Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-06-19 / 25. szám

1941 Junius 19. Verhovayak Lapja Május első felében odaát az óhazában lezajlott törté­nésekről — tagtársaink egyenes kívánságára — in­formációt szereztünk be s a Magyar Távirati Iroda ösz­­szefoglalt kábeljelentését szó szerint közöljük. Ezen riport tulajdonképpen folytatása az ezen rovatunkban már le­adott eredeti kábeljelenté­seknek. (Beérkezett: 1941 ju­nius 10-ikén. Szerk.) — Budapesten magyar-tö­rök áruforgalmi és fizetési egyezményt Írtak alá. Az egyezmény a két ország kö zötti forgalom számára az eddiginél jóval szélesebb ke­reteket biztosit. — A szerbek által lerom­bolt hidak helyreállítása ren­geteg munkát ad a katonai és polgári hatóságoknak. A belgrádi hid épitésében, a mely Szerbiát a Bánáttal és Romániával kapcsolja össze, a magyar hidászok is tevé­kenyen közreműködtek. A 3,850 láb hosszú ponton és tahidat a Duna rendkivül magas vízállása okozta nagy nehézségek ellenére rekord­idő: 7 nap alatt építették meg. — Budapest városa lobogó díszben, forró ünnepléssel, virágesővel fogadta a Délvi­dékről visszatérő honvéde­ket. Megérkezésük után el­ső ütjük a Hősök Emlékmű­véhez vezetett, ahol kegyele­­tes ünnepély keretében ko­szorút helyeztek el. A többi város hasonló melegséggel fogadta a visszafoglalásban közreműködött fiait. A Bács­ka felszabadulásának meg­ünneplésére Budapesten az országzászlónál sokezer fő­nyi közönség jelenlétében lelkes ünnepélyt tartottak. Szabadka város nevében Sza­bó György beszélt, aki han­goztatta, hogy a jövőben a magyar őslakó ismét békes­ségben kíván állni a szláv népelemmel. A katonai ha­tóságok különös gondot for­dítanak arra, hogy a ma­gyar, német, horvát és bolgár menekülteket minél előbb visszatelepitsék lakóhelyük­re. A hadifoglyok közül szin­tén kiválasztják és hazakül­­dik ezeket a nemzetiségeket. — A Bácskai Szövetség küldöttségben kereste fel a földművelésügyi és a belügy­minisztert. (A szövetség köz­ponti szerve a visszatért Bácska politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi jel­legű magyar alakulatainak.) Célja az, hogy a megszállás alatt sanyargatott magyar­ság igazolása, az elüldözött magyarok visszatésére és ál­talában a visszacsatolás kö­vetkeztében felmerült kérdé­sek megoldása körül segítsé­gére legyen a kormányzat­nak. A budapesti Nemzet­közi Vásár hihetetlen töme­geket vonzott ae idén. A lá­togatók között óriási szám­ban voltak a visszacsatolt te­rületek képviselői, akik ezt az alkalmat a főváros meg­tekintésére is felhasználták. A vásáron ünnepnapokon a tolongás akkora volt, hogy egyes pavilonok falait be­­döntötték és előkertjeiket valósággal elsöpörték. A kül­földi vendégek között volt Medvicky Géza szlovák gaz­dasági miniszter is, aki bu­dapesti tartózkodása alkal­mából látogatást tett a mi­niszterelnöknél és a keres­kedelemügyi miniszternél. — Füzetbe foglalva meg­jelentek Teleki Pál cikkei, beszédei és tanulmányai, amelyek a magyar állam tör­ténelmi rendeltetését fejtege­tik. Amikor az életben elér­keztem oda — mondja a be­vezetés, — hogy megtanul­tam, mit lehet a könyvekből, de általában a nyomtatott betűből elhinni, úgy érzem, mielőtt kimennék ebből az életből kötelességem mind­azt, amit összeszedtem, el­mondani, közölni, átadni. Kötelességem mindazt, amit egy életen át összegyűjtöt­tem és ami bennem van, éle­tem utolsó esztendőiben át­adni a magyarságnak. A füzet valóságos politikai végrendelet, amely plaszti­kus világossággal domborítja ki a magyarság sorsát és fel­adatait. Teleki, mint könyvé­ből is kiderül, a szentistváni eszme fanatikusa volt, — ír­ja a könyvet méltató vezér­cikkében a “Pesti Hírlap.” Ezt