Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-04 / 27. szám

6-ik Oldal

1940 Julius 4.

ISTENIT É LET

Ez nem lesz politika, nem csak azért, mert ebben a rovatban nem szabad politizálni, hanem mert nem értünk hozzá s különben is a politika vagy nem tudja megmondani, hogy jó és helyes-e az, ami van, vagy okoskodásait előre küldi a jövőbe, amit szintén nem tudhat. Azon pedig ami most viharzott le Franciaországban, senki sem változtathat, még e sorok irója sem.

Ha azt mondjuk, hogy Franciaország össze van törve s területének a felénél kisebbre zsugorítva, ezt e cikk cime dacára senkisem mondhatja - istenítéletnek, mert nem tudható, hogy az Isten haragszik-e Franciaországra vagy szereti, vagy a Sors könyvében volt megírva, amit történt? Vagy a természettörvények logikus működésének volt az eredménye? Semmitsem tudunk; öröm és bánkódás, helyeslés és helytelenítés nélkül meg kell maradni annak a puszta fölemlitésénél, hogy Franciaország össze van törve, szét van darabolva s nem a mi dolgunk azon fantáziáink hogy a megnyomorított Franciaországnak lesz-e revíziója vagy nem lesz.

Még arról sem beszélünk, hogy ki törte össze, hogyan tudta pár hét alatt oly könynyen összetörni és miért tette, mert ez mind a krónikás dolga. De emlékezni szabad, sőt lehetetlen nem emlékezni, mert az emlékeknek az a megrögzött szokásuk van, hogy föltartóztathatatlanul szoktak jelentkezni. És igy már csak a képzettársulás folytán is az jut az ember eszébe, hogy Franciaországban most ugyan az történt, ami ezelőtt huszonkét esztendővel Európa egy másik országával s most ugyan azt teszik Franciaországgal, amit ez tett azzal a középeurópai néppel. Megint csak politizálásféle lenne, ha elmondanék, hogy mikor, hol, hogyan és miért történt s igy leghelyesebb nyugodtan csak arra emlékezni vissza, hogy huszonkét esztendővel francia földön, francia békeasztal mellett, hajthatatlan francia akaratból, engesztelhetetlen francia bosszúságból törték össze, darabolták föl és osztottak szét éhes sakálok közt egy ősi országot s nemes népének millióit idegen jármok alá kényszeri tettek.

Maradjon mindez csak emlék, legyen csak pusztán tárgyilagos megállapítás, hogy most ugyanaz és ugyan úgy történt Franciaországgal. Oly váratlan, oly hihetetlen s mégis oly való katasztrófája ez az ősi Franciaországnak, mint amily váratlan volt azé a másik ősi országé, amelyiknek katasztrófáját francia földön tervezték el ezelőtt huszonkét esztendővel. De tényleg mi történt? Istenítéletnek megint nem nevezhetjük, mert az istenség igazságos, de nem bosszúálló, nem részrehajló. Vagy talán a kiegyenlítődésnek annyiszor tapasztalt törvénye ez? Vagy egy elképzelhetetlen s felfoghatatlan igazság, amelynek mérlegét valahol túl a felhőkön kezelik?

Ha a kiegyenlítődésnek a törvénye, akkor ez nagyon földi dolog, mert szinte a szemünk láttára működik, meglepő egyformasággal. Franciaország elvétette s prédára leső sakálnépnek adta egy ártatlan ősi népnek minden erdejét, minden sóját, borát, szenét, vasát s most mindezt tőle is elvették. Elvétette egy másik népnek egyetlen kikötővárosát és arasznyi tengerét; most tőle vették el egész atlanti és középtengeri partját, valamennyi nagyhírű gazdag kikötővárosaival egyetemben s oly teljesen el van zárva a tengertől s ezáltal a tengeri forgalomtól, mint az a másik ország. Fitmciaországnak a világon mindenféle hatalmas és gazdag gyarmatai vannak: Tonking, Cochinchina. Madagaszkár, a Somali föld, de most mit fog csinálni velük, mikor minden hadihajóját elvették s tengeren túli gyarmatait hatalmas hóditó ellenségek egyszerűen szétkapkodhatják.

A múltkori világháború után a legyőzött népek hiába folyamodtak védelemért a genfi népszövetséghez, mert ez francia csinálmány volt s úgy döntött (mindig a legyőzöttek ellen), ahogy Fran ciaország akarta. Most Franciaország hova fordulhatna nagy megalázottságában. A világháború után nyomor, siralom, folytonos megalázás volt a legyőzött népek testilelki élete s a francia örült ennek. Most ő is ugyan arra a sorsra jutott.

