Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-12-26 / 52. szám
1940 December 26 7-lk Oldal vette a változást, pedig az asszony ezt akarta kikerülni, mert a férje mindig gúnyos megjegyzéseket csinált a szájpadlásos asszonyokra. Ha a nagyközönség tudná, hogy mennyi szekatúrán megy keresztül a fogorvos az egyetemen, mig megtanulja, hogy a különböző tipusu arcokhoz, milyen fogakból kell a fogsort összeállítani, akkor reá bíznák a fogak kiválasztását. Dr. Wilson úgy oktatott minket, hogy mindig olyan fogtipusu mintát mutassunk a páciensnek, amely megfelel az ő korának és arckifejeaésének. Dr. Wilson .egyre nem gondolt, hogy a magyar asszonyok, már otthon megbeszélik a családjukkal, hogy a legfehérebb és a legapróbb fogbul fogják megcsináltatni a fogsoraikat, s mivel a páciensnek mindig igazat kell adni, mert ő fiáét, a fogorvos a kiválasztott minta szerint csinálja meg a szájpadlásokat. A férfiak nem olyan válogatósak, s a legtöbb férfi szájpadlásáról azt hiszik, hogy a valódi fogai, mert azokat a fogorvos saját belátása szerint választotta. Én szivemből ajánlom, hogy a nők is bízzák a fogorvosra a hamis fogak kiválasztását, s akkor nem lesz a fogsoruk annyira szembeötlő, kellemetlenül feltűnő.-----o-----VÁLASZ A BEÉRKEZETT LEVELEKRE P. M. DETROIT, MICH. Azt írja, hogy a fogsorokért $200-rt fizetett, s hogy mégis nagy és sárgás fogakat használt a fogorvos. A melyik fogorvos annyi pénzt számit fogsorokért, az már biztos a munkájában. Mindenkinek kicsucsorodik a szája, amikor a fogsorokat megkapja, de az pár hét alatt megszűnik. A fogszin és a fog nagysága nem az áraktól függ, az mindig a száj nagyságától, s az arc típustól függ. Bármennyire nem tetszenek a fogak, perelni a fogorvost nem lehet, mert ön a próbánál úgy találta, hogy meg fognak felelni. T. J. LORAIN. O. Ha 15 éves leányának a szemfoga annyira kiáll, hogy a szája szélét kisebzi, húzássá ki. Lehetne műtéttel (orthodontia) a rendes helyére igazítani, de az nagyon költséges munka. Mindenesetre fogadja meg egy ottani fogorvos tanácsát. Kérdéseiket szíveskedjenek az alábbi címre küldeni: Dr. JOHN MAJOROS, 601 Steel Street, Youngstown, O. .Verhovayak Lapja MliyPE^KOB MEGÉRI az IDŐT e rovatban levők elolvasása! A NEMZETI ÚJSÁG most átkerült egyik legutolsó számában igen. szép cikk jelent meg, hogy tényleg a “SZÉKELYEK KENYERE: A FA.. ” A cikk igy szól: Vonatablakból nézve gyönyörű vidék a szemnek ez a táj, Marosvásárhely vidékén, melynek robusztus hegyei űrök szikla homlokukat smelik az ég felé s szikrázva pattan vissza róluk a napfény, közöttük pedig, lent a völgyben, tutajokat sodor hátán a Maros. Szászrégentől felfelé a völgy egyre szűkül, a vasút, országút és embernyi nagyságú kövek között rohanó folyó hovatovább egyre nehezebben talál utat magának a hegyóriások között. Keretfürészek zakatolása hallatszik, iparvasutakon erőlködő kicsike masinák füstje tömötten száll a levegőben. Alig két-három évtizedes itt a civüizáció. De a rengeteg erdőségeket máris esaknem teljesen leapasztotta. A Marosmentének marostordamegyei szakaszában mintegy 20—25 faipari telep ál. üzemben ma is, legtöbbnek azonban alig van már kétévnyi munkalehetősége. A Székelyföld fáját, ami egyetlen komoly vagyona lehetett volna az itt élő népnek, a román impérium alatt letarolták az ügyes vállalkozók — nagyrészt külföldi tőke segítségével — s ebből a felbecsülhetetlenül értékes vagyonból csupán garasokat kaphattak azok, akiknek jogos tulajdona kellene hogy legyen ennek a földnek minden kincse. Jellemző a marosmenti faipari telepeken folytatott, államilag jóváhagyott, sőt támogatott gazdálkodásra, hogy a fakitermelés ma ott tart, a 20 év alatt kitermelt mennyiség annyi, amennyit 50-60 év alatt lett volna szabad kitermelni tervszerű gazdálkodás mellett. Hogy ez mit jelent a munkásokká lett lakosok szempontjából, arra feleletet ad az a körülmény, hogy ez alatt az idő alatt, amikor a kivitelre kerülő vagy belföldi piacokon elhelyezett fa ára sokszor 80— 100 százalékkal is drágult, addig a telepeken dolgozó munkáság alig tudott kiverekedni magának 5—10 százalékos