Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-11-14 / 46. szám

1940 November 14 5-ik Old«] Verhovayak Lapja A Magyar Fröccs és az Amerikai Sör DR. PÓLYA LÁSZLÓ ■A magyar fröccs és az ameri Ólomlábon vergődik ki mostanában Amerikába a magyarországi újság. Csoda, ha megjelenése után négy héten belől kézbe vehetjük. Az is megesik, hogy jóval ké­sőbben kapjuk meg a koráb­bi számokat, mint a frisseb­beket. Erdély visszatértéről felvett otthoni fényképek például jóval előbb szemem elé kerültek, mint a buda­pesti “Könyvnap”-ról szóló tudósítások. Az amerikai magyar sajtó természetesen nagy gondot fcrdit a magyarországi ese­ményekre. A budapesti lapok ebben a kérdésben már csak azt mondják el, amiről nagy­jából már mi is értesültünk. De azért olyan örömet okoz egy-egy óhazai lap, mint a más városban iskolázó diák­nak az édesanya által kül­dött csemege. így azután nagyon kedves és kapós erre mifelénk az eseményeket első kézből le­­közlő magyarországi újság. Egyik-másik Magyar Házban, ▼agy Körben a kíváncsiság “lopásra” is vetemedik érte. Aki bírja az marja, akarom mondani, az teszi zsebre, aki legelőször veti rá a sze­mét. Kitapasztaltam azt is, hogy ilyen módon kik szok­ták kisajátítani a “közva­gyont” és ha az eltulajdoní­tásban valaki megelőz, szép szóval, vagy ravasz fondor­lattal addig ügyeskedem, amíg az illető kölcsön adja azt, amit “elhalászott elő­lem.” A veszedelmek európai ten­gerében, a pusztulások irtó­­zatában a béke és az igaz­ság jóvoltából a szülőföld kiváltságos helyzetbe került. Természetalkotta ősi hatá­rait már megközelítette a térképe s mig sok európai ország politikai sorsát az erő­szak diktálja, Magyarország területi gyarapodását vér nem szennyezte be, politikai függetlensége pedig a bi­zonytalanságok zivatarában még idáig egyetlen olyan bi­zonyosság, amely a békés élet szolgálása, a kultúra ápolása és fejlesztése körül történel­mi hivatást bízott reá. Mikor a civilizáció Mátyás születésének 500-ik évfordu­lóján azt a szellemi gazdag­ságot ünnepli, amely a nagy király alatt Magyarországot a kulturvilág vezérévé avat­ta, Szülőföldünket a sors, a helyzet ebben a tekintetben Ismét vezető szereppel tün­tette ki. És örömmel Ht­juk, hogy a magyar nemzet ezt a szerepet a nemzeti erők egyesítésével igyekszik betölteni. Sok olvasnivalót találunk a budapesti lapokban. A ma­gyarországi ujságirodalom természetesen nagy gondot fordít a háborús helyzet és s diplomáciai viszonyok is­mertetésére, de beszámol an­nak a munkának gazdag si­kereiről is, amely a békés élet termelő képességében tudja a kultúrát igazán szol­gálni. ... Hát csak gyertek, be­széljetek magyarországi új­ságok. Hadd tudjuk meg el­sőkézből, hogy és miként él a Szülőföld? Hogy is mond­jam csak? Velem együtt so­kan úgy látják, hogy hig­gadtan, okosan az európai gyehennából Magyarországra menekült BÉKE szolgálásá­­nak él. Saját történelmi jus­sának visszaszerzése végett is csak egyetlen propagan­dát, az igazság propagandá­ját követi, hirdeti és ter­jeszti! Hogy mi is, milyen is hát az a történelmi szerep, amit a mai szörnyű időkben a helyzet Magyarországra bí­zott? Erre a kérdésre Szabó Istvánnak, a Magyar Nem­zet nevű újság junius 28-iki számában “A kisfröccs” cím­mel megjelent cikke alapo­san megfelel. A cikk azon kezdi, hogy “A könyvnap idei eredmé­nye nem volt rosszabb, mint a tavalyi, ha az elfogyott kötetek számát vesszük.” De az a regény, amely után leg­jobban kapkodtak, Szabó Istvánnak egyáltalán nem tetszik. Még pedig azért nem tetszik, mert nem a kultur­­egység tiszta magyar sza­ván beszél. “Magyarországon az volt a baj — folytatja a cikk, — hogy Pest, mint mágnes, minden szellemi megmozdu­lást magához rántott, a vi­déket viszont tunyaságra Ítélte. Annyira eltávolodtak egymástól Pest és vidék, hogy amaz nem tudott éb­­resztőleg hatni, emez pedig nem tudta azt magyarrá tenni...” Szabó bizonyos jeleit ta­lálja annak, hogy “Buda­pest vidéki várossá kezd lenni”, de ez is hiba, mert “szemet hunyni a főváros­nak tipikusan alexandrinus műveltsége előtt, ezt ócsá­rolni és legfőképpen elha­nyagolni, éppen olyan vétek a nemzet ellen, mint fity­málni a magyar vidék ka­rakterét!” Szimbólum, jel nem kell a kultúrharchoz. Bár az is akad. Mert mint Szabó mondja: “ A mi vidékünk, az én mégis szeretett