Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-06-19 / 25. szám
1941 Junius 19. Verhovayak Lapja Május első felében odaát az óhazában lezajlott történésekről — tagtársaink egyenes kívánságára — információt szereztünk be s a Magyar Távirati Iroda öszszefoglalt kábeljelentését szó szerint közöljük. Ezen riport tulajdonképpen folytatása az ezen rovatunkban már leadott eredeti kábeljelentéseknek. (Beérkezett: 1941 junius 10-ikén. Szerk.) — Budapesten magyar-török áruforgalmi és fizetési egyezményt Írtak alá. Az egyezmény a két ország kö zötti forgalom számára az eddiginél jóval szélesebb kereteket biztosit. — A szerbek által lerombolt hidak helyreállítása rengeteg munkát ad a katonai és polgári hatóságoknak. A belgrádi hid épitésében, a mely Szerbiát a Bánáttal és Romániával kapcsolja össze, a magyar hidászok is tevékenyen közreműködtek. A 3,850 láb hosszú ponton és tahidat a Duna rendkivül magas vízállása okozta nagy nehézségek ellenére rekordidő: 7 nap alatt építették meg. — Budapest városa lobogó díszben, forró ünnepléssel, virágesővel fogadta a Délvidékről visszatérő honvédeket. Megérkezésük után első ütjük a Hősök Emlékművéhez vezetett, ahol kegyeletes ünnepély keretében koszorút helyeztek el. A többi város hasonló melegséggel fogadta a visszafoglalásban közreműködött fiait. A Bácska felszabadulásának megünneplésére Budapesten az országzászlónál sokezer főnyi közönség jelenlétében lelkes ünnepélyt tartottak. Szabadka város nevében Szabó György beszélt, aki hangoztatta, hogy a jövőben a magyar őslakó ismét békességben kíván állni a szláv népelemmel. A katonai hatóságok különös gondot fordítanak arra, hogy a magyar, német, horvát és bolgár menekülteket minél előbb visszatelepitsék lakóhelyükre. A hadifoglyok közül szintén kiválasztják és hazaküldik ezeket a nemzetiségeket. — A Bácskai Szövetség küldöttségben kereste fel a földművelésügyi és a belügyminisztert. (A szövetség központi szerve a visszatért Bácska politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi jellegű magyar alakulatainak.) Célja az, hogy a megszállás alatt sanyargatott magyarság igazolása, az elüldözött magyarok visszatésére és általában a visszacsatolás következtében felmerült kérdések megoldása körül segítségére legyen a kormányzatnak. A budapesti Nemzetközi Vásár hihetetlen tömegeket vonzott ae idén. A látogatók között óriási számban voltak a visszacsatolt területek képviselői, akik ezt az alkalmat a főváros megtekintésére is felhasználták. A vásáron ünnepnapokon a tolongás akkora volt, hogy egyes pavilonok falait bedöntötték és előkertjeiket valósággal elsöpörték. A külföldi vendégek között volt Medvicky Géza szlovák gazdasági miniszter is, aki budapesti tartózkodása alkalmából látogatást tett a miniszterelnöknél és a kereskedelemügyi miniszternél. — Füzetbe foglalva megjelentek Teleki Pál cikkei, beszédei és tanulmányai, amelyek a magyar állam történelmi rendeltetését fejtegetik. Amikor az életben elérkeztem oda — mondja a bevezetés, — hogy megtanultam, mit lehet a könyvekből, de általában a nyomtatott betűből elhinni, úgy érzem, mielőtt kimennék ebből az életből kötelességem mindazt, amit összeszedtem, elmondani, közölni, átadni. Kötelességem mindazt, amit egy életen át összegyűjtöttem és ami bennem van, életem utolsó esztendőiben átadni a magyarságnak. A füzet valóságos politikai végrendelet, amely plasztikus világossággal domborítja ki a magyarság sorsát és feladatait. Teleki, mint könyvéből is kiderül, a szentistváni eszme fanatikusa volt, — írja a könyvet méltató vezércikkében a “Pesti