Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-13 / 7. szám

1941 Február 13 . Verhovayak Lapja 5-ik Oldal HÉT KÖVÉR E Megdöbbentő adatokat tárt a nyilvánosság elé Da­vid Williams, a Pennsylva­nia Federation of Labor tit­kára arról, hogy az utóbbi években milyen rettenetes aratást rendezett a halál a munkásság soraiban. Mr. Williams a hiteles statiszti­kai adatokat a legilletéke­sebb helyen: Pennsylvania állam munka- és iparügyi minisztrériumától (Depart­ment of Labor and Industry) szerezte be, mely nyilván­tartja és a gyárakban előfor­duló összes balesetekről és katasztrófákról pontos szám­adatokat vezet. Csupán Pennsylvaniaban 1916 janu­ár 1-től 1940 október 31-ig 38,929 munkást öltek meg a gépek, illetve halálos végű katasztrófák döntötték a sir­­ba. Ugyanazon idő alatt 63,856 munkás egész életére nyomorékká vált és 1,553,- 549 azoknak a száma, akik kisebb-nagyobb sérüléseket, sebesüléseket szenvedtek, de meggyógyultak. David Williams szemlélte tővé is tette ezeket a meg­döbbentő adatokat, amidőn azt mondotta, hogyha ma egymás után vihetnők ezeket a koporsókat, négy vállnyi távolságot hagyva egymás között, akkor éppen 15 mért­föld volna az ut hossza az elsőtől az utolsóig, mely telve volna a balesetekben meg­halt munkások néma kopor­sóival Borzalmas hasonlat, de igy van ez pontosan ki­számítva a szemléltetés ked­véért. És még sajnálatosabb az, hogy rendszerint a ki nem képzett, kezdő munká­sokat éri a szerencsétlenség Mr. Williams tehát nagyon helyesen azt szuggerálja hogy a kormány a műszaki kiképzésre és az óvatossági rendszabályok tökéletes beta­nítására sokkal nagyobb súlyt helyezzen, mint azt ed­dig tette. Ismertesse meg tö­­viről-hegyire az uj termelési metódusokat és senkit se en­gedjen addig a géphez, amig nemcsak hogy kellő kikép­zést nem nyer, hanem szak­­képzettségét is igazolni tud­ja. Ezzel az ipari katasztró­fák igen nagy százaléka el­kerülhető. Ha csak valami­vel többet gondolnának a munkaadók erre és keveseb­bet a profitra, nagyobb biz­tonságban lehetne minden munkás ebben az országban, — fejezte be beszédét Mr. Williams. — Ezek as adatok azonban csak Pennsylvani­ára vonatkoznak. — Köny­­nyen elképzelhetjük, hogy Michiganban, Illinoisban, New Jerseyben, Ohioban, New Yorkban és a többi ki­sebb-nagyobb iparállamok­ban sem lehetnek az állapo­tok sem jobbak, sem rosszab­bak, mert hiszen Pennsyl­vania vezet a gyáripar terén. Sokan el sem hiszik, hogy az amerikai békés ott­honokban is mennyi baleset és szerencsétlenség szokott előfordulni egy év alatt. A National Safety Council ép­pen most adta ki évi jelen­tését, melyből megállapitha­­tó, hogy 1940:ben 32,000 ha­lálos végű baleset történt s ezeknek a fele magánházak­ban, családi otthonokban fordult elő. Ilyen szerencsét­lenség 16 ezer házban for­dult tehát elő az 1940-ik év folyamán. A balesetek 10— 25%-a lépcsőkről és létrák­ról való lezuhanás következ­tében állott elő, mig a többi balesetek gáz és más mérge­zések, tüzesetek és villamos házi szerelékek helytelen ke­zelése, vagy végzetes műkö­désűk következtében állottak elő. Tüzesetek és égési se­bek következtében 5700-an haltak meg a békés ottho­nokban, mely igen nagy emelkedést mutat a múlt évi statisztikai adatokkal szem­ben. Általában az összes házi balesetek száma 4,750,000 volt az elmúlt esztendőben. Ennyit tartottak nyilván, de hány baleset be sem lett je­lentve A National Safety Council azt a tanácsot adja, hogy ki kellene minden amerikai ott­honban függeszteni azt a fi­gyelmeztetést, mely óvatos­ságra intené a ház minden lakóját: “Watch your step, — both in and around the home!” Nemzetvédelmi progra­munk pompásan halad előre, jelenti Washington és a munka legerősebb frontja, a Középnyugat, hamarosan átalakul az Egyesült Álla­mok