Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-01-16 / 3. szám

1941 Január 16.

Verhomyak Lapja

7yUAOl4Z<

5-ik Oldal

A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI:

I. MOLNÁR LAJOS, 23-59—26th Street, Astoria, L. I., N. Y.

II. CHER FERENC, 529 Cedar Lane, Trenton, N. J.

III. CIBOLYA JÓZSEF, 426 Main Street, Dickson City, Pa.

IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin Street, Homestead, Pa.

V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Langley Avenue, Pittsburgh, Pa.

VI. VÉSZI LÁSZLÓ, 8637 Buckeye Road, Cleveland, Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 113 Hall Heights Ave., Youngstown, O.

VIII. SIMÓ MIHÁLY, 1141 South Seneca St., Alliance. Ohio.

IX. BUMBULUCZ JÓZSEF, 1626 Mack Street, Dayton, Ohio.

X. GYULAY SÁNDOR, 2449 S. Liddesdale Ave., Detroit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Av,Indiana Harbor, Ind.

AZ ELMÚLT HÉTEN

azt az érdekes hirt hallottuk Budapestről, hogy az orosz szovjet kormány felajánlotta Magyarországnak. hogy az 1848—49-es magyar szabadságharc során Oroszországba került zászlókat, fegyvereket, hadi emlékeket, a szomszédságos jó viszony megerősítéseként visszaadja az óhazának.

A magyar szabadságharcot az osztrák zsarnoki uralom nem bírta leverni s csak az orosz seregek behívása vetett véget a dicső magyar küzdelemnek.

Egyedül csak Világosnál, 1849 augusztus 13-án, amikor Görgei, Rüdiger gróf orosz fővezér előtt letette a fegyvert, 64 magyar zászló és 144 ágyú, több mint 20,000 puska stb. lett a “hódoltatók” zsákmánya.

A szovjetkormány ajánlata nagy örömet okozott Magyarországon.

* * *

A MOST KAPOTT

óhazai lapokban olvassuk, hogy a magyar képviselőház november 22-én, pénteken tartott gyűlésén Teleki miniszterelnök alaposan megmosta Szálasi, a nyilasok “vezető-testvérének” a fejét. De álljon itt a következő idézet:

“A miniszterelnök elővette a Magyarság cimü nyilas lapot és abból Szálasinak Kassán mondott következő mondatára tért ki: “Az ország századok óta sohasem látott jó példát maga előtt.” Ez nem is annyira müveletlenség, mint orvospszichológiai jelenség — mondotta a miniszterelnök. (Óriási taps a kormánypárton.) Ezután idézte a magyar történelem hőseinek hosszú sorát, akik éppen Kassán mutattak a magyarságnak nagyszerű példákat. A nemzet megtévelyedett részét tanítanunk kell és visszavezetni önmagához. Gondom lesz rá — mondotta emelt hangon — hogy Rt ilyen kijelentések ne keltsenek hasonló százat. Ez a figyelmeztetés elég komoly és elég világos. Az ilyen meggondolatlanságok, félrevezetések és értelmetlenségek miatt van szükség a többi közt a nemzet felvilágosítására. Ezt a felvilágosítást tovább fogom csinálni. Ez egyik legfőbb kötelességem — fejezte be mintegy kétórás beszédét a miniszterelnök.”

* * *

GAZDAG NAFTA FORRÁST TALÁLTAK MURASZERDAHELYNÉL

A Muravidéken, főleg Muraszerdanely környékén hosszabb ideje nafta után kutatnak. Szakértők megállapítása szerint a vidék rendkívül gazdag naftában. Kisebb fúrásokat már régebben eszközöltek, a kutatótársaság azonban nem fektetett elég tökét a fúrási munkálatokba. Néhány hónappal ezelőtt német-olasz pénzügyi csoport kapott engedélyt a fúrásra és hozzá is látott a munkához Muraszerdahely közelében. A hét elején körülbelül 180 méter mélységből hirtelen vastag sugárban tört elő a nafta. A szakértői vizsgálat szerint a feltörő nafta 33 százalékos benzint tartalmaz. Az uj naftaforrás rendkívül dús és napi 5,000 kilogrammos benzinkitermelésre lehet számítani.

RABLÓTÁMADÁS A KŐBÁNYAI POSTAHIVATALBAN

Az elmúlt hetekben, egy szombaton délután vakmerő rablótámadási kísérlet történt a Maglódi ut 51 sz. házban lévő 104 számú postahivatalban. Hat óra tájban, közvetlenül zárás előtt dr. Hermann Antalné postamesternő és Vágó Sarolta postakezelőnő tartózkodtak a helyiségben. Hermáimé pénzt számolt éppen, amikor egy munkás-külsejü férfi lépett be a postahivatalba, kést rántott elő és a postamesternőre támadt. Hermanne sikoltozására a rabló megijedt, kirohant a helyiségből. A járókelők üldözőbe vették és a Sörgyár-utcában el is fogták. A főkapitányságon kiderült, hogy Bán Károly, 32 éves rovotmultu ácssegéd. Elmondta, hogy társa is volt, Papp László 28 éves gyárimunkás, aki a kora délutáni órákban terepszemlét tartott a postahivatalban. A detektívek őt is elfogták Pestszentlőrinc határában egy vendéglőben.