az állameszmét nemcsak a rajongó hazafi, hanem a tárgyilagos tudós hideg és oknyomozó módszereivel vizs gálta és igazolta. A szentist­váni eszme — irta tanulmá­nyában — nem imperialisz­­tikus, korlátlan uralomra tö­rekvő nem néz sohasem a Dunamedencén túlra, nem hóditó. Hivatása és köteles­sége, hogy itt, a Duna me­dencéjében, békét, egységet, megértést teremtsen. A vál­tozó viszonyokon keresztül hol magyarabb, hol vegye­­sebb népességek fölött, de mindenkor ennek a köteles­ségnek a jegyéből származott a magyar uralom. Teleki történelmi szemlé­letét — Írja a lap — a szentistváni állameszme je­gyében véglegesen megjelöli nemzetiségeinkkel szemben azt az állampolitikai maga­tartást, amely 900 éven át otthont teremtett a Duna­­medencében mindenki szá­mára. aki átérezte a nemzet­­hűség kötelességeit. A szentistváni állameszme Teleki történelmi szemléleté­nek örök pillére. Erre építi föl mindazt, amit az idő megkövetel tőlünk fejlődés­ben, reformban a megválto­zott Európában. Lelki reví­ziót követel, az állami, tár­sadalmi és szellemi élet min­den vonatkozásában megúj­hodásra, szintemelésre és fe­lelősségérzetre késztet. Köny­ve választ ad a magyar élet minden időszerű kérdésére. Szomorú alkalmi olvasmány ma, de a nemzet örök taní­tásai közé tartozik a jövő­ben. — Az Egyetemes Konvent­­nek — a ref. egyház főszer­vének — legutóbbi ülésén résztvettek — 23 év után először — az erdélyi és ki­­rályhágómelléki részek kép­viselői is. Egyházi elnökké újból Ravasz Lászlót, világi elnökké Balogh Jenő főgond­nokot választották. Balogh Jenő hangoztatta, hogy el­itéli a sötétenlátókat, mert szent meggyőződése, hogy Isten megtartja azt a népet, amelynek ezerév óta felis­merhető küldetést rendelt. Vásárhelyi János erdélyi püspök kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy a megnagyobbodott haza az oly nagy történelmi misszió betöltésére hivatott magyar ref. egyház révén is valóban erős legyen. — A testvér bolgár állam megnagyobbodása alkalmá­ból a Magyar-Bolgár Társa­ság lelkes hangulatú ünnep­ségen méltatta a két nemzet között fennálló évszázados testvéri kapcsalotakat és me­leg együttérzéssel üdvözölte Bulgáriát. — A hercegprímás, vala­mint a kát. egyházmegyék püspökei elrendelték, hogy a májusi áj tatosságok során a papság és a hívők imádkoz­zanak a keresztény lelki bé­kéért. — A főváros közélel­mezési helyzetéről készült legutóbbi hivatalos jelentés kiemeli, hogy a Délvidék visszakerültével rendkivül jó termőföldek térnek haza gaz­dag állatállománnyal, a ha­zatérés tehát a közellátás szempontjából is rendkivül jelentős. — A kormány ipari mun­­kásházakciot tervez. Az el­gondolás szerint állami tá­mogatással juttatják családi házakhoz a munkásokat. A kormány szociálpolitikájá­nak megfelelően a Népvédel­mi Alap többezer családi ház építéséhez nyújt támogatást. Elsősorban a sokgyermekes családokat juttatják megfe­lelő hajlékhoz. A házak alap­rajza és beosztása nagy fej­lődést jelent a higiénikus, korszerű és magyaros stilusu családiházak építése terén. A szociális cél leginkább ab­ban jut kifejezésre, hogy mi­nél nagyobb a gyermekek száma a családban, annál kedvezőbbek a házszerzés feltételei. — Budapest székesfőváros vitézi társadalmi bizottsága meghatóan szép ünnepséget rendezett a Délvidék vissza­csatolása alkalmából. Dr. Fali Endre, a Magyar Reví­ziós Liga ügyvezető igazga­tója hangoztatta, hogy a 22 évi rabság alatt az ellenség gazdasági blokáddal, fenye­getésekkel és minden eszköz­zel meg akart fojtani ben­nünket, sőt volt idő, amikor kisebbségi előnyök Ígéretével igyekeztek a magyarokat be­csalogatni a kisántánt szövet­ségébe. A magyar azonban ellenállt, az ország