Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-10-24 / 43. szám

6-ik Oldal ÚJABB KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ IDEGENEK REGISZTRÁLÁSÁRÓL Verhovayak Lapja 1940 Október 24 Az Egyesült Államok Igazság­­iigyminisztériuma huszonkét újabb kérdést és választ fűzött a köny­vecskéhez, amelyet nemrégiben ki­adtak a regisztrálással kapcsolat­ban leggyakrabban felmerülő prob­lémákról. A füzet Útmutatásul szolgál, tehát nem tekinthető a Regisztrálási Törvények tökélete­sen kimerítő magyarázatának. A könyvecske angol nyelven jelent meg és díjtalanul szerezhető be a következő cimen: Alien Re­gistration Division, Washington, D. C. A füzet cime “Questions and Answers on Alien Registra­tion.” A 22 uj kérdés és válasz magyar fordítását az alábbiakban közöl­jük: Kérdés: Jogában áll-e valakinek Utasítani az idegent, hogy hol és mikor regisztráljon? Válasz: Nem. Az idegen bár­mely e célra kijelölt postahivatal­ban és bármikor regisztrálhat 1940 december 26-ig bezárólag. K: Lehet-e levél utján regiszt­rálni? V: Nem. Regisztrálni és ujjle­nyomatot felvétetni csakis sze­mélyesen lehet az e célra kije­lölt postahivatalokban és egyéb regisztrálási hivatalokban. K: Kell-e az idegennek vála­szolnia oly kérdésekre, amelyeket nem sorol fel a regisztrálási és ujjlenyomatozási űrlap? V: Nem. Utasították a posta­mestereket, hogy csakis olyan kér­déseket adjanak fel, amelyeket a regisztrálási és ujjlenyomatozási ivek felsorolnak. K: Hol szerezhet be az idegen információt a regisztrálási kér­dések megválaszolására vonatko­zólag? V: A regisztrálási minta űrlap nemcsak a regisztrálásra vonat­kozó kérdéseket tartalmazza, ha­nem részletes utasítással is szolgál a kérdések megválaszolására vo­natkozólag. Ezenkívül az idegen információt szerezhet a postames­terétől, rokonaitól, barátaitól, tár­sadalmi szolgálatokat nyújtó hi­vataloktól, vagy bárki mástól. ír­hat a következő címre is részletes információért: Alien Registration Division, Department of Justice, Washington, D. C. Az idegent fi­gyelmeztetik azonban, hogy idejé­ben szerezze be a szükséges infor­mációkat, mert a regisztrálás utolsó napja 1940 december 26. A regisztrálás elmulasztásáért az idegent terheli a felelőség. K: Kaphat-e információt az ide­gen a hajó nevére, vagy érkezési dátumára vonatkozólag az Immi gration and Naturalization Service töl, vagy az Alien Registration Divisiontől? V: Ily részletre vonatkozó in­formációt egyik hivatal sem nyújt­hatna idejében. Egyének, akiknek ily információra van szükségük, érdeklődjenek rokonaik körében, utitársaktóí, vagy próbáljanak az adatok nyomára jönni útlevél, régi levelek, hajójegyzékek, cso­mag cédulák stb. okmányok utján. K: Az “első papírral” rendel­kező idegennek magával kell vennie az első papirt regisztrálás alkalmával? V: Nem szükséges, feltéve, hogy a minta űrlapot pontosan ki­töltötte. Ajánlatos azonban az első papirt elővenni az űrlap kitölté­sekor, mivel, mert a regisztrálás alkalmával felmerülő sok adat az első papírban bennefoglaltatik. K: Sziikséges-e az idegennek születési bizonyítványát felmutatni regisztráláskor ? V: Nem. Ezzel szemben a szü­letési adatok pontos beírása cél­jából ajánlatos a születési adatok­ba beletekintenie. K: Kell-e fényképet magával vinnie az idegennek regisztrálás­kor? V: Nem. A regisztrálás nem követel fényképet. K: Csehek, lengyelek és más oly idegenek, akiknek hazáját el­foglalták nemrégiben, a regisztrá­lási iv 4. kérdésére saját hazá jukat jelölhetik-e meg, avagy azt a nemzetet kell megjelölniök. amely hazájukat elfoglalta? V: Igen. A lengyel, vagy cseh idegenek, például a negyedik kér­désre válaszként Lengyelországot, vagy Czechoslovaldát Írhatják, il­letve diktálhatják be. K: Kell-e regisztrálnia az olyan idegennek, aki már regisztrált az állami, vagy helybeli regisztrálás alkalmával? V: Igen. K: Be kell-e jelentenie a "ván­­dormunlcásnak” minden egyes cím­változást? V: Nem. Az Idegen Regisztrálás törvénye előirja, hogy csak a la­káscím változását kell bejelenteni. A lakásváltozás annyit jelent, hogy az ember az állandó lak­helyét mással cseréli fel. Tehát csak akkor kell jelentést tenni, ha elhurcolkodik rendes lakhelyé­ről. Az olyan egyén, aki egy ideig­lenes állás folytán egyelőre vidé­ken van, még nem cserélte fel rendes, állandó lakását s Így nem kell erről jelentenie. K: Kell-e lakás cimét jelentenie annak az idegennek, aki 1940 augusztus 27-e után érkezett az Egyesült Államokba, mint rendes lakó? V: Igen. Ha az illető nem mondotta be