Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-06-19 / 25. szám

1« ik Oldal .Verhovayalc Lapja 1941 Junius 19, LITTLE JULIUS SNEEZER BT BAKEB I KNOW I'M A Lirrue WHfí?L-W/WD V/HGM IT COMES DOWW TO PLANIN' GOLF • I FEEL Like A STREET CAR CONDi OCTOR OR ANVOYC tHAT Mowev WELL T’VE ONLY MISSED FORTY-THREE TIMES.' OH THAT ISWT *-] SO BAP! r DAW-GONMT- JU5T MY LUCK! THATS THE EIGHTY­­SECOND TIME 1'1/E MISSED! HERES A SHOVEL MISTER'. MAKE VOOR BACK/ n vard pav? i— jssl. HEROBS OF SPORT By BILL ERWIN THE SCOTCH 4,1 BANTAM-WEIGHT, * K.O MORGAN IS AT THE AGE OF +0, ...LEADING «4 CONTENDER FOR THE BANTAM TITLE/; JabboSte// OF LOUISIANA STATE UNIVERSITY, GAINER WEIGHT WHILE PLAYING FOOTBALL___BEFORE A GAME HE WEIGHED < 168 POUNDS-. AND 169 AFTER IT/ Nahona! Amateur Golf Champion. PLAYED LEFT-HANDED DURING HIS FIRST YEARS' OF GOLF.*! THE REASON WAS THAT V HE HAD BEEN GIVEN LEFT-HANDED CLUBS ^OME ART HOLTON OF UNFIELD COLLEGE, OREGON. SCORED 302 POINTS DURING A SEASON OF 22 GAMES/ 82 ÖZVEGY MENYASSZONYOK kadt, boldogságos nagy örömében. A szeme sirt, az ajka nevetett, lelkében megzendült a virágos mezők ezerhangu éneke. A hadnagy nyakába dobta magát, átölelte és el­borította csókjaival. — Oh, köszönöm neked, Marini. — Ne köszönj semmit, Madonna. Petri Kata pihegett. — Mond ... — Mit mondjak, Madonna?­— Mondd, véle beszéltél? — Véle, Madonna. — Mit üzent? — Azt, hogy holnap láthatod. — így mondta? — így, csak nem ezzel a szóval. — Beszélj, beszélj hát el mindent apróra. Marini megindította a lovát. — Haza? — tekintett kérdőleg a leányra. Kata melléje rugtatott. — Haza! — kiáltott ujjongva. Lova vágtatni kezdett, de Petri Kata most lassú­nak találta még ezt a vad száguldást is. Pillanattal előbb még hallani akart minden szót, amit Zsigmond Marim­nak mondott, most egyszerre olyan izgalom fogta el, hogy csaknem elvesztette minden önuralmát. Úgy érezte, nemcsak az utat, hanem az időt is maga mögött hagyja, ha sietésre ösztökéli paripáját. Amikor befordultak a vadásziakba és a lovászgyerek istállóba vezette a két paripát, Petri Kata ismét átfonta karjával a hadnagy nyakát. — Szeretlek, Marini... —• hálálkodott boldog meg­indulással. — Egyedül téged szeretlek. De a hadnagy lelkében most visszhang nélkül hul­lottak le a szerelmes szavak. Borúsan mondta: — Csupán szánsz, Madonna, — Szeretlek, hadnagy. — A szerelem más, Madonna. ÖZVEGY MENYASSZONYOK 83 — A tied vagyok, te az enyém vagy, mi más a sze­relem, ha nem ez, hadnagy? Marini belenézett a szemébe. — Másé a szived, másé a lelked, — mondta fájós hidegen. Petri Kata gyerekes duzzogással toppantott a lábával. — Nem igaz. — Miért sirsz akkor minden éjszaka? — Azért, mert éjjel sötétség vagyon. — Miért nevetsz most minden vércsöppeddel? — Azért, mert most világosság vagyon. Marini elfordította a tekintetét. — Sirsz, amikor hiába várod, nevetsz, amikor a karodba zárhatod. Kata odalépett hozzá, megsimogatta az arcát, aztán anyás szeretettel a keblére vonta a fejét. — Ha asszony volnál, hinnél nekem, Marini. Ha asszony volnál te is, akkor megértenéd nagy bánatomat, fölfogná elméd nagy boldogságomat, akkor tudnád, hogy mind a kettő irántad való bus szerelem miatt vagyon. Szeretni téged szeretlek, őt csupán csodálom. Te rab­szolgám vagy, ő uram. Te a mindennapi kenyerem, ő az ostyám. Te a párom, ő a parancsolom. Élni, érted élek, érte legföljebb meghalhatok. Marininek minden izében ott égett még a keserű szégyen, amit Zsigmond szenvedtetek vele, amikor át­adta a cigányhóhérnak. Fizetett szolga volt, akár Petri Kata, számkivetett, megbélyegzett és pária, akárcsak a leány, de alávalóságá­­ban is hü cseléd, aki a gazdájától koncot, meg simoga­­tást várt, nem rúgást. A gyalázat, amely érte, mélyen beásta magát a leikébe. Vad gyűlölete Zsigmond irányá­ban, amely eddig eltemetve izzott a szivében, most egy­szerre megelevenedett és lángra kapott. Emésztő tűz lobbant föl benne, hogy arculköpje magát, megfojtsa a leányt, bosszút vegyen magán is, másokon is, bosszút vegyen mindeneken, akik eszméletre rázták, akik meg-

Next

/
Thumbnails
Contents