lelki ki­tartásán megtört az ellenség minden fáradozása és vála­szunk mindig egy volt: Nem, nem, soha! — Ágoston Sándor, a Dél­vidék reformátusainak püs­pöke Budapestre érkezett, hogy felvegye a kapcsolato­kat az itteni egyházi közpon­ti hatóságokkal. — Vitéz Keresztes Fischer Ferencné az Egyesült Női Táborban előterjesztett be­számolója szerint az utóbbi időben összesen 40,000 ma­gyar nő jelentkezett önkén­tes kisegítő katonai szolgá­latra. — Kabajun Alexej archi­­mandrita, a kárpátaljai gör. kel. rutének egyházalapitó főpapja, lelkészi küldöttség­gel Budapestre érkezett, hogy Popoff Mihály admi­nisztrátorrá történt kineve­zése alkalmából ülvözölje és a kárpátaljai gör. keleti lel­készek hűségnyilatkozatát és csatlakozását bejelentse. A küldöttség köszönetét fejezte ki Hóman Bálint kultuszmi­niszternek a kárpátaljai gör. kel. egyházrész hovatartozá­sa kérdésének közmegelége­dést keltő megoldásáért. — Meghalt Pallavicini Já­nos, a monarchia utolsó konstantinápolyi nagyköve­te. 94 éves volt. — Herceg Odescalchi Ká­­rolyné, szül. Andrássy Klára grófnő, Andrássy Gyula volt külügyminiszter mostohalá­nya, Raguza bombázása al­kalmával tragikus halált szenvedett. Nővére volt Ká­rolyi Mihálynénak. — Meg­halt Esztergályos János volt szociál demokrata képviselő, a Népszava felelős szerkesz­tője és kiadója. — A Vörösmarti utcában 5-lk Oldal egy felrobbant oxigénpalack súlyos szerencsétlenséget okozott. Az Erőátviteli és vi­lágítási r. t. gyártelepén tör­tént robbanás a gyári mű­helyt teljesen lerombolta. Két ember meghalt, 36 mun­kás súlyosan, 38 könnyeb­ben megsebesült. Megállapí­tották, hogy a hegesztésnél használt oxigénpalackok egyike robbant fel. — A szabadkai Városi Színházban rövidesen meg­kezdődnek az előadások és 1918 óta először magyar nyelven. A Szabadkán élő színészek a szinészkamarától ideiglenes engedélyt kapnak előadások tartására. — A Ti­sza vízállása rendkivül ma­gas volt. Ilyen magas viz­­szintre 100 esztendő óta nem volt példa. — A délvidéki események­kel kapcsolatban sok szó esett csetnikekről és dobro­­voljácokról. A dobrovoljácok a világháborúban az osztrák­magyar hadseregben szolgált és szerb fogságba esett bács­kai, bánáti és egyéb magyar­­országi származású szerbek, továbbá karinthiai és kraj­nai szlovénok, akik önként beléptek a szerb hadseregbe és mint szerb katonák küz­döttek tovább a világháború­ban. Hozzájuk tartoztak a hírhedt “zöld káderekében tömörült fosztogató szerb ka­tonaszökevények. A szerb ál­lamnak tett szolgálataikért a jugoszláv kormányzat min­den dobrovoljácnak 9 hold földet juttatott a Bácskában és Bánátban — a magyarok­tól elkobzott birtokokból. Esküt kellett tenniök, hogy földjüket utolsó csepp vé­rükig fegyveresen megvédik külső ellenséggel szemben s ahol vannak, szabadcsapat­­szerüen fegyveresen ellenáll­nak. Felfegyverkezésükről a kormány gondoskodott. Még náluk is vakmerőbb, halálra­­szántabb, mindenre kész elem voltak a csetnikek, akik halálfejes kucsmát viseltek. Megesküdtek, hogy minden eszközzel, életük gondolko­dás nélküli feláldozásával, minden helyen és időben ha­bozás nélkül irtják a dél­szláv haza ellenségeit. Ök a komitácsik utódai, de nem­zetközileg rossz hangzású nevüket megváltoztatták. TÉGLÁS Dr. BRAVÚROS SZIV-OPERÁCIÓ Novotni Kálmán debreceni betegápoló vacsora közben összeveszett a vele együtt élő Horvát Mihálynéval. A vita hevében annyira felbőszült, hogy kést kapott fel és azt markolatig döfte az asszony mellébe. A szúrás a szivet is megsértette. Horvátnét azon­nal a sebészeti klinikára vit­ték, ahol bravúros szívműté­tet hajtottak végre rajta és összevarrták az átvágott sziv­#

Next

/
Thumbnails
Contents