Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-05-15 / 20. szám
Mk Oldal 1941 Május 15. Verhovayak Lapja OLVASSUNK TOVÁBB GYERMEKEK-: Mózsi bácsi mesél ma a régi magyar időkről (Folytatás) — Itt megálljunk, vitézek — mond Hunor, lepattan lováról s végig simogatja fejét, megrázza üstökét, megveregeti paripájának a nyakát. Leszállnak mind a lovaikról. Száraz gallyakból tüzet raknak, aköré telepednek, hogy tovább beszéljenek a csodaszarvasról, a csodaszarvasnak csodagyorsaságáról. És nem jut eszükbe, hogy már messze estek, messze elkerültek apjok sátorától. Nem jut eszükbe egyéb, csak a szarvas, melyet holnap a napvilág mellett tovább űznek, felhajszolnak és zsákmányul ejtenek, ha addik élnek is. A csodaszarvashoz azonban nem volt szerencséjük. Napokon át a kékvizü tó partján, vizben gazdag sikon, hol dús selyem haja nő a haragos zöld fűnek, iramlott a szarvas, nyilnál sebesebben, villámnál gyorsabban. Csalta-csalogatta maga után messze idegenbe Hunort és Magyart s mikoron elére erdő tisztására, melyet körülvettek évszázados cserfák, imhol csak eltűnik, soha fel nem tűnik, vágyószem hiába lesi, hiába keresi, örökre eltűnt a királyi szarvas, tétova vigyázva megállnak a hevesvérű ifjak, egymásra néznek és tanakodnak, immár mitévők legyenek? De micsoda ének hallik a tisztásról, zöld berek közepén tündér muzsika, minőt még nem hallott emberifül soha, nem hallott, nem értett. Tündér muzsikára százkét leány lejti a tündéri táncot. Lengő patyolatból, arany-ezüst himes köntös fedi testük, úgy aláíoly róluk, mintha mesterkézzel holdvilága mellett tündérkezek remekelték volna hiú asszonyszivnek édes örömére. Alkonyat bibora ömlik rájok csodaszépen, arcuk pirossága, hangjuk édessége, táncuk kecsessége, meglopja a vitézek szivét. Csak állnak, csak nézik s felforr bennük a vér, mind arcukba szökik; szivökben feltámad csodavarázslattól igézetes érzés, melyet nem ismertek, mióta csak élnek. Feledve a szarvas, feledve a hajsza, a perc gyönyörének mind a százkét vitéz rabja lett egészen. Tündérjátékuknak örvendve a szüzek, nem látják, nem sejtik, hogy minő veszedelem ólálkodik rájuk erdők sűrűjéből. Százkét erős ifjú kétszerannyi szeme nyeli őket. Nyeli, mohóan elnyeli. Dúl király két lánya csak lejti a táncot, száz kisérő társa csak lejti utánok, midőn keselyüknek csattogása hallik s Hunor s Magyar rácsap két gyönge galambra, két király leányra, kiknél szebbet soha, de sohasem látott a hasadó hajnal. — Gímszarvas elillant, leány el nem illan. Nosza fel vitézek, ki-ki a magáét nyergébe emelje, szivére szorítsa, lengő sátorába édes feleségül haza vigye aztán! — így kiáltott Hunor s a sok vitéz szavát mentén megfogadja. Soha erdő fája ilyet még nem látott, ilyen vadászatról, szüzek rablásáról, erdő kis patakja ingyen sem álmodott. Menne-menekülne, ki amerre látna, aggódva, sikoltva néznek a szép szüzek, előre meg hátra. Bokor nincs, hogy rejtse, vitéz nincs ki védje; késik még az éjjel sürü fátyoléval, hogy rájok terítené jóakaró kézzel. A kérés sem használ, könny csak ingerli a vakmerő legényeket, ki-ki a maga párjával ott ül a nyeregben, így esett, szarvasgim-vadászat Meotis tavának szép vidékén. Szóla Hunor aztán: — Halljátok, vitézek, haza mért mennétek? Tetsző nekünk e táj, füve-vize, földje, rengeteg erdője minket eltart és feleségeinket. Erős serény kézzel nosza verjünk sátrat, itt megtelepedjünk, hazát alapitsunk. Tetszett mindenkinek, rá is álltak nyomban. Király két leánya Hunornak, Magyarnak lett a felesége. A többi száz pedig szintén megtalálta a párját. Soha meg nem bánta sem egyik, sem másik. Nagy-sok idő múlva Hunor családjából lett egy egész, harcra termett nemzet, úgy hitták, hogy hun nép. Nagy-sok idő múlva, Magyar családjából lett egy egész nemzet, erős a csatában, hűséges a frigyben, a neve magyar nép. — Eddig szól a mese “kis csokorkáim,” nincsen tovább, meséljétek el ti is ezt a szép mondát azoknak, akik még nem hallották. MAGYAR RÖVIDHULLÁMÚ MÜSORTERVEZET 1941 május 18-tól 24-ig terjedő héten A HAT4 hivójeles adón: 9.125 kilocykluson, 32.88 méteren Amerikai Eastern Standard idő szerint: este 7:30-tól 9 óráig VASÁRNAP, máj. 18. Hírek magyar nyelven. — Induló. — Hírek angol nyelven. — Lehár: Nyitány. Strauss János: Keringő. Zenekar. — A Rádió postája. — Magyar nóták. — Hírek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. HÉTFŐ, máj. 19. Hirek magyar nyelven. — “Magyar tánc” Bihari-Eördögh szer. — Hirek angol nyelven. — Böhm László előadása Viski Jánosról zenei szemelvényekkel. — Magyar nóták. