Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-04-10 / 15. szám

16-ik Oldal 1941 Április 10 Verhovayak Lapja m°/o MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG'' HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Április 13-án d. u. 2-kor HÉTFŐN ÉS KEDDEN, ÁPRILIS 14 ÉS 15-ÉN A Grand Színházban “RÁD BÍZOM A FELESÉGEM” és a "GÜL BABA” “RÁD BÍZOM A FELESÉGEM” ÉS A “GÜL BABA” ÚJRA BEMUTATÁSRA KERÜLNEK A NANTY GLO I ÉS HAZELWOOD-I MAGYAR MOZIKBAN A RÁD BÍZOM A FELESÉGEM film sikerének főtitka a nagyszerű bohózat, a kitűnő rendezés és nem utolsó sorban az. hogy a szereplő két kitünően válogatták össze. A főszerepet Páger Antal alakítja ellenállhatatlan humorral és egy­maga is sikerre vinné a filmet ha nem lennének olyan kitűnő partnerei, kik közül Erdélyi Mici végre olyan szerepet kapott, amely teljes liléitekben érvényre juttatja képességeit. A többi szereplők kö­zül Bilicsi Tivadar, Vaszary Piri és Hajmássy Miklós szinte sztár­­alakítást nyújtanak. Különösen Haimássy kelt általános feltűnést a berúgott boxbajnok szerepében. Az együttest pompásan egészíti ki Romár Juliska, Pethes Sándor és Ajtay Andor. Ugyanazon a műsoron a GÜL BABA Hol volt, hol nem volt, talán igaz se volt, hogy Buda várában valamikor ‘‘Ciil baba” volt az ur, akinek kertjében a legszebb rózsák virultak és palotájában éle a leg gyönyörűbb világszál, Gül baba leánya, Leila, a török királykis asszony, akiért egy szép napon el­jött a magyar királyfi, Gábor diák. A film, amely erről mesél, olyan szép, mintha az ezeregyéjszaka minden káprázatát és varázslatát elevenítené a vászonra. Valamikor zenés operett volt jt. GÜL BABA és most filmváltozatában, kibővített zenekiséret mellett inkább mese­játék, amely a mesehangulat vara zsával hiteti el Gábor diák hihe­tetlen kalandját és a török király kisasszonnyal való frigyét. A GÜL BABA a magyar filmek­ben eddig még nem tapasztalt ha talmas gazdagsággal készült és e tekintetben is felveszi a versenyt a legnagyobb amerikai filmekkel. Telve van a film a mese és muzsi ka minden kincsével, a rendezői ötletesség minden bőségével. A GÜL BABA olyan magyar film, amely külsőségeiben is világfilm illúzióját adja és melyre minden magyar büszke lehet. Határkő a magyar film történetében. A szereplők egytől-egyig a leg­jobbak. Jávor Pált, a szerelmes diákot magyar tűz heviti, aki ének­kel és karddal száz veszélyen át kivívja, hogy övé legyen a lány, akit megszeretett. Remekül illik Szeleczky Zitához, kt Leila szere­ltét tündéri kedvességgel alakítja Ö a film ‘‘Bülbül szavú rózsája.” Makláry Zoltán zamatos Mujkó ci­gánya külön eseménye a filmnek és ugyanígy Rátkay Márton ka­cagtató csusziv játéka. Nagyon szépen táncol Szalay Karola, kitű­nő és tehetséges Fáy Kiss Dóra. férfiasán megkapó Toronyi Imre kovácsmestere és Kőtnives Sándor ragyogó alakítása. És a többiek: Tapolczi Gyula. Kürthy György. A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Április 20-án d. u. 2-kor » Vadonatúj magyar filmek “A TÖRVÉNY NEVÉBEN” és kisérő filmnek a “FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA” Várkonyi Zoltán, Pásztor János. Rajczy Lajos, Ladomerszky Mar­git, Farkas Judit, Bihary Nándor mind egytöl-egyig tehetségük leg­javával viszik diadalmas sikerre ezen hatalmas alkotásu filmet. 