arzenáljává, melyhez hasonló nem lesz a világon. Ezen a területen az Alleg­heny hegység és a Mississippi folyó között, öt fontos moz­zanat észlelhető: 1) óriási arányú munició­­ipar keletkezik, amely tölté­nyekkel és lövegekkel látja el az országot, amely nagy | laszilárd kiépítéséhez! Közgazdasági szakértők je­lentései, számításai és követ­keztetései alapján már gyak­ran közölnek hirt az újsá­gok a hamarosan ránk kö­vetkező “prosperitás”-ról, ami egyesek szerint már itt is van, a küszöbön, megkez­dődött, elindult, hogy gyor­san megnőjjön, elterjedjen az egész ország területén s hogy aztán egy váratlan idő­pontban szétpukkanjon, mint a tulnagyra nőtt szép színes buborék. A különbség csak az, hogy amig tart a “pros­peritás,” addig nem bubo­rékról, hanem valóságról van szó. Igazi pénzben jelentke­zik a jólét, igaziak a földek, házak, zongorák és ékszerek, amik az ideiglenes jólét alatt birtokunkba kerülnek. De az­tán a jólét hirtelen és gyors elmúlásával még a valódi zongora és ház is szétfoszlik a legtöbb esetben. Valószínű, hogy az idősebb generáció okult a múltakon és a közeledő jó idők alatt nem buborékokat, hanem ér­tékeket fog gyűjteni. Olyan értékeket, amiknek megfizet­te vagy megszolgálta az árát s amelynek birtoklása ész­szerű s megtartása emberi számítás szerint valószínű De a fiatal generáció, amely még nem igen látott anyagi lag jó időket, bizonyosan nagy lendülettel fog neki­iramodni a költekezésnek, nemcsak azért, mert szűk időkben nőtt fel és megta nulta a kényszerű lemondást, hanem azért is, mert időköz­ben az általános igények is annyira megnőttek, hogy a legszegényebb és legegysze rübb ember is jogosnak ta­lálja, hogy mindene legyen, ami a másiknak, a gazdag­nak van. Ebben igaza is len­ne, csak ott a különbség, hogy a gazdag ember, akinek ko­molyan megalapozott vágyó háborúra készül. 2) Repülőgépgyárak, repü­lőterek, laboratóriumok épül­nek, amelyek a repülés köz pontját a tengerparti váró sokból a középnyugatra he iyezik. 3) A gépipar, — amely a gyárak kész termeléséről ha­ditermelésre való átalakítá­sához gépeket készít, óriássá fejlődik. 4) A gyárak mindenütt nagyobbodnak, hogy hadi iparra rendezkedjenek be és szállítsák az Egyesült Álla mok kormányának a honvé delmi kellékeket. 5) Az acélipar és automo­bilipar gyárai átalakulnak az arzenál kohóivá és gépmü helyeivé. Szédületes iramban halad minden előre s minden nap közelebb hoz bennünket az ország honvédelmének szik­na van. nem áldozza fel a jö­vendő kenyeret a mai ka­lácsért. Természetesen a szülők kö­telessége lenne, hogy a fiatal generációt megóvják a vég­zetes könnyelműségtől. De természetesen nem úgy, hogy azt mondják neki:- Én is költekeztem fiatal koromban, amikor hirtelen prosperitás virult ránk, de meg is bántam. Mert valószínű, hogy ilyen mondatra ezt felelné az ifjú­ság:- Jó, majd én is meg­bánom. A gyermekek mai szabad­sága és önállósága mellett a szülői parancs édeskeveset ér. Nincs sok súlya. Manap­ság nem divatos a szófoga­dás. De mé:g a mai furcsa időkben is, még mindig a szülők irányítják a fiatalabb generációt. Vagy jó példával, vagy rossz példával. De sem­miesetre sem szavakból és szidásokból összeállított ti­lalommal. Ismerek egy nagyon köny­­nyelmü férfit, úgy az ötven felé jár. Kifolyik az ujjai kö­zül a pénz. Amikor szűkös napokat él, fogadkozik, hogy igy meg úgy, ha egyszer pénzhez jut, akkor megfogja a garast. S aztán ha tényleg pénzhez jut, megint csak szétolvad a keze között nem­csak a garas, hanem a dollár is. Minden dollár, ahány csak van. A napokban gyerekkori esetekről beszélgettünk és könnyelmű barátom elmond­ta, hogy mi az alapja köny­­nyelmüségének. Kisiskolás gyerek volt s kapott szüleitől, akik elég jó­módú emberek voltak, heti zsebpénzt. Uzsonnára, villa­mosra, ceruzára, irkára, cu­korra. A