* * * .

ÁLMODNI MERTÜNK

— ezt a címet adta Magyar Sándor, a magyar óceánrepülő, regényének. Beszámol ebben az írásában életéről és ezen keresztül egy korról, amelyben a mai Magyarország megszületett, az ellenforradalom vállalkozásainak és harcainak a koráról. Közvetlenül és frissen rajzolja meg az amerikai magyarság nehéz életét, a magyar óceánrepülést is látjuk tervtől egészen addig a pillanatig, amíg partot ér a gép. Élmény maga a nagy ut, a harc széllel, viharral, tengerrel, éjszakával. Endreszről, tragikus sorsú társáíól szeretettel és hűséggel emlékezik meg. Több ez a könyv, mint nagy riport, megrázó és szépséges lira is van benne.

* * *

BADEN-POWELL, A CSERKÉSZET MEGALAPÍTÓJA MEGHALT

Baden-Powell angol tábornok, a cserkészet megalapitója meghalt. A népszerű Bi-Pi, ahogy a világ cserkészei nevezték, az újabb kor ifjúsági mozgalmainak első úttörője volt. Az általa megteremtett cserkészmozgalom vezette először a fiatalságot egy kispolgári és gazdag korszak közepén a szabad természet, a szabad élet élvezetére, a természettel való emberi összhang megteremtésére, a természettel való együttmunkálkodásra, általában a kézi munka, a kézügyesség szeretetére. A cserkészmozgalom a férfiúi erények nagy nevelőiskolája, a munkás, becsületes emberi lét erényeinek melegágya volt. A béke és az emberiesség ügyét szolgálta emellett Baden-Powell mozgalma, amely pedig a háborúból, a búr—angol háború tanulságaiból született és a gyengék, a szegények, az elesettek melletti modern lovagi szellemnek egyik legmagasabbrendü megnyilatkozása lett.

Baden-Powell a búr háború tábornoka volt, eközben alkalmazott önkéntes angol fiatalembereket a terep felderítésére, a táj kikutatására. Később, amikor a fiuk e szabad tömörülése bevált, a már zárt szervezetet a férfivá nevelés, a jobb emberi szellem

iskolájává fejlesztette, a béke ügyének szolgálatába állította, a nemzetek fiatalságának találkozójává, lűdjává avatta.

Magyarországon nagy részvéttel és szeretettel fordulnak a nemes tábornok felé; nemzetünk barátja, fiatalságunk atyai pártfogója volt. A kormányzó is nagyra értékelte munkásságát, amelyből a magyar fiatalság egyik leghatalmasabb szervezete, egyik legnemesebb nevelője növekedett. A magyarrá vált cserkészmczgalom megalakulása óta a nemzeti és emberi szellem tűzhelye, fiatalságunk jótevője és nevelője volt.

* * *

OKMÁNYHAMISITÓ TÁRSASÁG KERÜLT RENDŐRKÉZRE

A főkapitányság bűnügyi osztályán hetekig tartó nyomozás eredményeképpen okmányhamisi - tó társaságot lepleztek le.

A múlt hónapban a jugoszláv konzulátuson megjelent egy férfi, aki egy Winter Imre névre kiállított hamis születési bizonyítvány segítségével vízumot akart szerezni. Az egyik tisztviselő felfedezte a csalást, mire az okmányt bemutató férfi megszökött a helyiségből. Néhány nap múlva egy másik férfi jött el a vizűmért, igazoltatták és ekkor kiderült, hogy Barczay Sándor magántisztviselő, aki azt a mesét adta elő, hogy az utcán kérte meg egy ismeretlen férfi, hogy hozza el a vízumot. Bizonyíték híján Barczayt elengedték a rendőrségről, de minden lépését figyelték ettől az időtől kezdve a detektívek és megállapították, hogy összeköttetésben áll egy Hackel Udo József nevű magántisztviselővel, annak fiával, Hackel Ferenc volt fővárosi tejellenőrrel és Leiblich Ligeti Manó kifutóval, akik valamennyien okmányhamisitók és az évekkel ezelőtt letartóztatott Méhes Oszkár okmányhamisitó üzelmeit folytatták, annak megbízásából. Házkutatás során lakásukon többszáz erkölcsi bizonyitvány-blankettát és egyéb hivatalos űrlapot találtak.

A detektívek valamennyinket előállították a főkapitányságra, de oda került Kemény Klopfer Mór kereskedő is, akinek a társaság hamis erkölcsi bizonyítványt állított ki. Az is kiderült, hogy Hackel Udo József fiának hamis érettségi bizonyítványt gyártott. Mindnyájukat letartóztatták.