42 ÖZVEGY MENYASSZONYOK hogy kerítsék elő Lázár darabont kapitányt. Sebtiben udvari játékokat rendelt el, maga pedig, összegyüjtvét a főembereket, sietett Carillo atya udvarlására. — Őnagyságának hasrágása van, — nyugtatták meg a császári követett. Carillo amúgy is hosszúnak találta az utat Prága meg Gyulafehérvár között, hát örömmel vette a hirt. Neki különben sem volt semmi sem sietős, ráért pihenni is, szórakozni is. Azért szertartásos komolysággal bó­lintott: — Majd imádkozom a jobbulásáért, — mondta részvéttel és előretolatta székét a díszsátorban, ahon­nan a főurakkal együtt a porondon folyó vitézi tornát szemlélték. A délelőtt kezdődött lovasjáték során, amelyre fel­vonult az egész várhad, két nemes ifjú, Huszár Gáspár, meg Laskai Péter küzdött éppen egymással. Carillo félszemmel a játékot, félszemmel pedig Ken­­dy Sándor uramékat figyelte, akik a díszsátortól jobbra, csapatba verődve beszélgettek. A főasszonyok meg az udvari leányzók cserágból rögtönzött hatalmas lombsátorban ültek, onnan nézték az izgalmas játékot. Zsuzsánna Tholdologi Erzsébettel, Doboka vármegye főispánjának a leányával rövid, láb­tartós fapadon foglalt helyet, közvetlenül a fősátor szomszédságában. Élettelen tekintettel, kifejezéstelen arccal meredt maga elé, de minden érzékével figyelve, hogy kihallgat­hassa a körülötte folyó beszédet. A palota felől Iffju János közeledett. Kendy Sán­dor uramat kereste. Amikor megpillantotta, odasietett hozzá. — Hajnal óta Petri Katával mulattya magát, — súgta Kendy Sándor uramnak a fülébe kaján örömmel. Zsuzsánna hallotta, amit Iffju mondott. Megráz­kódott. Kendy Snádor uram harsány hangon nevetett fel. ÖZVEGY MENYASSZONYOK 43 _ Megmondám, — düllesztette ki a mellét. — Eb ez, ugatós eb, nem harapós kutya. Most Carillo hajolt oda Kornisshoz, folytatva az imént abbahagyott beszélgetést. — Még Prágában haliám, hogy őnagyságát már régtől fogva nehéz nyavalya kinozza. Geszti a szemöldökével intett Kornissnak. hogy ne feleljen. De Korniss nem vette észre a figyelmeztetést és odahajolt Carillónak a füléhez: — Mindannyiunk nagy szomorúságára ... Carillo megérintette a nyelvével az egyik odvas fogát. Csak úgy mellesleg vetette oda, mintha egyéb­ként nem érdekelné a dolog: — Kórságos? Korniss folytatni akarta, hogy megmagyarázza neki a fejedelem betegségét, amelyről a legkülönbözőbb hirek keringtek, de Geszti gyorsan közbereccsentett, oda hogy megakadályozza a fecsegésben. — Odatekintsenek kigyelmedék! — mutatott ki a küzdőtérre. — így kell törni magyarosan a lándzsát. Huszár Gáspár éppen ebben a pillanatban vetette ki a nyergéből Laskai Pétert. Más pár következett. Zsuzsánna feszült szoron­gással ügyelte a körülötte történőket. Ismerte Zsigmon­­dot, igazán talán egyedül ő ismerte, ő tudta legjobban, hogy mostani elzárkózása mit jelent. Hét múlva, ha belecsömörlött a tivornyába, erősebb, elszántabb, ke­gyetlenebb akarattal támad fel, mint amilyen valaha is sarkallta. Látta, hogy apjáék teljesen nyugodtak, jókedvűen nevetgélnek, ügyet sem vetnek Carillora. Igazuk és ha­talmuk tudatában nem gondolnak komolyan sem a császárral, sem Zsigmonddal, sem azokkal a tárgyalá­sokkal, amiket Zsigmond híveivel már két hét óta' foly­tatott. Nem tartottak Zsigmond felől, hiszen a fejede­lem országgyűlés és az ő hozzájárulásuk nélkül úgysem határozhat. De látta Zsuzsánna az aggodalmat és ko-Jelenet a “Rád Bízom a Feleségem” című magyar filmből

Next

/
Thumbnails
Contents