Ezelőtt csak 10—12 esztendővel is Páris a franciák szerint nemcsak Franciaországnak, de a világnak fővárosa volt. Most a francia kormány a győzők kegyelméből tovább mosolyoghat ugyan Párisban, de nagyon valószínű, hogy nemsokára el fog hurcolkodni a megmaradt kis Franciaország valamelyik biztonságosabb városába, mert a párisi nép született forradalmár s nagyon hamar nem tetszik neki a saját kormánya.

Franciaország oly borzalmasan nagyot bukott, hogy az ember nem egykönnyen szabadul meg ámuló töprengéseitől. Ha nem bosszú és megtorlás ördögi szinjátéka folyt a francia földön, hanem a fejlődés vihara söpört végig rajta, vagy talán egy titokzatos végzet dü’igált ott, akkor ki szerzétte ezt? Maga a derék és nagyon értékes francia nép, vagy pedig csak botor államférfiak akiknek mindig csak a nemzeti dicsőségen, azon az átkos gloireon s a dicsőséget hozó irgalmatlan megtorláson, a revanche-on járt az eszük. A rettenetes fordulat hihetetlenül gyors bekövetkezését a derék francia nép siettette, vagy nyugtalan vérü államférfiak akiknek fogalmuk sem volt és nincs arról s a francia győzhetetlenség mániájával eltelve nem is voltak elég józanok és értelmesek elgondolni azt, hogy a hatásra mindig ellenhatás következik.

De nem is ez a fő ebben az elkoptatott bölcs mondásban ami már szinte , frázissá laposodott, hanem az, hogy az ellenkezés, ellenrevanch, a visszatartás fogcsikorgatva és nagy alapossággal, vad szándékkal szokott előkészülni, hogy a megtorlás sikerét biztosítsa. Vagyis az ellenhatás mindig borzalmasabb a hatásnál, mint ezt Franciaország katasztrófája is bizonyítja.

Ezt talán a megmaradt Franciaország jövendő Clémenceaük is meg fogják tanulni, ha ugyan már nem késő.

YARTIN JÓZSEF.----------------O-------:-------KONZULI

KERESTETÉS

Verhovayak Lapja

Az alant felsoroltak vagy azok hollétéről tudomással birók felkéretnek, hogy cimüket vagy olyan egyénekét, kik a nevezettekről felvilágosítást adhatnak, sürgősen közölni szíveskedjék a clevelandi magyar királyi főkonzulátus pittsburghi kiküldöttjével.

Cim: 508 Magee Building, Pitts burgh, Pa.

Ancsin R. János, Békéscsaba, Latrobe, Pa. Bencsik György. Bihari Bródi Gyula és Ödön. Baier János, Budapest, Philadelphia, Pa. Baján Lukács, Philadelphia, Pa. Berta János, Tiszasalamon, Mc Keesport, Pa. Drótos Lajos, Edelény. Érsek Lajos (Prókátor), Borsodnádas, Elyria, 0. Frank József és neje, szül. Seitz Ida. Fiilöp László. Kocsis István, Vista, Kolozs megye, E. Pittsburgh, Pa. Kiss Károly, Pasa, Bihar megye. Torna Koleszár Gyula, kinek neje Lovranits Teréz, Pereszteg, Saltsburg, Pa. Lukács János és neje, S k o 1 n i k Anna, Szepesváralja, Johnstown, Pa. Lukacsovics József, New Castle, Pa, Nagy Gábor, Gebe, Szatmár megye, Hickory, Pa. Nagy Ferenc, Kisiklód, Szolnok-Doboka megye, Philadelphia, Pa. Posik András, New York, N. Y. Pakalsky (Bakalsky vagy Csakalszky) Mátyás. Similek (vagy Srmilek) Mihály. R. Szűcs Gábor, Gyoma, Békés megye, McKeesport, Pa. Tóth József, Philadelphia, Pa. Sztankő István, Colver, Pa. Takács József, Fairmount Spring, Luzerne Co., Pa. Vincze Sándor, kinek unokatestvére Vincze Gizella. Lubin Alex,

Hagyományos Magyar Népszokások

Mindenfelé Amerikában most készülnek elő igazi magyaros arató ünnepélyekre, Szent István napi ünnepségekre és szüreti mulatságokra. Több vezető magyar egyesületi vezető embernek az a jó gondolat jutott eszébe, hogy a new yorki Hungarian Reference Libraryhez fordulnak (19 West 44 Street, New York City) felvilágosítást kérve az igazi magyaros Szent István ünnepélyek és néphagyományok tárgyában. Érdekes, hogy a Magyar Könyvtár gazdag anyagában bőven van ezekre a kérdésekre könyv és igy remény van arra, hogy az idén nyáron már a hamisitatlan ősi magyar hagyományok jegyében fogják megrendezni a népünnepélyeket. A Hungarian Reference Librarynek közel 10,000 kötet könyve van. Ezeknek fele angolnyelvü és mind Magyarországra és a magyarság életére, kultúrájára és műveltségére vonatkozik.

