Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-02 / 1. szám
lf-ft Oldal Verhovayak Labia. 1941 Január 2 100?o MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK * 1MOZI VILÁG r r HANGOS HETI HÍRADÓ A Nanty G!o-i Family Theatreben Vasárnap, Jan. 5-én, d. u. 2-kor HÉTFŐN és KEDDEN, JANUAR 6 ÉS 7-ÉN Ä Grand Színházban A “Méltóságos Kisasszony” és a “111-es SZOBA” _____________________kerülnek bemutatásra JÁVOR-PÁL SZENZÁCIÓS FILMJE, A “111-ES SZOBA” ÉS A “MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY” KERÜLNEK ÚJRA BEMUTATÁSRA NANTY GLO-N ÉS A HAZELWOOD-I GRAND SZÍNHÁZBAN Heltai Jenő világsikert aratott tpompás “111-es Szoba” cimü regényének izgalmas, változatos és sok tekintetben újszerű meséje kel életre ezen a filmen, amely akárcsak a regény, egy csapásra meghódította a közönséget. Nem hiába lett Heltainak ezen regénye világhírű. és nem hiába sorolják a “111-es Szoba”-t a legérdekesebb miagyar filmek sorába, mert annyi újszerűséget, a mindennapitól anynytira eltérő, tüzes szerelmi történetet mesél el a film. hogy arra nemcsak a nagyközönség, de a szakkörök is felfigyeltek. Egy egészen uj szerepkörben mutatkozik be a film során Jávor Pál, a moziközönség dédelgetett kedvence. Férfias a kilátása ezúttal nagy színészi teljesitményt igényel és egy züllött báró szerepében olyan brilliáns karaktert hoz ki. amelyre még eddigi szines karrierje alatt nem volt példa. Az elbűvölően szép Lázár Mária kettős szerepet játszik a “111-es Szoba” filmben, amelynek föerőssége még Törzs Jenő, akinek bűvész alakítása tökéletes élmény. Ugyanazon a műsoron A "MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY” Az 50-ik magyar hangos- film, mely egyúttal a magyar filmgyártás határkövét jelenti, minden tekintetben dicséretet érdemel. E jubiláns film költségei jóval túllépnek az eddigi magyar filmek anyagi keretein és ennek meg is van a látszatja. Soha még ilyen hatalmas, amerikai arányú díszleteket nem láttunk. Ez a legnagyobb díszlet, mit eddig magyar filmben készítettek. A film egy fiatal orvosnövendék és egy gazdag lány szerelme körül forog. A fiatal orvosnövendék nem akarja igénybe venni apja anyagi segítségét, beáll nevelőnek és magába bolonditja az előkelő gazdag leányt, aki pedig eleinte nagyon gőgösen viselkedett vele szemben. Ez természetesen csak rövid váza a mesének és a film telve van a legszenzációsabb ötletekkel és a legjobbizü humorral, vidámsággal, de a filmnek nemcsak ezek az erősségei, hanem a rendezés is. Balogh Béla a filmet tökéletes hozzáértéssel rendezte. A fiatal gazdag leány szerepében a jövő nagy csillaga, Szeleczky Zita tündököl. ki szépségével, nagyszerű alakjával, természetes mozgásával egy csapásra meghódította az óhaza közönségét. Meleghangú, kitünően mozog és minden túlzástól mentes. A szerelmes fiatalembert Básthy Lajos alakítja és játékával beigazolja, hogy a legjobb magyar filmszínészek egyike. A szereplők közül a legmüvészibb hatást Csortos Gyula ért el. Mály Gerö csupa humor és ked vesség. Urgy Tivadar, mint minden eddigi szerepében, most is ki váló. Vizváry Mariska rendkívül mulatságos. A többi szereplők is mind egytöl-egyig talán éppen a jubileumi film hatása alatt tehetségük legjavát nyújtják. Külön dicséretet érdemel Papir Viktor a nagyszerű slágerdalokért, melyek rövidesen itt Amerikában is a legnépszerűbbek lesznek. A MÉLTÓSÁGOS KISASSZONY úgy játékban, rendezésben, gazdag ságban, minden tekintetben felveszi a versenyt a legjobb külföldi filmekkel és kétségtelen, hogy a legsikeresebb magyar filmek egyike. 