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. KEDD, máj. 20. Hirek magyar nyelven. — Daloló honvédek. — Hirek angol nyelven. — Kodály: Háry János, szvit. Zenekar. •— A Magyarok Világszövetsége közleményei. — Magyar nóták. — “Monok haza.” Rátkay Márton és Ania Suli előadása. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. SZERDA, máj. 21. Hirek magyar nyelven. — Induló. — Hirek angol nyelven. — Részletek Ilniczky László “Aranykalász” c. operettjéből. — “Miről beszélnek Magyarországon?” magyar és angol nyelven. — Magyar nóták. —' Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK, máj. 22. Hirek magyar nyelven. — Induló. — Hirek angol nyelven. — “Isten hozzád.” Búcsú a zenében. Összeállította Tiruhányi István és Balogh Pál. — Isaszegtől Komáromig. Julier Ferenc előadása. — Magyar nóták. — Hirek szlovák és ru«zin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. PÉNTEK, máj. 23. Hirek magyar nyelven. — Pécsi József üzerzeménye. — Hirek angol nyelven. — Szórakoztató zene. — Máthé Elek előadása magyar és angol nyelven. “Heti hiradó az ALIQU1PPA, PA. 345-ik fiók ÉDES ANYÁM, KINCSEM! Verhovay Mariska verse Fényes siker koronázta az Aliquippán székelő 345-ik Verhovay fiók 10 éves jubileumát, úgy erkölcsileg mint anyagilag. Itt is bebizonyította a Verhovay család, hogy együtt él és együtt érez, örömben-bán atban egyformán. Már fél nyolckor közel százan kénytelenek voltak állni, amennyiben nem volt több ülőhely. Pont 8 órakor kezdetét vette a vacsora, mely alkalommal az asztali imát Nt. Varga Lajos, pittsburghi lelkész mondotta, majd Bokor Mózes, a fiók titkára nyitotta meg az ünnepélyt, melyben rámutatott a Verhovay 55 éves múltjára és annak jövőjére. Beszéltek a következők; Brogley Ferenc igazgató angolul és magyarul, méltatta a Verhovay erősségét, következett Ami szép és ami jó a Szivembe van rejtve, Oda, anyám, a Te áldott két kezed ültette ... a magyarok pacsirtája: Bársony Margit, aki gyönyörűen énekelt, utána Nt. Varga Lajos mondott történelmi beszédet az erdélyi magyarok és székelyek sorsáról. Következett Demeter Pista barátunk Ellwood Cityből, aki szép dalaival szórakoztatott minket; utána fellépett az Amerikai Magyar Népszava pittsburghi iroda vezetője, aki magasszámyalásu beszédével rámutatott arra, hogy kik is tulajdonképpen a székelyek?. Ezután lépett fel a Verhovayak pacsirtája: Biró ír énke Beaver Fallsról, Nekem adod mindened! Kincstár a Te szived! S akármennyit adsz belőle Nem fogy el a kincsed. aki gyönyörűen énekelt. Beszélt a 141-ik fiók elnöke, Bokor János Ellwoodról, rámutatott, hogy milyen utón kell haladni a fiókok alakítása és tagszerzés alkalmával. Ezután a programot kénytelenek voltunk lezárni, amennyiben a vendégek táncra kész vártak, igy egy igen kiváló mestere a hegedűnek, a beaver falisi Akácos fiatal barátunk engedve a jó kedvnek, nem lépett fel, amiért úgy neki, mint minden szereplőnek és vendégnek hála és köszönet a megjelenésükért. Hála és köszönet azon fiókoknak is, akik a jegyeket át vették és ezzel elősegítették jubileumunk sikerét. Verhovay tisztelettel Ssakál János, elnök. Bokor Mózes, titkár. óhazából.” — Magyar nóták^ — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. •— Rákóczi induló. SZOMBAT, máj. 24. Hirek magyar nyelven. — Palotás. — Hirek angol nyelven. — Emlékezés Tóth Kálmánra. Irta és összeállította Szentgyörgyi Elvira. Ráday László énekel, kiséri Vidák József, cigányzenekara. — “Miről beszélnek Magyarországon?” magyar és angol nyelven. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. — Rákóczi induló. Kincsed, jó Anyácskám, Befogadta szivem S Ígérem is, mindhalálig Megőrizem híven!