Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-12-12 / 50. szám

1940 December 12 Az Uj Nemzetiségi Törvény 1941 Január 12-én Lép Életbe 7-1K Oldal Kócsag Tóparti trónon halkan csobbanó hab Tükrén merengve áll a néma kócsag ... Áll s vizsga szemmel néz a messzi tájra: Sötét vizeknek hófehér királya ... Ékes nyakát busongva nyújtogatja: Szűz tisztaságnak szeplőtlen lovagja ... Testét sugárzó diszköntös takarja: Halálra szánt: bus, ritka, úri fajta ... Vonagló lelke húrjain keresztül Egy fájó sejtés borzongása rezdül: Pusztul a nád, sás rejtelmes világa, Jövendő sorsát érzi, tudja, látja . .. Pusztul a láp és közeleg az óra, És bug a kákakórus sirctója ... Tóparti trónon ... Lágyan csillanó hab Tükrén vigyázva áll a néma kócsag. .. Dacos fejét a végtelenbe fúrja: Magyar szépségek utolsó tanúja ... Vályi Nagy Géza. Az 1940-es “Nationality Code,” amely ezúttal megszüntet! az ed­­digelé bevezetett szövetségi törvé­nyeket a polgárosodást és v'ssza­­honositást illetőleg, 1941 január 12-én lép életbe. Több mint hét évig dolgoztak a régi törvények egyesitéf-én, rendszeresítésén és egyszerűsítésén a külömbözö szak­bizottságok az Egyesiét Államok Államtitkársága, Főjogtanácsosa és Munkaaűgyi minisztere közös el­lenó'zése mellett. A mjnka vég^e is elkészült és Roosevcit elnök az uj törvényt október hó 14-én alá­írásával szentesitette. Általában megőrizték az újabb eiedetü törvénykezéseket az állam­polgár ságra és nemzetisegek-c vo­natkozólag, de számos régimódi tör < '.nyt újból formuláztak, más: kát pontosabban körülírták, egy csomó megkülönböztető eljárást mellőztek és a duplikációkat ki­küszöbölték. Az uj rendelkezés szerint meg­engedik, hogy a fehér és néger fajon kivül más fajok is honosod­hassanak, feltéve, hogy azok a nyugati hemiszfér, illetve az ame­rikai kontinens őslakó:nak leszár­mazottai. Ilyen módon tehát az in­diánok, eszkimók és aleutiak an­nak dacára, hogy az Egyesült Ál­lamok területén kivül születtek — és feltéve, hogy egyéb kívánalmak nak eleget tudnak tenni -»■ polgá­rok lehetnek. Fontos változást tartalmaz az uj törvény az állampolgárjelölt ille­tőségére vonatkozólag. Az uj tör­vény ugyanis lehetővé teszi, hogy a folyamodó hat havi illetőséget mutasson ki az államban, holott eddig ennyi idei lakást kívántak a megyében. Ugyancsak szigorúan kimondja, hogy az állampolgárság megfolyamodása és a végső kihall­gatás közötti időszakban a folya­modó nem maradhat hat hónapnál hosszabb ideig távol az országból, anélkül, hogy polgárosodási ügyé­nek sikerét ne veszélyeztetné. Ha hat hónapnál tovább, de egy évnél kevesebb ideig marad távol az or szágből, a törvény szerint úgy te­kintik, mint aki az illetőségi kt­­vänalmakat megszakította és ha egy évnél is tovább marad el. a ^törvény megengedi, hogy a folya­modó a lakásához legközelebb eső bíróságon folyamodjon, míg eddig­ié a megyében kellett folyamod­ni, ahol az illető lakott. Nem kell már kilencven napig várni a fo­lyamodvány beadása és a végső ki­hallgatás között, mert az időtarta­mot 30 napra csökkentették, i Egy másik ujitás a tanukkal van kapcsolatban. Ezután a felelősség hamis tanúskodásért nem a folya­modót éri, hanem a tanút. Ily esetekben újabb és megbízható ta­nukat lehet behívnia a jelöltnek. Eddigelé rengeteg zavar és el­lentét jellemezte a polgárosító vizs­gákat az ország egyes részeiben. A törvény megadja a jogot a Com­missioner of Immigration and Na­turalization-nek, hogy egy világo­sabb és egységesebb vizsgáztatást vezessen be az Egyesült Államok mintegy 2000 honosító bíróságán. A kiskorúakat illetőleg is tör­téntek fontos változtatások. A jö­­vőben egy 18 éves amerikai polgár például, feladhatja amerikai állam­­polgári jogait, mig ezt eddigelé csak 21 éves korában tehette. Ha egy amerikai polgár, vagy hono­sított polgár más idegen ország­nak