Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-10-31 / 44. szám
1940 Oktober 3i _____________________Verfiovayak Lapja Szakad Amerika Érzó és Meghatott ITfságolvastVi 7-ik Oldal HIHETETLEN, LEHETETLEN mondják majd sokan a kishitüek 1940 december 31-én, amikor a versenyünk véget ér és látni fogják, hogy 49 szorgalmas tagtársunk mii., en pompás ellenértéket kap szorgalmas tagszerzési munkája fejében. SZINTE ELKÉPZELHETETLEN ez azok számára, akik mindig csak azt várják, hogy a sült galamb a szájukba repüljön, de a tagszerzés végén még kisujjukat sem mozgatják meg. PÁR HÉT MÚLVA VÉGZŐDIK A VERSENY, MÉG MINDIG NEM KÉSŐ, ÖN IS A NYERTESEK KÖZÖTT LEHET. A TENGERENTÚL JÁRT VERHOVAY IFJÚ TAGTÁRSAINK ELSŐ TÁNCMULATSÁGA JÓL SIKERÜLT Mi öregek bizonyságot tehetünk arról, hogy mint minden, úgy az újságolvasás is nagy változáson ment keresztül. Valamikor régen (úgy 60—70 évvel ezelőtt) az újságokat csak a nagyobb városok trafikjaiban szokták venni, a falusiak és kisvárosiak pedig mint előfizetők postán kapták a maguk újságját s ha megérkezett, ugyancsak kiélvezték; az ambituson, vagy a kertben, vagy ebéd és vacsora után elejétől végig elolvasták, vagy baráti körben alaposan megbeszélték. De lassankint mindez megváltozott, most megváltozott az élet tempója, a közlekedés gyorsasága, a hirszolgálat ádáz versenye, mely egyre több eseménnyel igyekezett tele tömni a lapot. A foglalkozás annyiféle lett, hogy az embereket elsősorban a saját maguk viszonyai, foglalkozása s érdekeik érdekelték. A bankárnak a pénzpiacról, az ipar és kereskedelem helyzetéről, a real estate embernek a telkekről és házhelyekről, a mesterembereknek a saját mesterségükről, a gazdáknak a terméskilátásokról szóló cikkek voltak a legfontosabbak. Mindezekről a régi újságok igen gyér hireket adtak, nem úgy, mint a mai lapok, amelyek a nemzetközi és belpolitikáról, az egész világ gazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyairól a legmegbízhatóbb és leggyorsabb tudósításokkal szolgálnak nem posta, hanem táviró, hosszú távolságú telefon, vagy rádió utján. Ami fontos esemény a föld egyik oldalán történik, azt a másik oldalán már pár óra múlva tudják. A mi saját külön viszonyaink, vagy életpályánkat közvetlen közelről érdeklő cikkeket kivéve a többit csak úgy kutyafuttában olvassuk át, mert másképpen nem is győznénk és valljuk be, hogy ez a tempó nemcsak, felületessé, de közönyössé és érzéktelenné tesz minket. Most már ott tartunk, hogy érzéseink, a behatásokat közvetítő idegszálaink annyira eltompultak és elernyedtek, hogy még a legnagyobb szenzációk sem hatnak ránk különösebben. A régi újságok szenzációja után csak napok múlva érkeztek meg a részletek s a mi első benyomásunk az óriási meglepetés, megrökönyödés vagy egyéb érzelemhullám volt. Most ezt fölváltva a felfokozott érdeklődés és kíváncsiság, azt várván, hogy már másnap reggel megtudjuk a további részleteket, vagy esetleg a nagy szenzációk után egy másik, sőt harmadik szenzáció hírét fogja hozni a táviró vagy rádió. Vagy azt, hogy az első szenzáció nem volt-e álhir. Hogy mily fásultan, közönyösen s mondhatni flegmatikusán olvassuk most az újságot, annak a mostani angol-német háború a legmeggyőzőbb bizonyítéka. Bombázzák Londont, elolvassuk nagy léhán, nagyot szippantva a szivarunkból s gondoljuk magunkban, hogy nem kell félteni az angolt, mert legközelebb ő fogja ugyanezt tenni Berlinnel; London erősen tartja magát s rokonszenvesen azt gondoljuk magunkban, hogy London sokkal keményebb dió, mint a németek gondolták. Ez hü tükre annak, hogy mint olvassuk most az újságot s ez nem is lehet másként, mert az események rendkívül gyorsan követik egymást s a mostani háborúban 2—3 nap alatt több szenzáció történik, mint azelőtt hónapok alatt és az európai helyzet 2—3 nap alatt teljesen megváltozhatik. Érdeklődésünk oly nagy az események rendkívül gyors váltakozása miatt s kíváncsiságunk már a legközelebbi napokat illetőleg annyira föl van csigázva, hogy nemesebb emberi érzésekre sem időnk, sem fogékonyságunk. Bombázzák Londont. Ezt állapítjuk meg éktelen nyugalommal, • mert ezt már vagy húszszor olvastuk s legfeljebb azt mondjuk mosolyogva, hogy “no, nem szeretnénk most Londonban lenni.” A borzalmas részletek nyugodtan leledzenek a lelkünk fenekén. Pillanatig sem jut eszünkbe, hogy Londonban be van zárva minden üzlet, iskolák, templomok, intézetek és a nép rettegve keres menedéket a földalatti sötét helyiségekben, rettegve és koplalva, mert élelmiszert hozó vonatok nem járnak Hogy az üzletek, műhelyek, gyárak szünetelnek, tehát nincs kereset. Hogy csak s napokban egy kórházban 10c beteget ölt meg a német bomba s több százat többé kevésbé