Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-12-05 / 49. szám

O-ik Oldal 1940 December 5 V erhovayak MÁSOK IIIJÁK A Verhovay Segély Egylet PÁLYÁZATI HIRDETÉSE eredeti, tagtársaink és magyarságunk ismeretét gya­­rapitó, szórakoztató és a müveit magyar nagyközön­séget, valamint az ifjúságot is érdeklő NÉPIES IRODALMI MÜVEK MEGÍRÁSÁRA A mü tárgyát a pályázó szabadon választhatja akár az amerikai, vagy a magyar történelem, akár a tudományok, a gazdasági, műszaki élet, a mester­ségek, a felfedezések, a tanulmányok, kutatások, az utazások, a kivándorlók magán, vagy társadalmi stb. világából, életéből, — akár korszakot, akár eseményt, alkotást, vagy személyt állitva a munka központjába. Lehet önálló kis regény, vagy novella, amelyben eset­leg magyar vonatkozások is helyet találhatnak. így LEHET AZ EGY JÓ VERHOVAY REGÉNY IS. Kívánatos továbbá, hogy a mü ne járjon kitapo­sott utakon, a pályázó ne válassza tárgyául azt, amit előtte már sokszor megírtak és közismertté tettek. Mind a most elmondottak csak Útmutatásul szolgál­nak, mert a pályázat területe teljesen szabad. Sikerrel csak irodalmi értékű, ismeretterjesztő, az egyszerű képzettségű közönség számára is érthető munka pályázhatik, amely akár mint regény, akár mint regényszerü leírás, nevelő hatása mellett fel tudja tartani az érdeklődést. A pályaművek terjedelme kb. 100—150 gépirt ol­dal: rendes üzleti levélpapír (11x8^4 inches) nagysá­gon, oldalanként 30 gépirt sor, legyen. A jeligés levéllel ellátott pályázatok 1941 Február 15-ikéig Küldendők Be a Verhovay Segély Egylet központi irodájának, DARAGó JÓZSEF, kpi. főelnök címére: 345 Fourth Avenue, Pittsburgh, Pa. A lapunk szerkesztésével megbízott központi tiszt­viselők ítélik oda a legjobb pályaművek alábbi dijait: I. dij .................................. 150 dollár II. dij .................................... 75 dollár III. dij ................................... 50 dollár A pályadijjal nem jutalmazott munkák sorából azokat, melyeket közlésre teljesen alkalmasoknak, megfelelőknek találunk, egyenként 25—25 dollár tisz­­teletdijban részesítjük. Az igy megjutalmazott mun­kák száma azonban ötnél több nem lehet. A megjutalmazott munkák közlési jogát Egyesü­letünk csak addig tartja fenn, amig azok a Ver­­hovayak Lapjában folytatásokban megjelennek. Utána a közlési jogról Egyesületünk azonnal lemond és a müveket könyv alakban nem szándékozik kiadni. Azok a munkák, amelyek megjutalmazva nem lesznek, a szerzők címére visszaküldendők. Pályázhat bárki s ez irányban semmiféle korlá­tozást nem teszünk. Magyarországon élő irók és újságírók is szabadon pályázhatnak. A beküldött pályaművek jeligés levelei jól lezá­­randók s azon munkák visszautasitandók, melyekhez jeligés levél csatolva nem lesz. DARAGÓ JÓZSEF, KPI. ELNÖK VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KÖZPONTI HIVATALA 345 Fourth Avenue Pittsburgh, Pa. A SZABADSÁG az elmúlt hétfői számában Rét Albert egy igen érdekes és aktuális kérdést vetett fel: “HOGYAN MŰKÖDNEK A MAGYAR KONZULÁTUSOK?” cim alatt s ebben a cikkben felel meg erre és egy igen érdekes pittsburghi esetet hoz fel a probléma megvilágítására: Egyesek részéről nem egy­szer hangzott el a múltban a vád, hogy a magyar ér­dekképviseletek nem védik meg elég hatásosan az itt élő magyar polgárok, a ma­gyar származású egyének érdekeit. Legtöbb esetben ez a vád tájékozatlanság eredménye volt, vagy pedig olyan kilátástalan ügyek rendezésére kérték fel a kon­zulátusokat, amelyeket már egy csomó ügyvéd hiába kí­sérelt megoldani és csak ez­után, több hónapos késés után fordultak az illetékes külképviselethez segítség vé­gett. Persze ilyenkor már késő volt, mig ha idejekorán jelentkeztek volna, talán si­került volna eredményt el­érni. Magyar külképviseleteink lelkiismeretes és j óakar atu működésének megvilágításá­ra közöljük egy nemrég az ujhazába érkezett Verhovay testvérünk esetét. Fiatal test­vérünk a nyár közepén, jú­lius havában jött Ameriká­ba, Görögországon át. Né­hány dollár uti-zsebpénzt hozhatott magával, amelyet a görög kikötőben a haj óra­szállás alkalmával a görög vámhatóságok lefoglaltak hivatkozással az ott érvény­ben levő devizazárlati ren­delkezésekre. Hiába protes­tált ott a vámhivatalban, pénzét nem adták vissza. Megérkezve Pittsburghba pár nap múlva az itteni kon­zulátusi hivatalhoz fordult panaszával. Azonnal felvet­ték esetét és külképviselete­ink akcióba léptek, hogy ezt a jogtalan eljárást orvosol­ják, a magyar polgárt meg­védjék. S a fáradság nem járt hiába, mert ép a napok­ban érkezett meg az itteni hivatalhoz az akta és vele együtt a lefoglalt $100, hiány nélkül. Augusztus végén lé­pett akcióba külképvisele­tünk és november közepére meg volt