esküszik hűséget, az illető gyermeke továbbra is amerikai polgár marad, de a gyermeknek 23 éve betöltése előtt állandó le­telepedésre vissza kell költöznie az Egyesült Államokba. Ha ezt nem teszi, úgy tekintik, mint aki ame­rikai polgárjogairól lemondott és immár többé nem szerezhet ameri­kai polgárjogokat. Az uj rendelkezések határozót tan jelölik meg az időtartamot, amely elteltével külföldön tartóz kodó honosított polgár elveszti pol gárjogait. Ha tehát a honosított polgár két évnél huzamosabb idő. tölt elöbbeni hazájában, illetve amelynek annak előtte alattvalója volt és feltéve, hogy az illető ország törvényei értelmében ennyi idő után ismét alattvalónak tekin tik, — ez esetben amerikai pol­gárjogaitól elesik. Ha elöbbeni ha­zája nem ir elő ily törvényt, úgy az illető csak három esztendei megszakitásnélküli külföldi tartóz­kodás (volt hazájában) után veszti el amerikai állampolgárságát Egyéb külföldi államokban maxi­málisan öt évig tartózkodhat, anél­kül, hogy amerikai jogai automa­tikusan megszűnjenek. A rendel­kezés néhány kivételt sorol fel s ezek között vannak: amerikai vál­lalatok képviselői,^amerikai egyhá­zi, tudományos, nevelésügyi és jó­tékonysági intézmények képviselői. Külön rendelkezés szól a külföl­dön született gyermekekről, akik­nek apja, vagy anyja amerikai polgár. Feltűnő a változás oly amerikai polgárokra vonatkozólag, akik idegen hadseregben szolgál­nak. Ha az illető nem esküszik fel az idegen államnak, tehát nem vesz fel uj állampolgárságot, úgy továbbra is megtartja amerikai polgárjogait. Ha pedig az idegen államban polgárságot szerzett, úgy visszaszerezheti amerikai jogait is, ha újból visszatér az Egyesült Államokba, kvótán kivül és az 1917-es és 1924-i bevándorlási tör­vények követelményeinek megfelel. A mostanában bevezetett Idegen Regisztrálási Törvény értelmében minden újonnan érkezett beván­dorlónak és idegennek regisztrál­nia kell és ujjlenyomatait felvé­­teleztetni. A polgárosodási dijak nem vál­toztak, ellenben a “certificate of registry” diját 10 dollárról 18 dollára emelték és ez 1941 január 12. után érvénybe lép. Common Council—FLIS.------------------O-----------------­CRESCENT, OHIO 288-ik fiók TAGTESTVÉREIM szives tudomására hozom, hogy de­cember 15-én, vasárnap év­záró gyűlésünk lesz. Kérem a tag-társakat, hogy azon le­hetőleg teljes számban meg­jelenni sziveskedje nek. Ugyanis ekkor választunk uj tisztviselőket is. Más igen fontos ügj ek is tárgyalás alá kerülnek. Egyben felkérem izokaú a tagtestvéreket, akik­nek kölcsönük van, hogy legalább a kamatokat fizes­sék meg; most van ez év­ben az utolsó alkalom erre. A hátralékban levő tagtár­sakat pedig arra kérem, hogy rendezzék a hátralékaikat. Tagtársi tisztelettel Katona Lajos, elnök. Ifj. Gyergye Mihály, titkár. A FOGAK és SZÁJ ÁPOLÁSA Közli: Dr. MAJOROS JÁNOS fogorvos Verhovayak Lapja FOGBÉL NÉLKÜLI FOGAK A közhit szerint a fogbél nélküli fog nem fájdulhat meg, mert nincs benne élet. S akinek fogait 15—20 évvel ezelőtt kezelték, most is azt követeli a fogorvostól, hogy az idegeit (fogbél, pulpa­­szövet) távolitsa el. Ha a fog hidegtől, me­legtől érzékeny lesz, már a fogszu annyi kárt tett a fogcsontban, dentinben, hogy az idegben a hőváltozás fáj­dalmat idéz elő. Minél mé­lyebbre hat a fogszu, vagyis minél közelebb esik a fog­rothadás az ideghez, annál gyakoribb lesz az inger és fokozottabb a fájdalom. A fogbél nélküli fog csak a gyökérhártya tökéletes ál­lapota esetén maradhat a szájban. Sajnos azonban, hogy száz fog közül, amely­ből a fogbél el van távo­­litva, legfeljebb tíznek ma­rad meg egészséges állapot­ban a foggyökér hártyája s egy-két éven belül ezek a gyökér hártyák is megbeteg­szenek, tönkremennek. A fogbelet annak lobos gyuladása miatt kell eltá­volítani a fogból s a gyökér hártya már a fogból