0 Vasárnap, január 5-én pontosan délután 2 órakor a Nanty Glo-i Family Theatreben. hétfőn és kedden, január 6 és 7-ikén délután 2:15-ös kezdettel a Hazelwod-i Grand Színházban lesz bemutatva. Jelenet a “Méltóságos Kisasszony” cimü magyar filmből A Nanty Glo-i Family Theatreben Vasárnap, Jan. 12-én d. u. 2-kor A legújabb magyar film: GÖRE GABOR BÍRÓ UR FELTÁMADT KÁTSA CIGÁNNYAL EGYÜTT 206 MAGYAROK CSILLAGA De már kevesen követik. A körülzáró rohamok lekötik, elszakítják s felőrlik mögötte a vakmerő dandárt. Százan ha átfúrják magukat a páncélosok széteső falán, vele. De ott vannak, egy kurta futamodásra a megkisebbedett négyszög előtt. Érthetetlen valami történik ekkor. Vecelin maga is elképed. Mert- a Nagyur fellöki kardját s parancsot kiált: — Utat! ... A négyszög kétfelé nyilik. Közepén, a dárda s a kereszt között fedetlenül áll fehér ménjén István, a Nagyur. Koppány utolsó ugrásra szorítja a lovat, kardját csapásra emelve s orditástól tüdeje szakad. Abban a pillanatban szökken István lova is. — Uram! — rikoltja Vecelin, — a kardod! ... Mert iszonyodva látja, hogy István egy csattanással hüvelyébe löki a szablyát s fegyvertelenül rohan. Mereven néz előre, Koppány szeme közé. Egy szót szól hátra csak: — Krisztus! Felemelve viszi fejét, tulnézve a halálon, Istenre bizva a döntést, a gyilkos elé. v Rémültség zug fel a testőrség között s a lovagok kiáltoznak, tehetetlenül. Vecelin nehéz lova lépésekkel robog Istváné mögött. Hiába minden! A leghosszabb pallos se védheti ki már! De Koppány lángoló arca is megsápad. Zsibbadni érzi csapásra emelt karját. Szemei elmerednek.... Mi ez? Fegyvertelenül jő?... Maga akarja? S kire néz? — Eh! Keresztény nyavalya! — rikolt fel a másik pillanatban. — Hujj! De ez a megrebbenés Isten döntése volt. Koppány kardja a villámként István elé pattanó Dőli pengéjén csúszik el. Mire visszarántaná, rázuhan Vecelin kétmarokra fogott pallosa s reccsenő koponyával fordul le a nyeregből, a Nagyur lába elé. MAGYAROK CSILLAGA__________________ 207 Dőli süvegén is elcsúszik egy hevesen odasujtott kard lapos tévesztése. Fordultában iszonyú erővel vág Győr képébe s örökre kettévágja a multat s a jövőt. Koppány eleste megtörte az utolsó ellenállást is. A vert had foncsikái szerteszét röpültek az erdőkbe. Fegyverét elhányva, lova nyakára feküdve iramlik egy-egy őrjöngő a hadiuton, Böszpörém felé. A győztes ott áll a halottakkal, sebesekkel borított völgy közepén, hü katonái ujjongó gyűrűjében. Akiben még van lélek a roncsoltak közül, az is elharapja kínját s feléje fordul. Döbbenve, aki ellene volt s áhítattal, aki érette szenved. Csodáról száll a hir, szájról-szájra. Krisztusra bizta a Nagyur s ő döntött: István ur feje felett dicső Szent Márton rohant lándzsájával Koppánynak s a veszett pogány karja elzsibbadt, szive kővémeredt. Vecelin ur maga is mondja s hiszi is, hogy nem emberi erő lódította előre vértezett lovát s a pallosa úgy vágott alá, mintha karját az égből ragadta volna meg egy lenditő kéz. Dőli egyáltalában nem tudja, hogy történt, csak annyi bizonyos, hogy minden becsületes vitéznek Krisztust kell imádni s a Boldogságos Szüzet. Ő csillagot látott a Nagyur homlokán s azt hiszi, attól vakult el a pogány. Az, akiről most borzongó csodálattal suttog mindenki, maga elé eléz, a véres földre, ahol Koppány fekszik, egy köpönyegre kiterítve. Elmerülve mélyed a holt tigris arcába, melyre odakövült a rémület, ámulás, a reménytelen düh. ... Az első volt, aki az utamra feküdt, ezzel a keserű csodálkozással. S nem az utolsó. Krisztus oroszlánjának véren s tűzön át kellett utat nyitnia a Bárány előtt. ó, Gizella, nyújtsd ide virágkezedet! ...