gyerek örült a pénz­nek s egyszerre megszállta a takarékossági vágy. Elkezdte gyűjteni a pénzt. Szép idő­ben elgyalogolt az iskolába, nem vette meg se a cukrot, se a radírt, amit diákszive megkívánt. Bélyegeket vett, azt ragasztgatta kartonla­pokra s amikor egy lap tele volt, büszkén és lelkesen vit­te a postahivatalba. Nőtt a pénz, lassan, de állandóan. S egyszerre csak volt már negyvenhét korona. Gazdag embernek érezte magát a kisdiák. Számolgat ta, hogy a jövő hónapban mennyi lesz. És egy év múlva mennyi lesz. Ekkor történt, hogy a ma­ma kölcsönkért a fiától negy­ven koronát. A fiú szívesen adta, bár.egy kicsit fájt a szive, amikor ki kellett ven­ni a pénzt a postahivatalból. A mama aztán nem adta meg a negyven koronát. A diák nem szólt semmit, ki­ronát is, elköltötte cukorra, radirgumira, ceruzára, feles­leges holmikra s többet nem gyűjtött pénzt. Minek, gon­dolta, ha úgyis elveszik. Itt kezdődött a könnyel­műsége. Itt vesztette el hitét a takarékosságban. Azóta se takarékoskodott életében. Gyerekkorából bennemaradt, hogy a pénzt el kell költeni. Hogy pénz miatt nem kell lemondani semmiről. Ez az anya a negyven ko­ronának sokszorosát költötte rá a fiára. Iskoláztatta, meg adott neki mindent, amire csak szüksége volt. Nem illet­heti szemrehányás. De — a kölcsönvett negyven koro­nával kiirtotta gyerekéből a takarékossági hajlamot. Az­tán már mondhatta neki, hogy a takarékosság szép erény és szükséges is. Vájjon hány szülő van, aki gyerekét nemcsak a rossz, hanem a jó időkre is elő tudta készíteni nevelésével? Hány szülő példája tanította meg a gyereket arra, hogy a pénz tulajdonképpen nehéz munka ára s ezért nagyon meg kell becsülni. Az em­ber hajlamos arra, hogy a rossz időket könnyen felejtse a jó időkben s az esetleges — majdnem bizonyosan — elkövetkezendő rossz időkre ne gondoljon. Sok tragédiát fog okozni a beígért prosperitás, de azért csak hadd jöjjön. Ideje már, megbőj töltünk érte. Sok éle­tet fog helyreigazítani a munkaalkalom, sok ember fogja visszanyerni veszendő­nek indult emberi méltósá­gát, önérzetét, hitét, de sok mohó ember el is fogja ron­tani a gyomrát a nagy jólét­tel. De ezt se lehet nagyon csodálni. Olyan bonyodalmas, kiismerhetetlen és megfejt­hetetlen dolog a pénz, hogy ugyancsak ember legyen a talpán, aki bánni tud vele. FÜLÖP ILONA. Asthma Mucus Coughing, Gasping Thanks to a Doctor’s prescription callec Mendaco, thousands now palliate terrible re­curring attacks of choking, gasping, cough­ing, wheezing Bronchial Asthma by helping nature remove thick excess mucus. No dopes no smokes, no Injections. Just tasteless, nleasant tablets. The rapid, delightful pal­liative action commonly helps nature bring welcome sleep—a "God-send.” A printec guarantee wrapped around each package ol Mendaco insures an immediate refund ol the full cost unless you are completely sat­isfied. You have everything to gain anc nothing to lose under this positive monej back guarantee so get Mendaco írom you! druggist today for only 60c. Lemon Juice Recipe Checks Rheumatic Pain Quickly > If you suffer from rheumatic, arthri­tis or neuritis pain, try this simple inexpensive home recipe that thousands are using. Get a package of Ru-Ex Compound today. Mix it with a quart of water, add the juice of 4 lemons. It’s easy. No trouble at all and pleasant. You need only 2 table­spoonfuls two times a day. Often within 48 hours — sometimes over­night — splendid < results are obtained. If the pains do hot quickly leave and if you do not feel better, Ru-Ex will cost you nothing to try as it it sold by your druggist under an absolute money-back ^ guarantee. Ru-Ex vette a megmaradó hét ko-1 SlXT“1* ‘boJTM­dtuV««-« anEr«riS2!f .

Next

/
Thumbnails
Contents