Hírlap.” Ezt az állameszmét nemcsak a rajongó hazafi, hanem a tárgyilagos tudós hideg és oknyomozó módszereivel vizs gálta és igazolta. A szentistváni eszme — irta tanulmányában — nem imperialisztikus, korlátlan uralomra törekvő nem néz sohasem a Dunamedencén túlra, nem hóditó. Hivatása és kötelessége, hogy itt, a Duna medencéjében, békét, egységet, megértést teremtsen. A változó viszonyokon keresztül hol magyarabb, hol vegyesebb népességek fölött, de mindenkor ennek a kötelességnek a jegyéből származott a magyar uralom. Teleki történelmi szemléletét — Írja a lap — a szentistváni állameszme jegyében véglegesen megjelöli nemzetiségeinkkel szemben azt az állampolitikai magatartást, amely 900 éven át otthont teremtett a Dunamedencében mindenki számára. aki átérezte a nemzethűség kötelességeit. A szentistváni állameszme Teleki történelmi szemléletének örök pillére. Erre építi föl mindazt, amit az idő megkövetel tőlünk fejlődésben, reformban a megváltozott Európában. Lelki revíziót követel, az állami, társadalmi és szellemi élet minden vonatkozásában megújhodásra, szintemelésre és felelősségérzetre késztet. Könyve választ ad a magyar élet minden időszerű kérdésére. Szomorú alkalmi olvasmány ma, de a nemzet örök tanításai közé tartozik a jövőben. — Az Egyetemes Konventnek — a ref. egyház főszervének — legutóbbi ülésén résztvettek — 23 év után először — az erdélyi és királyhágómelléki részek képviselői is. Egyházi elnökké újból Ravasz Lászlót, világi elnökké Balogh Jenő főgondnokot választották. Balogh Jenő hangoztatta, hogy elitéli a sötétenlátókat, mert szent meggyőződése, hogy Isten megtartja azt a népet, amelynek ezerév óta felismerhető küldetést rendelt. Vásárhelyi János erdélyi püspök kijelentette, hogy mindent megtesz, hogy a megnagyobbodott haza az oly nagy történelmi misszió betöltésére hivatott magyar ref. egyház révén is valóban erős legyen. — A testvér bolgár állam megnagyobbodása alkalmából a Magyar-Bolgár Társaság lelkes hangulatú ünnepségen méltatta a két nemzet között fennálló évszázados testvéri kapcsalotakat és meleg együttérzéssel üdvözölte Bulgáriát. — A hercegprímás, valamint a kát. egyházmegyék püspökei elrendelték, hogy a májusi áj tatosságok során a papság és a hívők imádkozzanak a keresztény lelki békéért. — A főváros közélelmezési helyzetéről készült legutóbbi hivatalos jelentés kiemeli, hogy a Délvidék visszakerültével rendkivül jó termőföldek térnek haza gazdag állatállománnyal, a hazatérés tehát a közellátás szempontjából is rendkivül jelentős. — A kormány ipari munkásházakciot tervez. Az elgondolás szerint állami támogatással juttatják családi házakhoz a munkásokat. A kormány szociálpolitikájának megfelelően a Népvédelmi Alap többezer családi ház építéséhez nyújt támogatást. Elsősorban a sokgyermekes családokat juttatják megfelelő hajlékhoz. A házak alaprajza és beosztása nagy fejlődést jelent a higiénikus, korszerű és magyaros stilusu családiházak építése terén. A szociális cél leginkább abban jut kifejezésre, hogy minél nagyobb a gyermekek száma a családban, annál kedvezőbbek a házszerzés feltételei. — Budapest székesfőváros vitézi társadalmi bizottsága meghatóan szép ünnepséget rendezett a Délvidék visszacsatolása alkalmából. Dr. Fali Endre, a Magyar Revíziós Liga ügyvezető igazgatója hangoztatta, hogy a 22 évi rabság alatt az ellenség gazdasági blokáddal, fenyegetésekkel és minden eszközzel meg akart fojtani bennünket, sőt volt idő, amikor kisebbségi előnyök Ígéretével igyekeztek a magyarokat becsalogatni a kisántánt szövetségébe. A magyar azonban ellenállt, az