Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-11-14 / 46. szám
10-lk Oldau 1940 November 14 Verhovayak Lapja a szemvizsgálat sokkal tökéletesebb lehet. És nemsokára megszületett a szemtükör. Ugyancsak érdekes esetet szokott elmondani Wenckebach K. F., a szívbetegségek ismert kiválósága, hogy a véletlen miként adta kezébe a chinin gyógyhatását bizonyos szív rendellenességeknél. Egyik napon — mondotta Wenckebach — Holland-Indiából egy farmer keresett fel és szívműködésének rendellenességéről panaszkodott. A tanár megvizsgálta a beteget és azután közölte vele, hogy mi az oka a szívdobogás szabálytalanságának. Mikor azután orvosságot akart adni, a farmer megköszönte, de nem fogadta el. — Köszönöm tanár ur, de olyan jó orvosságot ön nem tud nekem adni, mint amilyent én ismerek. Néhány nap múlva újra eljövök és meglátja, hogy mennyire javult állapotom. A farmer távozott, de néhány nap múlva jelentkezett. Megvizsgáltam és csak Ugyan határozott javulást találtam. Kérdésemre, hogy milyen szert használt, nevetve válaszolta. — A trópusi ember, ha nem jól érzi magát, vagy ha a szivével van baja, chinint rág és le is nyeli. Ettől meggyógyul. Én is chinint vettem be. Wenckebach ekkor tanulmányozni kezdte a chinint és rájött, hogy a farmer igazat mondott; a chininnek oly alkatrészei vannak, a melyek a szivbántalmak bizonyos fajánál tényleg kedvező befolyást gyakorolnak.--------------------O-------------------A CSILLAGOK TÜNDÖKLŐ VILÁGA Talán nincs ember a Földön, aki szinpompás, derűs nyugalmu nyári napszállat után ne nézte volna el, hogy miként gyulladnak ki az ég egyre sötétlő boltozatán a csillagok s az aranyos kék ködben úszó természet e nagy szerű apotheozisának (megdicsőülésének) láttára, ne érezte volna lelke legmélyebben fekvő húrjainak megpendülését. Talán senki sincs, akiben ne kelt volna ilyenkor egy áhitatos, csodálatból, tiszteletből, az ismeretlen megimerése utáni vágyból, múltba és jövőbe derengő csodálatos sejtelmekből összefonódó érzelem s akit ne ragadott volna el a sziporkázó égi csodák éteri tisztasága, elérhetetlen fensége. Valóban, az ember mindég az égben kereste a Mindenséget éltető és irányitó, kifürkészhetetlen és örökkévalóságban alázatra indító isteni hatalmat... s az égben találta is meg sokáig, amit keresett. A sziporkázó fénypontok kifürkészhetetlenek maradtak s a rövid életű emberi nemzedékek hoszszu sorának küzdelmes élete alatt változatlan egyformaságban végezték mindennapi kőrútjukat az ég sötét végtelenséget lehelő boltozatán. Az emberi homlok kupolája alatt lángoló tűz azonban egyre magasabbra tört s lassan az eget is ostromolni kezdte fel-felcsapó lángjaival. A lángok fényénél azután sok minden lett láthatóvá, amiről előbb sejtelme sem volt a bámuló emberi nemzetségnek. És talán még csodálatosabb, mint maga az ég, hogy mennyi mindent olvasott ki az emberi elme az igénytelen fénypontokból. Eleinte az ember azonosította az eget az istenséggel. Imádta a Napot, a Holdat, a csillagokat. Később azonban, mikor az értelem öntudata világosodott, az ember már nem torpant meg és nem borult gondolkozás nélkül térdre a titokszerű, a megfejt hetetlen előtt. Lassan-lassan az eget is a világba tartozónak kezdte képzelni, éppen úgy, mint a földi dolgokat. De a mindent éltető istenség lakhelye továbbra is az égben maradt. Az égből jött Buddha; az Olympos égbenyuló csúcsán laktak a görögök istenei, az égben pengették hárfáikat Allah előtt Mohamed hurijai és Krisztus is igy fohászkodik: “Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben! ...” A Mindenség megismerése, az első nagy lépés, azonban megtörtént azzal, hogy az ember már az ég titkait is kutatása körébe merészkedett vonni. Az első idők sok próbálgatása és homályos sejtelme után megszületett az emberi elme egyik legnagyszerűbb alkotása: a távcső. Mindjárt az első kezdetleges eszközök, soha nem sejtett titkokról lebbentették fel a leplet. Kiderült, hogy a szabad szemmel látható csillagoknál még sokszorta több ontja fényét a világűrbe, melyek a felfegyverzetlen szem számára, láthatatlanok. Bebizonyosodott, hogy a Föld nem a Mindenség középpontja, hanem csak szerény kis tagja i Nap körül keringő néhány égitest kis családjának. A csillagokra vonatkozólag azt állapították meg az első távcsövek tulajdonosai, hogy igen messze kell lenniök. S mivel ezekből a nagy távolságokból is annyi fényt küldenek hozzánk, mint a Nap körül keringő, hozzánk közel eső bolygók, azért minden csillagnak hatalmas tűzfészkének kell lennie. E következtetés kapcsán már a távcső feltalálása utáni első dőkben felébredt az a csodálatos sejtelem, hogy minden csillag egy-egy izzó nap, mely körül a mi naprendszerünkhöz hasonlóan bolygók keringenek. De a csillagok távolságának ismerete és ezzel az alap az Universum (a Mindenség) szerkezetének további kutatására még hiányzott. A múlt század elejéig kellett várni, mig az emberi tudás odáig fejlődött