapestre és a tárgyalások javában folynak. A Magyar Hírlapírók Or­szágos Nyugdíjintézete most ünnepli fennállásának hat­vanéves jubileumát. Ebből az alkalomból a Városi Szín­házban a legkitűnőbb ma­gyar és külföldi művészek vendégszereplésével nagysza­bású ünnepi estét rendeztek. A fényesen sikerült estélyen megjelent a kormányzó fe­leségével és menyével, Bár­dossy László miniszterelnök vezetésével a kormány több tagja, valamint a magyar közélet minden vezető sze­mélyisége. A jubileumi dísz­­közgyűlésen Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biz­tosa, a Nyugdíjintézet elnöke örömmel állapította meg, hogy az állam és társadalom megértő figyelemmel kiséri a nyugdíjintézet1 nehéz mun­káját, különösen azóta, hogy a kormányzó hitvese elvállal­ta a jubileumi esztendő fő­védnökségét. A jubileum al­kalmából nagyszabású, az egész országra kiterjedő gyüj tőakciót indítottak, ami igen szép sikerrel kecsegtet. Her­ceg Eszterházy Pál, a magyar nemzet és tudomány nagy­lelkű mecénása a Hírlapírók nyugdíjintézeténél fennálló 40.000 pengős alapítványt 60.000 pengőre egészítette ki. Most avatták fel ünnepélyes keretek között az Országos Magyar Sajtókamara és in­tézményei Andrássy-uti uj, modern székházát. Tápay-Szabó László, az is­mert kitűnő magyar újság­író, egyetemi rendkívüli ta­nár, aki 1923-ban Ameriká­ban járt és meghívást kapott a Columbia egyetem magyar nyelvi és irodalmi tanszéké­re, 63 éves korában elhunyt. Május 27-től 30-ig Buda­pesten középeurópai fürdő­ügyi értekezletet tartottak Magyarország, Németország, Olaszország, Franciaország, Horvátország és Szlovákia kiküldötteinek részvételével. Szabadka bunyevác lakos­sága junius 2-án nagy gyű­lést tartott, amelyen hódola­tát fejezte ki a magyar kor­mányzó iránt és hüségnyil­­latkozatot tett. “Soha nem tekintettek a bunyevácok ki­felé. Mindig csak Budára és Szent István koronája felé tekintettek, amely egyfor­mán osztotta éltető meleg sugarát a hon minden pol-; gárára. Soha nem volt itt különbség polgár és polgár között. Nincs egyetlen bunye­vác, aki azt állítaná, hogy azért volt bántódása, mert bunyevácnak vallotta ma­gát.” Dr. Haraszthy Elemér. BOLDOG ÉS MEGELÉGE­DETT EMBEREK LESZNEK a Bukovinából áttelepített szegény csángók (Kábeljelentés) Junius 18-án ünnepelte Magyarország népe a kor­mányzó 73-ik születése nap­ját s erre a napra főként a Bukovinából az anyaország­ba hazatelepített székelyszár­­mazásu véreink, a csángók, fognak mindenkor nagy örömmel visszaemlékezni. Ezen a napon iktatták ugyan ; is őket uj otthonaikba és kis birtokaikba a legutóbb vissza tért Bácska gazdag földjén. Összesen tizenháromezer boti dog és megelégedett ember­ről van szó, akiket még má­jus elsején megbotoztak vol­na, ha magyarságukra hivat­koznak. A Bárdossy kormány közbelépése éppen egy hó­nappal ezelőtt kezdődött s ma 28 uj székely telepen kezdenek uj életet a zsíros televényü magyar Délvidé­ken. Múlt vasárnap, junius 22- én saját ferencrendi lelki­­pásztoraik vezetésével adtak hálát 28 oltár előtt a hit­­buzgó csángók a Mindenha­tónak, amiért megsegítette őket. (Ugyanazon a napon értesülhettek az orosz-német háború kitöréséről is s tud­ták meg, hogy tulajdonké­pen a poklok poklából mene­kültek ki. Szerk.) Közel két­száz évi idegenbeni tengő­­dés után, magyarságuk, szor­galmuk, tisztaságuk, lelemé­nyességük és nemes egysze­rűségük birtokában, 770 mér földnyi utat tettek meg a maguk választotta biráik vezetésével ezek a derék