eltá­volításakor megsérül s csak nagyon gondos kezelés mel­lett lehet megmenteni a lo­bos gyulladástól. A fogbélrészletek a fogbél csatornából való kitisztítása alkalmával a legnagyobb elő­vigyázat mellett is az egész emberi szervezet fertőzést kaphat. A foggyökér csa­torna kezelés a legkompli­káltabb fogorvosi műtét s ez idő szerint a legjobb szak­értők sem tudnak megálla­podni egy biztos eljárás mel­lett. Az egyik oldalon úgy­nevezett csiramentes a gyö­kércsatornában elhelyezett gyökérpasztákkal, a másik oldalon az aseptikus eljárás hivei, minthogy egyrészt a fogbélmaradványok desinfi­­ciálásának lehetőségéről nin­csenek meggyőződve, más­részt az erősen ható anti­­septicumok alkalmazását a gyökérhártyára nézve kárté­konynak, a seb gyógyulását regenerálódását akadályozó­nak tartják, enyhe desinfi­­ciensekkel igyekeznek a gyö­kércsatornában lévő csirok életképességét csökkenteni és szaporodásukat megaka­dályozni, az utóbbi eljárást többen követik. A végeredmény nem kielé­gítő, mert mind a két eljá­rásnál egy-két év leforgása alatt a gyökérhártya el­­senyved s a gyökér csator­nán keresztül az egész szer­vezet fertőződik. A gyökér­hártya elsenyvedése nagyon .titka esetekben okoz fáj­dalmat s épen azért veszé­lyes, mert alattomban fer­tőződik az egész szervezet. A modern fogászat már is igen foglalkozik a fogbél eltávolításával, illetve annak gyakorlati tanitásával. Elvi­leg még sokan vitatkoznak a dolog felett, de csak kény­szer helyzetben alkalmazzák a fogbél eltávolítását. Akinek fogbél nélküli foga van a szájában, annak min­den hat hónapban Roengten sugárral (X-Ray) kell, hogy megvizsgáltassa azt s akinek szervi baja, főleg ha rheu­­más fájdalmai vannak, tá­volitsa el a fogbél nélküli fogait, nem szabad elfelej­teni, hogy egy fogtól is le­hetnek nagyon kínzó rheu­­más fájdalmak. Aki érzi, hogy a foga szu­­avasodni, lyukadni kezd, ne várjon adig, amig az meg­­fájul, mert ha idejekorán megy a fogorvoshoz, nem kell az ideget kivenni s a fogat töméssel meglehet menteni minden rossz utó­következmények nélkül kü­lönösen a fiatal korúak, a tiz és tizennyoc évesek azok, akiknél a fog romlás a leg­gyakoribb. A fiataloknál az első, vagyis a metsző fogak romlanak nagyon gyorsan s a fogbél s a gyökérhártya lobos gyulladás miatt a fo­gat el kellene távolítani, de különösen a leánygyermek pár hétig sem akar fog nél­kül lenni s addig járnak egyik fogorvostól a másik­hoz, mig valamelyik eleget tesz kívánságuknak s a fájós fogból kiveszi a fogbelet s kiteszi a gyermeket szervi fertőzésnek. Válasz a beérkezett leve­lekre: K. L. AKRON, O. Ha a két első foga be volt tömve s évről-évre feketébb lesz, az onnan van, hogy a fogor­vos kiszedte az idegeket, az ideg nélküli fogakban nincs élet s a foghalmaz, dentin, elszinesedik. Több mint való­színű, hogy rheumás fájdal­mait ezek a fogak okozzák. Húzássá ki azokat minél előbb. Eddig ilyen betegem jobban lett a fogak eltávolí­tása után. Igaza van, a száj­padlást elég nehéz megszok­ni, de milliók hordják a leg­nagyobb megelégedéssel. Egy olvasó, Detroit, Mich. A szájbüzt az odvas fogak, a pyorrhea nevű ínybeteg­ség vagy a rothadásnak in­dult mandulák okozhatják. Vizsgáltassa meg a száját fogorvossal vagy orvossal, több mint valószínű, hogy a bajt ki lehet kevés költ­séggel kezelni. Ha a gyermek 11 éves, a leghátsóbb fogak már ma­radandók s ha azokat ki­húzatja, már nem fognak kinőni, ezek 6 éves korban nőnek. Kérdéseiket szíveskedje­nek az alábbi címre kül­deni: Dr. John Majoros, 601 Steel Street, Youngstown, Ohio.--------------------O-------------------­Operated by water pres­sure, a combination lawn sprinkler and hose reel has been invented that rewinds its hose as it travels or can be adjusted to stop at any desired point. Negyvenkilenc Jutalom Vár a Nyertesekre

Next

/
Thumbnails
Contents