földem különös szimbólumot emel fel. A jel egy üvegpohár s atban fele-fele arányban ke­veredik a viz és a bor: a kis­fröccs vizessárga látomása él bennem, ha az én vidékem­re gondolok. Ettől a kis­­fröccsös magaviselettől és társadalomtól féltem én Pes­tet.” Egyszóval a magyar te­hetség minden javát össze kell gyűjteni. “Nyíljanak meg a szemek és lelkek a jó könyvnek,” mert “A jelen pillanat félelmetesen nagy terhet málház vállunkra. Nem kisebbről van szó, mint hogy Európa most Magyar­­országon él: mi sem zavarja olvasásunkat az esti lámpá­nál s van időnk arra, hogy Vörösmartyt, Adyt böngész­­szük. A tudomány itt nyu­godtan számolhat, festőink­nek nem kell abba hagy niok a színkeverést, mert nem szakad rájuk légi támadás. Európa most nálunk szállt meg. S ez kárpótlás nekünk a török-tatár háborúkért. Persze hogy van Európa ná­lunk: Szabó Dezső minden héten megírja füzetét, Ko­dály és Bartók lankadatlan kedvvel kutatnak régi dalla­mok után, Babits és Illyés szivükben hordozzák a nyu­gati kultúrát és szülőföldjük táját. Ezt meg kell becsülni és alázatosan meg kell ünne­pelni. Kérek mindenkit, te­gye ezt olvasással, ne kis­­fröccsel.” Szabó István fröccsének színére emlékeztet az ameri­kai sör. De ne tessék elfelej­teni, hogy az amerikai ma­gyarság sörözés közben is lelkes szeretettel foglalkozik azzal a kultur munkával, amely máma Magyarorszá­got állította a civilizáció, a békés életfejlesztő kötelessé­gek vezető nemzetévé.--------------------O--------------------The motor of a new farm tractor is mounted forward and on the left side, giving a driver a clear view of the ground ahead of him. FEICK BROS. CO. 811 Liberty Ave Pittsburgh Penna Pittsburgh’s Leading Surgical Supply House Trusses — Abdominal Belts Braces — Arch Supports Artificial Limbs - Artificial Eyes Electric and Non-Electric Hearing Aids Your Doctor Recommends Our Service A NAGY NAP 1940 Dec. 31 Ezen a napon záródik a Verhovayak országos tagszerzési versenye. Hasz­nálja ki a hátralevő heteket, hogy a nyertesek között lehessen. V ersenypósta KÉRDÉS: Minden általam felvett tagról be kell-e külúsnem a verseny szelvényt, vagy jó lesz a verseny végén egy kimutatást küldenem? FELELET: A versenypontokat csak abban az esetben írhatjuk javára, ha minden egyes tagról, a gyermektag­ról éppen úgy, mint a felnőtt tagról beküldi a verseny szelvényt és pedig minél előbb. * # * KÉRDÉS: Több tagot vettem fel az év elején, azok mindegyike befizetett hat havidijat, most azonban már kimaradtak. Számitanak-e ezek a versenyben? FELELET: A verseny szempontjából csak azok a ta­gok számítanak, akik legalább hat havidijat befizettek és 1940 december 31-én is tagjai egyesületünknek. Ha a versenyző márciusban vett fel tagokat s azok csak 6 havi­dijat fizettek be — a verseny szempontjából nem jöhetnek figyelembe. Ezen tagok havidijait fizettesse be az év vé­géig s akkor jogosak lesznek a pontokra. * * * KÉRDÉS: Ha megnyerem az öt automobil valamelyi­két, hol kell azt átvennem? Városomig elszállitja-e azt az egylet, vagy nekem kell a kocsiért mennem? FELELET: Határozott választ erre még neon adha­tunk, valószínűnek tartjuk azonban, hogy a kocsik át­adása ünnepélyes keretek között fog lefolyni. Ha nyertes lesz, akkor vagy a kocsi szállítási költségeit, vagy az ön vasúti jegyét az egyesület fogja viselni. * * * KÉRDÉS: Karácsonyi ajándékul unokámnak Verho­­vay kötvényt szeretnék adni, kifizethetem-e azt most előre öt esztendőre s kapok-e azért verseny pontokat. FELELET: A versenypontokat öt esztendő után fel­tétlenül megkapja, hiszen egyesületünk szempontjából előnyösebb ha egy tag havidija öt esztendőre van kifi­zetve, mintha öt tag havidija egy érne fizetődik ki. * * * KÉRDÉS: Kis városban lakom, ahol kevesen vannak magyarok, felvehetek-e tagul más nemzetiségűt? XJgy gondolom, hogy kevés a csenszem a nyertesek sorába kerülni. FELELET: Egyesületünk tagjául ■ minden egészséges fehér fajhoz tartozó férfi vagy nő felvehető. A legutóbbi versenyünk egyik nyertese Omaha, Neb.-i tagtársunk volt, annak dacára, hogy Omahában igazán kis számú a ma­gyarság. Minden versenyzőnek egyforma az eshetősége, hiszen a nagy magyar telepeken számos versenyző van s igy az uj tagok közöttük megoszlanak. Ha Szorgalmasan DolgozikNap-nap Után

Next

/
Thumbnails
Contents