megsebzett. Hogy London éjszakánként teljesen sötét s színházak és mulatóhelyek bezárása következtében munka tehát kereset nélkül van. Ez is több százezer embernek koplalását, ruhátlanságát, betegségét, legteljesebb emberi nyomorát jelenti. Az angol cenzúra semmit sem enged kiszivárogni a rettenetes emberi sirámból, jajongásból és elképzelhetetlen katasztrófából. Újságolvasás közben eszünkbe jut-e eltűnődni azon, hogy ha már hetek óta csapnak le a német bombák s elgondolkodni azon, hogy ha egyetlen egy bomba több házat képes halomra dönteni, akkor mennyi emberélet pusztulhatott ott el. A bombák talán több száz embert, nőt és gyermeket téptek cafatokra. Hány olvasónak vonul az agyán keresztül e rettenetes mészárlásnak a véres látománya? Hány olvasó tűnődik el azon, hogy kik temetik el ezeket a véres áldozatokat, hogyan és hová? De hagyjuk el ezt a komor részletezést, mely a valóságban bizonyára sokkal borzalmasabb. mint a papíron. Az olvasót nem bántják, mert eszébe sem jutnak s legkevésbé bántja az amerikai, olvasókat. Ezeknek az érdeklődése és kíváncsisága sokkal nagyobb és zavartalanabb, mint a szánalomra méltó európai olvasóké; mert mi itteniek Amerikában, a világ legbiztosabb földjén lakunk. Európában azonban nincs ország és nép, mely biztos lehetne még a legközelebbi jövőjéről is. Ez a hónap a hálaadás hónapja; ezen a földön nagyon sokféleképpen sikerült az életünk, de kivétel nélkül mindnyájan hálásak vagyunk azért, hogy Amerika védő szárnyai alól nézhetjük a megbolondult Európa kavargó eseményeit. Ami odaát történik, nem a mi bőrünkre megy; az európai viharnak a szele sem fog érinteni minket s talán a teljes biztonságnak érzése is hozzájárul ahhoz, hogy mi bizony fölületes, érdeklődő kiváncsi, de nem nagyon érző és meghatott újságolvasók vagyunk. YARTIN JÓZSEF.--------------------O--------------------Chemical instead of abrasve action is used by a new iquid to clean and polish metal surfaces by being mushed on and wiped off vith a wet cloth, the metal hen being dried. Az elmúlt szombaton, október 26-án este Homestead, Pa.-ban ce ottani gör. kát. magyar iskola nagytermében, a St. John’s Hallban jól sikerült táncmulatságot tartott Verhovay ifjúságunknak ezen figyelemreméltó, szép és lelkes szervezete, mely még ez év márciusában alakult meg. Neve: “Verhovay Overseas Club” és kétféle tagokból áll a testület: rendes tagokból, akik magyarországi körút, tanulmányút vagy főiskolai továbbképzés céljából jártak Magycrországon és olyan pártoló tagokból, akik hazai körútra készülnek a tengerentúlra. A testület elnöke: Goydán Sándor (McKeesport. Pa.), alcinöke: Borovits István, titkára Kurják Ede, pénztárosa pedig ifj. Érdeky Kálmán. Csupa lelkes amerikai magyar fiatalember és nagyleány, összesen 72 tagja a “tengerentúli magyar ifjúsági körnek,” amely minden hónap 3-ik sz.xrdáján este gyülésezik a Pittsburghi Magyar Társaskör otthonában. A kör alapszabályaiból megemlitendők a célok, amelyek a következők: erős szervezetbe tömöríteni mindazokat a magyar származású ifjakat, kik Amerikából hazalátogattak Magyarországba és mindazokat, akik szeretik a magyar őshazát és ősöket; továbbá művelődési és társadalmi kapcsolatokat létesíteni az amerikai magyar szervezetekkel; folytonos használattal életben tartani a magyar nyelvet, különösen a gyűlések alkalmával, elősegíteni a barátságot azokkal az amerikai magyarokkal, cicik odahaza jártak és terjeszteni a Magyarországra vonatkozó ismereteket; fönntartani a magyarországi utazások közös szép emlékeit és elősegíteni a magyar művelődést. Amint látható, oly szépek a célok, amelyeket az amerikai magyarok e második nemzedékhez tartozó ifjak maguk elé tűztek, hogy mindenképen megérdemlik az amerikai magyarok érdeklődő, sőt hálás figyelmét és testvéri segítését, pártfogását.--------------------O--------------------Automobiles built at an Italian plant are tested on a race track constructed on the roof of two factory buildings.-AN URGENT MESSAGE-to women who suffer FEMALE WEAKNESS Few women today are free from some sign of functional trouble. Maybe you’ve noticed YOURSELF getting restless, moody, nervous, depressed lately—your work too much for you— Then why not take Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound to help quiet weary, hysterical nerves, relieve monthly pain (cramps, backache, headache) and weak dizzy fainting spells due to functional irregularities. For over 60 years Pinkham’s Compound has helped hundreds of thousands of weak run-down, nervous “ailing” women to go smiling thru “difficult days.” Why not give this wonderful “woman’s friend” a chance to help YOU? Try itl Negyvennyolc Jutalom Vár a Nyertesekre