az eredmény. Ilyen gyors elintézéssel, a mai há­borús világban, mikor a posta viszonyok Amerika és Európa között annyira meg­romlottak, — nem sok ál­lam dicsekedhet. Amikor óhazánkat bürokratizmussal vádolják, akkor legtöbb eset­ben elhamarkodott ez az ál­lítás, mert kevés országnak van annyira gyors közigaz­gatása, mint éppen ennek a kis Magyarországnak. Megkérdeztük az illetékes helyet, hogy milyen is az út­ja hasonló ügyek elintézésé­nek? Felvilágosítottak, hogy az akta először a Kivándor­lókat és Visszavándorlókat Védő Irodához (Budapest, Fiumei u. 4) kerül, ahol in­tézkednek a kérdéses ügy orvoslása iránt. Ez esetben a görögországi külképvisele­tet kérték fel a megfelelő helyen való közbenjárásra. Hogy mennyire volt hatásos e hivatal lépése, azt a fenti ügy gyors lebonyolítása min­dennél jobban elárulja. Visz­­szakerülve az elintézett akta a Védő Irodához, az újra a megfelelő külképviseletnek visszaküldi, ahol a pana­szos félt értesítik az ügy ki­meneteléről. Még sok hasonló és más természetű ügyet intézett el kedvező módon külképvisele­tünk, a Kivándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iro­dával karöltve és ebből az esetből kifolyólag megje­gyezhetjük magunknak, hogy magyar származású testvéreink mindig bizalom­mal fordulhatnak az illeté­kes külképviselethez, — még ha már amerikai polgárok is, — mert a speciális ma­gyar viszonyokat és hely­zetet legjobban a magyar külképviseletek ismerik s ahol mindig jóakarattal és a legnagyobb igyekezettel fognak a bajok megoldásán fáradozni. A Chicagóban megjelenő INTEREST írja: Egy nagyon rokonszenves és nagyon fiatalos külsejű honfitársunk tett a napok­ban tisztelgő látogatást szer­kesztőségünkben. “Tóth György vagyok, a Verhovay uj kerületi szerve­zője” — mutatkozott be hon­fitársunk. Beszélgetés közben azután megtudtuk, hogy eddig South Bend és környékének volt a kerületi szervezője. Továbbá megtudtuk azt is, hogy az itteni Verhovay osz­tályok és azok tagságának kívánságára helyezték ide. ő bizony egy kissé kapáló­zott a nagy megtiszteltetés ellen — mert mint mondot­ta, nehéz egy fának negy­ven év után gyökeret verni az uj talajban — de a min­denek felett álló nagy Ver­hovay közérdek előtt mégis meghajolt végre és Chicagó­ba kötött ki... Mindez egye­nesen Daragó főelnök utasí­tására történt! — Mégis hát — kérdez­tük — ha South Bendben olyan szép eredményeket ért el, miért helyezték erre az uj talajra? — Hiszen — felelt Tóth — diskuráltam én erről magam is eleget, meg a South Benő­hez ezer szállal kötött csalá­domra is hivatkoztam, de nem használt semmit. A fe­lelet mindig valami ilyesféle volt rá: “Épen a szép ered­mények miatt kell odamen­nie! Ott még nagyszerű ta­laj van egy fáradhatatlan szervező számára, aki máris — még odahelyezése előtt annyira megnyerte az osz­tályvezetők és a tagság bi­zalmát ... — És hogy érzi most ma­gát Chicagóban? — Még csak harmadik hete vagyok itt, de máris nagyon megszerettem az it­teni magyarságot. És ha nem csal az előérzetem: ők is hamarosan meg fognak en­gem kedvelni! Tovább beszélgettünk és megtudtuk, hogy becsületes nagy üzleti múlt áll Tóth György háta megett. Az 1930—32-es nagy gazdasági összeomlás miatt negyven­ezer dollárt veszített, de bá­mulatos erejét, szivóságát még ez sem tudta megtörni! Alighogy elesett: máris talp­ra ugrott és hamarosan a Verhovay szervezője lett. Bár találhatott volna — és találhatna ma is — sok­kal kevésbé fárasztó foglal­kozást: de közben valóságos fanatikusa lett a Verhovay­­nak és azt most már el nem hagyná semmiféle más ál­lásért! — De mégis miért — kér­deztük tőle természetes tár­gyilagossággal. — Azért — felelte egy­szerűen — mert semmiféle más biztositó nem foglalko­zik olyan szeretettel a tag­jaival és semmiféle más biz­tositó nem tudja azt nyúj­tani a tagjainak, mint a Verhovay! Ezenkívül még csak egy nagy közéleti szerelme van Tóth Györgynek: A hazafias magyar sajtó! Épen ezért rendíthetetlen hive a mi la­punknak is. A fenti sorokban örömmel mutatjuk be Tóth Györgyöt a Chicago és környéki ma­gyarságnak, akit nemcsak mint szervezőt fognak ha­marosan megkedvelni, ha­nem társadalmi téren is készséggel meg fogja őt sze­retni a magyarság. OMAHA, NEB. 278-ik fiók SZERETETTEL KÉREM összes tagtársaimat, hogy a decemberi gyűlésünkön ok­vetlenül jelenjenek meg, hogy a tisztviselő választás­ban részt vehessenek, mely egyleti életünknek rendkívül fr tos mozzanata. A rendes havi gyűlésünk a Magyar Otthonban minden hó máso­dik vasárnapján délután 2 órakor van. így lesz ez most december 8-án is. Abban a reményben, hogy teljes szám ban jelennek meg, maradok tagtársi tisztelettel Joseph Koros, titkár. Az Ezer Dolláros Főjutalom Mellett

Next

/
Thumbnails
Contents