ország lelki kitartásán megtört az ellenség minden fáradozása és válaszunk mindig egy volt: Nem, nem, soha! — Ágoston Sándor, a Délvidék reformátusainak püspöke Budapestre érkezett, hogy felvegye a kapcsolatokat az itteni egyházi központi hatóságokkal. — Vitéz Keresztes Fischer Ferencné az Egyesült Női Táborban előterjesztett beszámolója szerint az utóbbi időben összesen 40,000 magyar nő jelentkezett önkéntes kisegítő katonai szolgálatra. — Kabajun Alexej archimandrita, a kárpátaljai gör. kel. rutének egyházalapitó főpapja, lelkészi küldöttséggel Budapestre érkezett, hogy Popoff Mihály adminisztrátorrá történt kinevezése alkalmából ülvözölje és a kárpátaljai gör. keleti lelkészek hűségnyilatkozatát és csatlakozását bejelentse. A küldöttség köszönetét fejezte ki Hóman Bálint kultuszminiszternek a kárpátaljai gör. kel. egyházrész hovatartozása kérdésének közmegelégedést keltő megoldásáért. — Meghalt Pallavicini János, a monarchia utolsó konstantinápolyi nagykövete. 94 éves volt. — Herceg Odescalchi Károlyné, szül. Andrássy Klára grófnő, Andrássy Gyula volt külügyminiszter mostohalánya, Raguza bombázása alkalmával tragikus halált szenvedett. Nővére volt Károlyi Mihálynénak. — Meghalt Esztergályos János volt szociál demokrata képviselő, a Népszava felelős szerkesztője és kiadója. — A Vörösmarti utcában 5-lk Oldal egy felrobbant oxigénpalack súlyos szerencsétlenséget okozott. Az Erőátviteli és világítási r. t. gyártelepén történt robbanás a gyári műhelyt teljesen lerombolta. Két ember meghalt, 36 munkás súlyosan, 38 könnyebben megsebesült. Megállapították, hogy a hegesztésnél használt oxigénpalackok egyike robbant fel. — A szabadkai Városi Színházban rövidesen megkezdődnek az előadások és 1918 óta először magyar nyelven. A Szabadkán élő színészek a szinészkamarától ideiglenes engedélyt kapnak előadások tartására. — A Tisza vízállása rendkivül magas volt. Ilyen magas vizszintre 100 esztendő óta nem volt példa. — A délvidéki eseményekkel kapcsolatban sok szó esett csetnikekről és dobrovoljácokról. A dobrovoljácok a világháborúban az osztrákmagyar hadseregben szolgált és szerb fogságba esett bácskai, bánáti és egyéb magyarországi származású szerbek, továbbá karinthiai és krajnai szlovénok, akik önként beléptek a szerb hadseregbe és mint szerb katonák küzdöttek tovább a világháborúban. Hozzájuk tartoztak a hírhedt “zöld káderekében tömörült fosztogató szerb katonaszökevények. A szerb államnak tett szolgálataikért a jugoszláv kormányzat minden dobrovoljácnak 9 hold földet juttatott a Bácskában és Bánátban — a magyaroktól elkobzott birtokokból. Esküt kellett tenniök, hogy földjüket utolsó csepp vérükig fegyveresen megvédik külső ellenséggel szemben s ahol vannak, szabadcsapatszerüen fegyveresen ellenállnak. Felfegyverkezésükről a kormány gondoskodott. Még náluk is vakmerőbb, halálraszántabb, mindenre kész elem voltak a csetnikek, akik halálfejes kucsmát viseltek. Megesküdtek, hogy minden eszközzel, életük gondolkodás nélküli feláldozásával, minden helyen és időben habozás nélkül irtják a délszláv haza ellenségeit. Ök a komitácsik utódai, de nemzetközileg rossz hangzású nevüket megváltoztatták. TÉGLÁS Dr. BRAVÚROS SZIV-OPERÁCIÓ Novotni Kálmán debreceni betegápoló vacsora közben összeveszett a vele együtt élő Horvát Mihálynéval. A vita hevében annyira felbőszült, hogy kést kapott fel és azt markolatig döfte az asszony mellébe. A szúrás a szivet is megsértette. Horvátnét azonnal a sebészeti klinikára vitték, ahol bravúros szívműtétet hajtottak végre rajta és összevarrták az átvágott sziv#