Lapunk szerkesztősége ezúton is buzdítja az amerikai magyarságot, hogy vegyék igénybe a Hungarian Reference Library gyűjteményét. Azok, akik távol laknak New Yorktól, levélben kereshetik fel a Könyvtárat, ahonnan gyors választ fognak kapni, A másodgeneráció számára rengeteg angolnyelvü könyvet tart a Könyvtár úgy, hogy a magyar ifjúságnak alkalma van megismerni az óhaza értékeit és magas kultúráját.

Traditional Hungarian Folk Customs

Everywhere in America the Hungarian societies are preparing for Hungarian harvest festivals, St. Stephen Day celebrations and vintage festivals. Several leaders of the Hungarian societies and churches have visited the Hungarian Reference Library in New York (19 West 44 Street, New York City) for information on the typical Hungarian customs in connection with these affairs. It is an interesting fact to note, that the Library contains a great deal of information on these topics, which allows us to hope that these Hungarian celebrations will be carried out true to tradition.

The Hungarian Reference Library has over 10,000 volumes. Of these more than half are in the English language, dealing with Hungary and the life, culture and history of the Hungarians.

The second generation Hungarian can learn a great deal about the land of their forefathers by visiting the Library and making use of its collections. Those, who cannot visit the Library personally, may write the Library and they shall receive the required information without delay.

Newark, N. J. Akik Nyitrai Károly és neje szül. Adrián Julia, állítólag Philadelphia, Pa.-ban született Nyitrai Dora nevű leányuk születéséről tudnak. Telkes Ilona, kinek atyja (szül. helye: Nikaragua), Telkes Béla volt, anyja újból férjezett Berg Henrikné, szül. Lázár Lenke, Gary, Ind., vagy Pittsburgh, Pa. Iván Sándor, Milton, Pa., és mindazokat, akik az alább közölt elhunytakat ismerték vagy hozzátartozóikról tudomással bírnak:

Antal Anna, szül. Schwager Anna, aki Philadelphia, Pa.-ban elhunyt. Asztalos Ilona, férj. Fuszék Józsefné, volt Felsőviznice, Bereg megyei születésű, akik ismerték vagy elhunytéról tudomással bírnak. Angyalasi Károly, volt Star Junction, Pa.-i lakos, állítólag valamelyik pittsburghi elmegyógyintézetben meghalt. Barta Balázs, meghalt 1939 augusztus 5-én Leechburgh, Pa.-ban. Huszár Ferenc volt beregardói illetőségű, állítólag Milton, Pa.-ban meghalt. Kinski Pál, meghalt 1939 április

30-án Austin vagy Coudersport, Pa.-ban. Klein Ignác és neje, meghaltak Philadelphia, Pa.-ban. Kosa József elhunytéról vagy hagyatékáról tudók kerestetnek. Ondrecskó István volt Felsőnovaj községi, állítólag 1911—1912-ben Pittsburgh, Pa.-ban meghalt. Ifj. Pelles János, Bököny községi, Pottsville, Pa.-ban meghalt. Szemén György meghalt 1939 szeptember 24-én Strafford, Pa.-ban. Siwash, Savackro vagy Slavish Mihály meghalt Waynesburg, Pa.-ban. ------------------o------------------ÁLDOTT A MAGVETŐ

Amikor a földet eke vasa szántja,

A szántóvetőnek magasztos az álma ...

S mikor a magnak ad bölcsőt a barázda:

Isten a magvetőt két kezével áldja.

M. L.

SICK, NERVOUS-i

PDAUlfV“EVERY 9 Ulf AN IVI month”:

Then Read WHY Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound Is Real“Woman’s Friend”!

Some women suffer severe monthly pain (cramps, backache, headache) due to female functional disorders while other’s nerves tend to become upset and they get cross, restless and moody.

So why not take Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound made especially to help tired, run-down, nervous women to go smiling thru “difficult days/.’ Pinkham’s Compound contains no opiates or habit-forming ingredients. It

is made from nature’s own beneficial roots and herbs—each with its own special purpose to HELP WOMEN.

Famous for over 60 years—Pinkham’s Compound is the best known and one of the most effective “woman’s" tonics obtainable. Try it t