és a műszerek annyira tökéletesedtek, hogy a mérnökök által használt háromszögelési módszerhez hasonló módon sikerült az első csillagtávolságmeghatározás. óriási számokkal szédítő méretekkel kellene megbirkóznia az emberi képzeletnek, hogy fogalmat alkothasson magának ezekről a távolságokról. A fény nyila, mely egy másodperc alatt hét és félszer járná körül Földünk egyenlítőjét, négy és fél esztendeig van utón, mig a legközelebbi csillagból a szemünkbe ér. Próbáljuk elképzelni ezt a távolságot mi, a parányi Föld, porszem emberei, akik ar. óceánra, a sivatagok pusztaságára már azt mondjuk: végtelen! Nemsokára kiderült azonban, hogy az említett módszerrel mindössze néhány száz csillag távolságát lehet megmérni. A többi már olyan messze van, hogy az óriási távolságok meghatározásához szükséges fokozott pontosságú mérések, a műszerek akkori tökéletessége mellett, nem voltak elvégezhetők. És mivel semmi remény sem volt arra, hogy belátható időn belül oly műszereket sikerül szerkeszteni, melyeknek segítségével ez a módszer ismét érdemes eredményeket adhat, a csillagászok abba is hagyták ez irányú kutatásaikat. S ekkor az emberi értelem gigászi küzdelembe fogott. Beható vizsgálat alá vett mindent, ami a csillagos égboltozaton egyáltalán vizsgálható: a csillagok helyzetét és fényét. Eleinte jobbára csak a csillagoknak az égen való eloszlását és fényerősségét tanulmányozták és ezekből az adatokból igyekeztek az Univerzum képét felépíteni. Ezen az utón is jelentős eredményeket értek el, de az igazi fejlődés csak ezután következett. A fizikusok ugyan is felfedezték, hogy egy fénylő test fénye többféle szinü fényből van összetéve és hogy a fény összetétele alapján a fénylőtest fizikai tulajdonságaira: fénysugárzó erejére, hőmérsékletére, anyagi minőségére, fizikai szerkezetére lehet következtetni. Ezek a felfedezések hatalmas lendületet adtak a Mindenség tudományának s ennek a lendületnek még ma is hatása alatt áll. Egyszerre egész sereg csillag távolsága lett ismeretessé és az Univerzum szerkezetével való, feltevéseken és valószínűségi következtetéseken alapuló elméletek legnagyobb részének helyére, az exakt tudomány (e tudományok körébe tartozik a matematika, a fizika és a csülagászat) bizonyításait lehetett tenni. Ma már olyan csillagokat és csillagrendszereket ismerünk, melyeknek fénye millió, meg millió évig van utón a világűrben, mig eljut hozzánk. Megtudtuk, hogy napunk az égen látható legtöbb csülaggal együtt egy gigantikus rendszernek tagja, melyhez tartozik a Tejut. A csillagászok tejútrendszernek nevezik ezt a rendszert és az oly óriási, hogy a fény villáma k. b. háromszázezer esztendő alatt futja végig az átmérőjét. De ezzel sem fejeződött még be az Univerzum szerkezetének kutatása. Hiszen ilyen tejútrendszert is sok százat fedeztek már fel a csillagászok, melyek billió, meg millió esztendő előtt küldték felénk fénysugaraikat, mikor talán egész naprendszerünk még nem is létezett. S ki tudja, hogy mit hoz a jövő, milyen uj módjai a megismerésnek s milyen szédítő képeket tárhat még fel a porszemnyi ember értelme előtt, ki Prométheuszként az égbe merészkedett? Egy nagy csillagászunk mondja: “csupán a vízpart kövecskéjével játszadoztunk eddig, de ki tagadhatja, hogy a végső és igazság óceánja, nincs-e még azon túl.” A fagyos szélvészek, melyek a világűr sejtelmes végtelenségében születnek és tejútrendszerük ö r v é n y lő csillagmillióit hömpölygetik maguk előtt, csodálatos melódiákat játszottak az emberi értelem hárfáján... És a szférák zenéjének (a görög tudósok szerint az égitestek a központi tűz körül való forgásukban zenei összhangot, harmóniát idéznek elő. Ez a szférák zenéje, amelyet emberifül azonban nem hall meg) isteni hangjától szent áhítatra gyűlt lélek imája tisztultabban és alázatosabban száll a teremtés fenséges csodáinak alkotója felé! (A V. L. e. c.) NEWS FACTS by GEORGE CANTON,cmk. BECAUSE SHIH KWANTUNG COULD NOT COME FROM SINGAPORE FOR HIS MARRIAGE CEREMONY, THE BRIDES PARENTS SELECTED A HANDSOME ROOSTER TO TAKE HIS PLACE/ y&AirrJ*NEW KOM* N-Y. GEORGE M.COHAN, SAYS. THAT HE VAS THE FIRST ACTOR TO OWN AND OPERATE AN AUTOMOBILE. HE WAS ARRESTED FOR EXCEEDING THE SPEED LIMIT OF 25 MILES AN HOUR ON BROADWAY/ Pew women today are free from some sign of functional trouble. Maybe you’ve noticed YOURSELF getting restless, moody, nervous, depressed lately—your work too much for you— Then why not take Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound to help quiet weary, hysterical nerves, relieve monthly pain (cramps, backache, headache) and weak dizzy fainting spells due to functional irregularities. For over 60 years Pinkham’s Compound has helped hundreds of thousands of weak run-down, nervous “ailing" women to go smiling thru “difficult days.” Why not give this wonderful “woman’s friend” s chance to help YOU? Try it I-AN URGENT MESSAGE--, to women who suffer FEMALE WEAKNESS
