Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-05-22 / 21. szám

1941 Május 22 13-*k Otm VeWiowvafc Tahin Meghatározott Időre Szóló Biztosítás EXTENDED A KŐVETKEZŐ TAGOK RÉSZÉRE APRIL 30, 1941 Fiók-Br. 8 Kovach Kathryn ........................... 13 Bogár Mrs. Gabriel ....................... 14 Hudák János. ............................... 14 Matusz Imre .................................. 14 Matusz Jánosné ........................... 14 Orosz Béla .................................. 15 Pataky Ferenc ................................. 25 Frankovics Mihály ....................... 34 Aranyos Józsefné ......................... 34 Bartek József ................................. 34 Galó Jánosné .................................. 34 Jones Mrs. George ........................ 36 Szluk Frank S.............................. 45 Járovics János ............................... 59 Vojtko János ............................... 63 Vargo Joseph, Jr.......................... 66 Pandolfi Anthony .......................... 85 Dzuró János ................................... 87 Egri Jánosné .................................. 87 Király Teréz ................................. 90 Tóth Géza ...................................... 95 Pepela Károly ................................. 129 Pallos William .............................. 129 Pallos Mrs. William .................... 130 Szirbek Emma ............................ 138 Heveder Mihály né _____________ 213 Kigyósi Sándor ........................... 248 Gerzsenyi Stephen ...................... 249 Jocsak Mrs. Michael .................... 272 Vass Józsefné ................................ 293 Képes Ferenc ................................. 345 Palfi Irene ...................................... 361 Kolozsvary Etel M. ........................ Biztosítása megszűnik .... Sept. 30.1946 .... Mar. 31,1942 ... Jun. 30,1953 .... Feb. 28,1946 ... Mar. 31,1948 .... Jan. 31,1947 ... Aug. 31,1946 ... Jun. 30,1944 ... Nov. 30,1953 ...... Mar. 31,1942 .... Feb. 28,1951 .... Dec. 31,1944 .... Dec. 31,1942 .... Mar. 31,1946 .... Sept. 30,1945 .... Dec. 311946 .... Oct. 31,1944 ... Mar. 31,1948 ...... Mar. 31,1945 .... Dec. 31,1942 .... Feb. 28,1943 ... Mar. 31,1946 ... Aug. 31,1943 .... Apr. 30,1943 ...... Jan. 31,1950 ..... Oct. 31,1947 ___ Jan. 31,1945 .... Jun. 30,1944 ..... Oct. 31,1944 ..... Jan. 31,1946 .... Jun. 30,1944 ..... Oct. 31,1944 .... May 31,1964 364Vassis Mrs. George ... _____ _________ Dec. 31,*1943 369Barber Richard A .................................... Sept. 30. 1949 383Hrab Stephen ..................................... Sept. 30,1943 395Pollak Stephen ..................................... Apr. 30.1943 395Polák Istvánná ........... ........................... Jul. 31,1945 429Soos Mrs. Peter ....................................... May 31,1947 431Frederick Mihály ...... .................. ...... Apr. 30,1945 434Toth Catherine ____............................... Oct. 31, 1947 443Toth Emery ....................... ...................... Jul. 31.1943 447Deike Joseph .......................................... Sept. 30. 1946 447Deike Mrs. Joseph .... .............................. Mar. 31, 1952 453Madarász Géza .............................. .......... Sept. 30,1947 462Sumi Joseph J ............. ........................... Jun. 30,1946 466Magyar Eugene W .................................. Mar. 31,1946 509Kuhn Mihály if j ....................................... Jan. 31. 1948 509Kuhn Mrs. Michael .. ............................... Oct. 31, 1946 49 Pittsburgh, Pa., 1941 április 30-án. RÉVÉSZ KÁLMÁN, kpi számvevő. MESÉSKÖNYVEMBŐL Gárdonyi Géza nagyon sze­rette a magyar tengerpar­tot, ha fáradtra dolgozta magát és pihenni kívánt, le­­rándult Fiúméba. A század elején egyébként sem volt iróvendég nélkül a város. Nem Abbázia után rajong­tak, hanem a fiumei nemzet­közi színes életet áhítozták. Garády (Gauss) Viktor nem­csak a biológiai intézet tu­dós tanára volt, hanem ér­dekes iró is, aki odacsőditett volna minden tollforgató embert. Aztán tudta is őket szórakoztatni. Az 1902. év májusában két nagy iróvendége volt a vá rosnak: Gárdonyin kívül ott üdült Petelei István is. a í regi Erdély legnagyobb ér­téke. Már akkor savanyu­­kedvü, beteges öregur, plé­dekbe ta karódzó, mihelyt le­szállt a nap. Mégis azt em­legette, hogy semmi baja. csak a beteg húgát