szé­kelyek, mig Bukovinából el­jutottak a rendelkezésükre bocsátott külön vonatokon Bácskába. Ott a hazájukba pár hete visszatért ószerbiai­ak részére 1918 óta kisajátí­tott földbirtokok egy részét: 71,000 acres területet osztot­tak fel közöttük. Szomszéd­ságukban 192,000 holdon nincstelen délvidéki magyar j földmivesek és a Belgrádból; dunai uszályokon ezerszám-1 ra hazaérkező véreink jut­nak birtokhoz, akikről a ju­goszláv éra szociálisan nem gondoskodott. Csernowitztól délre, a Suczava völgyében tehát elnémult a magyar szó: Istensegits, Andrásfalva, Hadikfalva és Józseffalva egész lakossága végre meg­kapta évszázados küzködésé­­vel rég kiérdemelt jutalmát: j jobb életkörülmények közéi került, mint álmaiban kíván­hatta volna. SZÁZÉVES A MAGYAR IPAR A példátlanul súlyos nem­zetközi helyet dacára siker­rel zárult a budapesti nem­zetközi vásár. Az előbbiekhez képest további haladást mu­tatott. Öt külföldi államon kívül ezerötszáz magyar ki­állító elragadóan szép pano­rámában vonultak fel a ma­gyar ipar és a magyar ipart kiegészítő külföldi iparok se­rege. A vásárnak három kü­lönlegessége: a Százéves ma­gyar ipar csoportja, a Ma ipara és az Erdélyi kiállítás. Az elsőnek célja emlékeztetni mindenkit arra, hogy a ma­gyar gyáriparnak nagy tör­ténelmi múltja van. A má­sodiké: bemutatni a százéves fejlődés eredményeit, a kor­szerű magyar ipart. A har­madik: az Erdélyi kiállítás külsejében és anyagában is Erdély levegőjét hozza Buda­pestre és megmutatja, hogy Erdély gazdasági téren is igen komoly, nagy és sok vo­natkozásban még kihaszná­lásra váró értéket jelent. Zárlat Után Beérkezett Összegek PAYMENTS RECEIVED AFTER CLOSE OF MAY ACCOUNT j 1941 május hó 31-e után lapzártáig a következő összegek érkeztek be a központi pénztárba: j 3-ik fiók __ 190.53 6-ik fiók_ 95,84 A jan. márc. és ápr. havit is zárlat után küldte be. , 39-ik fiók 479.92 j 50-ik fiók 50.72 ' 114-ik fiók_93.51 A jan. feb. és márc. havit is zárlat után küldte be. 116-ik fiók_66.41 A jan. feb. márc. és ápr. havit is zárlat után küldte be. 249-ik fiók 522.09 A jan. havit is zárlat után küldte be. 253-ik fiók __ 16.34 272-ik fiók_ 48.44 A jan. feb. márc. és ápr. havit is zárlat után küldte be. 373-ik fiók_ 39.57 A márc. havit is zárlat után küldte be. 396-ik fiók __ 117.67 413-ik-fiók_ 62.57 A jan. feb. márc és ápr. havit is zárlat után küldte be. 426-ik fiók __ 39.93 A feb. havit is zárlat után küldte be. 506- ik fiók 20.33 507- ik fiók 43.41 A jan. és feb. havit is zárlat után küldte be. * * * i NEM ÉRKEZETT BE. — PAYMENTS NOT RECEIVED A 488-ik fiók április és május, a 493-ik fiók április és május, az 513-ik fiók május és az 515-ik fiók május havi tagsági dijai. KIMUTATÁS A KÖLCSÖNÖKRŐL Athozat: 1941. április 30 .................................. $690,710.24 1941. május havában utalt kölcsönök összege kamatokkal ................................................ 2,854.91 Visszahelyezett tagok kölcsön összege _____ 1,025.88 Összesen: ...................................... $694,591.03 A májusban utalt kölcsönök kamatja és kezelési költsége __ $76.91 Tagok által befizetve ..................... 1,517.07 Halálesetekből levonva.............. 2,040.69 Extendedbe helyezett tagok kölcsön összege .............. 1,688.84 Jóváírások összege ......................... 132.36 5,455.87 $689,135.16 a kölcsönökben, kötvényterhekben kintlévő összeg 1941 május 31-iki zárlattal RÉVÉSZ KÁLMÁN, kpi számvevő.

Next

/
Thumbnails
Contents