* * *

A BORZALMAS ROMÁNIAI FÖLDRENGÉS HIRE A MAGYAR PARLAMENTBEN

A magyar lélek nemes érzelmeire vall az a humánus megnyilatkozás, amellyel a magyar képviselőház rendes gyűlésén a romániai földrengésről s az elemi csapás által sújtott román lakosság szenvedéseiről és nyomorúságáról emlékezett meg.

Az e héten beérkezett pesti lapokból olvassuk, hogy a kivételes és félelmetes szerencsétlenség hirének hallatára sok magyar honatya felkiáltott: “Még ez is!”... s gondterhesen felsóhajtott.

ügy érezték, — Írja MÁRAI SÁNDOR, a Pesti Hírlap sztárkolumnistája, — hogy az emberi világ sok nyomorúságához igazán csak ez hiányzott még, az elemek lázadása, a földrengés. Ez a “még-ez-is” rezgett a lelkekben, mint a szeizmográf, mely a távoli végzet ingajeleit mutatja. De egy másik hang a földrengés hírére ezt felelte: “Még ez is?...

Nem, mindezt egy és ugyanaz a végzet.”

Mert él az emberekben egy mély, homályos, néha nagy erővel megszólaló alapérzés, hogy mindaz, ami a világban történik, a földön és a világűrben, mélyen és beiűhől összetartozik- Nem tudom kinevetni a néphitet, mely háborút és dögvészt jósol, mikor az 'üstökös tüzcsóvája megjelenik az égboltozaton. Nem kell babonás és vajákos vénasszonynak lenni ahhoz, hogy az “égi jegyek” földi következéseiben higyjünk. Úgy tapasztaljuk az életben, hogy amit az emberi történet során az emberek nagy tömegei makacson és visszatérő meggyőződéssel ismételgetnek a természeti jelenségekkel és az emberi vonatkozásokkal kapcsolatban, nem mindig babona s csakugyan van valamilyen valóságtartalma. Az emberi érzékeléshez nem kell föltétlenül műszer. A régi, az asszír, babilóniai, föníciai, perzsa kultúrák emberei műszer nélkül is közel éltek a természet szerkezetének titkaihoz, a napkeleti csillagvizsgálás segédeszközök nélkül is tökéletes naptárakat, időmérő rendszereket szerkesztett, az egyiptomiak rendkívül finom érzékeléssel vonták le a természet és a világűr tüneményeiből a földi, emberi végzet összefüggéseit. Az ember tud valamit a világról: s ugyanakkor, amikor makacs hívei vagyunk a mentői tárgyilagosabb, pontosabb, ellenőrzőbb tudományos vizsgálatnak, nem lehet kézlegyintéssel elutasítani azt a másfajta érzékelést, mely az ösztön és eszmélet csápjaival tapogatja, ragadja meg és iparkodik megérteni a nagy és kis világ kapcsolatait. A tudomány, műszereivel, kinos-gondos ellenőrző módszereivel néha évezredes távolságból világit reá egy igazságra, melyet az emberi képzelőerő, a nép ösztönös megfigyelései babonákba torzítva évezredek előtt érzékeltek már. Most kezdjük gyanítani, hogy az ösztönnek nevezett, hátborzongatóan érthetetlen képesség és organikus tünemény

— kezdve azon, hogy a kutya messzi távolból is érzékeli és jelzi gazdája közeledtét, folytatva a kiskunhalasi fecske, vagy gólya egyiptomi kéjutazásain, egészen a postagalambig, melynek tájékozódási ösztöne megzavarodik, ha a felszállás pillanatában rövidhullámú gépet kezdünk közelében működtetni — mindenestől . nem más, mint a “rövid hullám” egyik organikus válfaja. Az a bizonyos, köznapi tünemény, mikor felkiáltunk, mert szembejön az utcán valaki, akire “tiz éve nem gondoltunk, az elébb eszünkbe jutott s ime, már itt is van!” — egyáltalán nem misztikus és természetfölötti jelenség; egy ember jelezte lénye sugárzásával közeledtét s egy felvevő készülék felfogta bennünk ezt

a sugárzást. A korszerű tudomány kezd alázatos lenni s egyáltalán nem minősít kótyagos maszlagnak feltevéseket, melyek műszerek által nehezen ellenőrizhető tünemények ismétlődéséből vonnak le következtetéseket.

A tudós legyen pontos munkájában, kérlelhetetlen az ellenőrzésben, de legyen elfogulatlan a világ és az élet misztériumával szemben. Mert egyáltálán nem lehetetlen, hogy a kozmikus sugárzás, vagy a talaj sugárzás, vagy az “égi jegyek”, vagy a napfoltok, vagy a földrengés, s azok a másféle kataklizmák, melyek a tömegek lelkében zajlanak le, összetartoznak.

Például a földrengés, a hét egyiptomi csapás, a sötétség, a vízözön, az élet érthetetlen, oktalan robbanásai s mind a katasztrófák, melyek a földünket környező világban következnek be,

— mindez csakugyan független az emberi élettől? Miért hisszük, hogy a természet jótékony és banális erőihez van csak közvetlen közünk? Gyanítják, hogy klinikák emboliás és trombozi-