kisérte el.! — Miért nem ir mostaná­ban semmit, — kérdeztem az akkor már régóta hallgató irót. Simogatta a szakállát, szokása szerint csak félóra múlva felelt. — Nagyon sok a féreg, megeszik az almafák termé­sét, minek az irás? A férgek, igen, azok... Hogy, mire gondolhatott? A próféta szólalt meg benne, érezte az egyszer igazán meg érkező férgeket? A bohémtársaságok nép­szerű tagja volt Burián, az Operaház tündöklő hangú, de legkisebb alakú tenoris­tája, aki egy este elcsalta Gárdonyit valamelyik olasz oszteriába borkóstolóra. Gárdonyi mindenekelőtt kimustrálta az apró pohara­kat, nagyobbat kért, azzal koccintgatott. Mikor hamarosan már az ötödik pohárnál tartott, meg­szólalt Burián. — Herr Gárdonyi, Sie haben geschrieben Bor? — Én hát, — feleli Gár­donyi. —Sie verstehen auch sehr gut.---------:o:---------MARTINS FERRY, OHIO 40-ik fiók , Értesítem tagtársaimat, hogy május elsejétől kezdve egészen október elsejéig gyű­lésünk minden hónap máso­dik vasárnapján délelőtt 10 órától kezdve a Magyar Házban lesz megtartva. Ké­rem tagtársaimat, hogy a gyűlést minél többen láto­gassák. i Tagtársi tisztelettel Konyha Bálint, ügykezelő.------------------------------------:--------:—• ÖZVEGY MENYASSZONYOK — Abban. — Aztán az én gazdám palotában lakik. — Azért nem hízik meg soha. Balázs kezdte visszatartani a lélegzetét. — Mér hizzék meg, ha egyszer nem disznó? Bökös óvatosan maga mellé fektette a kezét, hogy kellő időben felugorhasson, ha Balázs esetleg rátámadna. — Disznó az, még pedig koszos disznó — mondta szárazra vált hangon. ’ ' Balázs nem akart hinni a fülének. Ekkora merszet ném tudott föltételezni eleven embertől. Merev tekin­tettel nézte Bököst. Ennek a nyomorultnak féreg köl­tözött az agyvelejébe. De nem, nincs ennek a kapcásnak semmi baja, mert úgy néz rá vissza, olyan nyugodt tekintettel, akárcsak máskor. A jobbkarja nagyizma egyszerre megdagadt. — Sertvést mondtál, komám? Bökös leste minden mozdulatát. — Azt mondtam, komám, sertvésdisznót. — Aztán, ráértetted? — Rá. — Boldizsár urra? • v — Arra, a röfögős kanra. ; Hátra akarta vetni magát, hogy talpraszökjön, de elkésett a mozdulattal. Balázs már elkapta a nyakát. — Hej! — ordított fel a pecér veszett horkantással. Bökös annyit érzett csupán, hogy a levegőbe len­dül, ott megpenderedik és szélsebesen vágódik lefelé. A rettenetes erejű pecérlegény egyetlen mozdulattal felrántotta, megpörgette a levegőbe és el akarta zu­hantam a földre, hogy ott szétlapuljon, egyetlen nyik­­kanás nélkül kiadja a páráját. Bökös már félúton volt a föld felé, amikor Marini odaugrott. Kirántott kardjával átdöfte hátulról a pecért. — Pusztulj bitang! — kiáltotta megforgatva a kar­dot a pecér hátában. ÖZVEGY MENYASSZONYOK 65 — Nem állhatom, mert asázonyos, a gyomra he­lyett a fejével emészt, de szándékom azért nincs véle, .— mondta feleletképpen az öreg figyelmeztetésére. , Kendy az ifjú ember arcának erőteljes, nyugodt vo­násait vizsgálta. — Hát ha majd most elébe járulunk és a maga módján szót emel, most se tégy fiam ellenvetést. A vá­laszt majd megadom magam neki. Boldizsár jelenléte egyszerre megnyugtatta. Lelké­nek háborgása megszűnt, haragja megenyhült. Ha Zsig­­mond csakugyan azzal a titkos szándékkal környékezte meg Zsuzsánnát, hogy a tervbevett házassággal őt is ' megnyerje magának, majd most az értésére adja neki is, meg a többinek is, hogy Erdélyre semmi árért nem alkuszik. Rendreinti és kioktatja Zsigmondot az ország dolgában és ezzel el is hárított magáról minden aljíls gyanút. , • • . i T • ■ * : i ■ ' • * V * A tanácsterem ajtaja kitárult mögöttük. A hopp­mester jelent meg a küszöbön. Odasietett az urakhoz. —. A fejedelem őnagysága kéreti kegyelmedéket, — biccentette meg kissé a fejét. Kendy odafordult a tanácsurakhoz. — Kegyeimedéknek akkor más dolguk nem lészen, hanemhógy ügyeljenek a nyelvükre, meg az indulat­jukra. Aki ellenkezik, vagy éppen heveskedik, az nem magának, hanem az országnak árt. Meghallgatjuk őnagy­­ságát, aztán majd felelek én a kegyelmedék nevében is. Iffju máris közbeszólt: ■— Törvényes szóra, becsületes szándékra oda se boj­­szint. Vágjon kegyelmed egyenesen a hasa alá. Kovacsóczy csitította: — Fölösleges ostorral kezdeni. Tehetetlen, hát mi­nek bőszitenj. Rendreintjük, ezzel végeztünk is vele,, Iffju morogva vonult vissza: — Csakhogy én ismerem. Ez nem fél, ez mer, ha megvadul.

Next

/
Thumbnails
Contents