béremeléseket. A marosvölgyx fatelepeken szokásos órabér a román impérium alatt 4—8 lei volt. Ebből a nyomorúságos öszszegből több mint 20 ezer családtag, a székely munkások ezrei tengették életüket. Hozzáértők számítása szerint sokkal emberségesebb díjazás mellett kenyeret kellett volna jelentsen számukra a fa nem 1940-ig vagy 1945:ig, hanem 1980-ig. Az erdőségeket, a székelyeknek ezt a kiszámíthatatlanul értékes gazdasági lehetőségét a román agrárpolitika, főleg a földreform végrehajtásánál érvényre jutott elvek játszották át idegenből idekacsintgató tőkecsoportok kezére. Az erdőségek nagy része magyar földbirtokosok tulajdonában volt. Az agrárreform alkalmával ezeknek az erdőbirtokoknak jelentékeny részét kisajátították. Ezen az utón maga az állami favállalat is, a CAPS, jelentékeny vagyonhoz jutott és fatermelő módszereinek rablógyorsaságával példát mutatott a többi vállalatoknak a székely hegyek lelketlen kihasználásában. A ki nem sajátotott erdőségeket viszont a földreform által sújtott tulajdonosok kénytelenek voltak eladni azoknak, akik fizetni tudtak érte. A vásárlók közül sokan külországokból szedték össze a vállalatalapításhoz szükséges tőkerészvényeket s ezért történhetett meg az, hogy mig itthon nyomorúságra és éhezésre volt kényszerítve számtalan marosvölgyi nincstelen család, addig a virágzó fakonjunktura következtében igen jól jövedelmező székely nemzeti vagyon — aprópénzre váltva — idegen tájakra, méltatlan zsebekbe vándorolt. Mi történik e vidék lakosságával néhány év múlva, amikor már nem lesz fa a Marosvölgyben és nem nyújt számára még sovány megél hetési lehetőségeket sem a kitermelő vállalatoknál való elhelyezkedés? A marosvölgyi táj kinálta lehetőségek csaknem teljesen azonosak a svájci hegyi lakó sság életlehetőségeivel. Viszont itt Erdélyben — éppen a rohamos fakitermelés által teremtett könynyebb kenyérkereset miatt — senki sem fedezte még fel a falvak lakói — illetve azok vezetői — közül, hogy az er dőségeken kivül a Marosmentének más értékesíthető gazdasági értékei is vannak: a legelők. Ezeken a legelőkön ma távolabbi vidékekről jövő pásztorok juhokat legeltetnek, holott szinte predesztinálják a legelők a környék lakosságát az állattenyésztésre, a kasza alá nem alkalmas fü mentői laposabb kam atoztatásra. Ma egy tehén a Marosvölgyben élő gazda számára évente alig 1000—1500 liter tejet ád, az állatállomány silány, az állattenyésztési kultúra egészen primitiv. Államilag gondoskodni kell a marosvölgyi lakosságnak állattenyésztésre való megtanításáról, az állatállomány feljavításáról, mert ez kell kenyeret juttasson ennek a népnek arra az időre, mig a faipari vállalatok által leta- I rolt erdőségeket néhány évj tizedig pihentetni fogják. Ez alatt a pihentetési idő alatt pedig meg kell szervezni itt is a Csik megyében meghonosodott és bevált közbirtokossági rendszert ás tervszerűen közbirtokossági tulajdonba kell átmenteni az erdőbirtokokat. De vigyázni kell arra is, hogy a közbirtokossági szervezetben ne csak az anyagi javakkal inkább rendelkező rétegek jussanak részhez, hanem a szegényebb, vagyontalan lakosság is. Ezt olcsó és hosszúlejáratú hitel kieszközlésével meg lehet valósitani, mert csak ilyen módon képzelhető el, hogy a Székelyföld legértékesebb vagyona: a fa, valóban a székely nép tulajdona legyen. Ezekkel az eszközökkel elkerülhető az utóbbi 20 esztendő e r d ő p o 1 itikájának újabb megismétlése is. Kovács György NEW JACKET DRESS IN LARGER SIZES Jacket Dress No. 2746, sizes 14, 16, 36, 38, 40, 42, 44, 46 and 48. Size 36, 3 5/8 yards 39-inch fabric for dress; 2% yards for jacket. You want to be economically but smartly dressed this season... Every woman does. Send for your copy of the Winter Fashion Book and choose from over 100 styles those most suited to you, and stick to your budget. 15c a copy; 10c when ordered with a pattern. Send FIFTEEN CENTS (15c), (coin preferred) for EACH Pattern. Write plainly YOUR NAME, ADDRESS AND STYLE NUMBER. BE SURE TO STATE SIZE YOU WISH. Address PATTERN DEPARTMENT, VERHOVAYAK LAPJA, 121 West 19th Street, New York, N. Y.