pontos amerikai ci­mét, amikor külföldön az amerikai konzul előtt regisztrált, vagy ha nem ott lakik, ahol jelezte, úgy be. kell jelentenie lakását a kö­vetkező címre: Alien Registration Division, Immigration and Natura­lization Service. -A bejelentésnek 5 napon belül kell megtörténnie. Attól fogva azután amint lakást cserél, öt napon belül jelentenie kell a hatóságnak az uj cimet. K: Kell-e lakáscímét bejelen­tenie annak, aki 1940 augusztus 27 után érkezett az Egyesült Ál­lamokba ideiglenes tartózkodásra? V: Igen, ha az illető nem mon­dotta be pontos amerikai cimét, amikor külföldön az amerikai konzul előtt regisztrált, vagy ha nem ott lakik, ahol jegyezte úgy lakását jeleznie kell az Alien Re­gistration Division, Immigration and Naturalization Servicének. A bejelentést öt napon belül kell eszközölni attól fogva, hogy az Egyesült Államokban lakást vett ki. Attól fogva pedig három ha­vonta kell cimét a hatósággal kö­zölni, tekintet nélkül arra, hogy marad-e régi lakásán, vagy újba költözik. K: Ha egy idegen téves alapon szavazott a helyi, állami vagy szö­vetségi választások alatt, idegen­nek minösithető-e az illető és kell az Vven egyénnek regisztrálni? V: Előbb meg kell tudnia, hogy ra is idegen, tehát regisztrálnia kell. K: Hogyan igazolhatja az em­ber, hogy a szülei honosodtak? V: Előbb meg kelltudnia, hogy hol és mely bíróságon nyert pol­gárjogokat és azután megvizsgál­tatni a bíróságon az adatokat Lehetséges, hogy egyes bíróságo­kon ez a vizsgálat nem történ hetik meg a regisztrálás lezárása előtt (december 26, 194). Ha tehát az illető nem biztos benne, hogy polgár-e, saját érdekében helyes regisztrálnia. K: Polgárjogokat nyer-e az ide­gen azáltal, hogy amerikai polgár adoptálja? V: Nem. Adoptálás utján nem nyerhet polgárjogokat. Idegenek, akiket igy adoptáltak, regisztrálja­nak, ha csak külön polgárjogokat nem nyertek. K: Polgárnak tekintenek-e min­denkit, aki az Egyesült Államok­ban született? V: Igen; fajra való tekintet nélkül minden egyén, aki az Egye­sült Államokban született, polgár­nak tekintendő, kivételt csak azok képeznek, akik egy más ország­nak esküdtek hűséget, vagy akik házasság, vagy más ilyen módon veszítették el jogaikat. Csak azon egyének nem nyernek polgárjogo­kat, akik külföldi diplomáciai szolgálatban álló egyéneknek itt született gyermekei. (A polgárjo­gokat illető részletes utasításokat a postahivatalban beszerezheti.) K: Kell-e regisztrálnia az olyan egyénnek, aki polgár volt, de pol­gárjogait elvesztette? V: Igen. Minden nem-polgárnak regisztrálnia kell. K: Elveszti-e polgárjogait és ennél fogva regisztrálnia kell-e az olyan egyénnek, aki az Egyesült Államokban valamely bűntényt kö­vetett el? V: Nem. Oly egyén, aki az Egyesült Államok polgára és va­lamely súlyos bűntényt követett el és emiatt elitélik, bizonyos esetek­ben egyes jogaitól elesik, de ál­lampolgársága továbbra is megma­rad. Ezeknek tehát nem kell re­gi sztrálniok. K: Kell-e regisztrálnia az ide­gen nőnek, aki amerikai polgárral kötött házasságot? V: Oly honosodásra képes ide­gen nő, aki 1922 szeptember 22 előtt amerikai polgárral kötött házasságot, ily módon amerikai polgárjogokat nyert, tehát nem kell regisztrálnia ha csak közben el nem vesztette polgárjogait. Ide gén nő, aki amerikai polgárral kötött házasságot 1922 szeptember 22 -tán, továbbra is idegen, s en­nél fogva regisztrálnia kell, ha csak időközben szabályos utón, külön ki nem váltotta polgárleve­lét. K: Elveszti-e a polgárnő pol­gárjogait azáltal, hogy idegen férfivel köt házasságot? V: Amerikai polgárnő, aki 1922 szeptember 22 után kötött há­zasságot. idegennel, vagy 1907 már­cius 2 előtt, nem vesztette el polgárjogait. Ha azonban egy nő 1907 március 2 és 1922 szep­tember 22 közötti időszakban kö­tött házasságot idegennel, úgy el­vesztette polgárjogait, ha csak férje időközben meg nem szerezte polgárlevelét, A kongresszus ha­tározata alapján visszahonositották mindazon bennszülött nőket, akik csak azért vesztették el polgár­jogaikat, mert idegenhez mentek feleségül, és pedig oly esetekben, amikor is A) a házasságot fel­bontották, vagy B) amikor a nő házassága napjától fogva mindig az Egyesült Államokban élt. Az ilyen bennszülött amerikai nők­nek tehát nem kell regisztrálniok. FELHÍVÁS palyazatra A Verhovay Segély Egylet ezennel pályázatot hir­det hetenként megjelenő hivatalos lapjának a nyomá­sára és szállítására a következő feltételek mellett: A lap jelenlegi formájában (Verhovayak Lapja) 12x17 inch nagyságban, hetenként 8, 12, 16, 20, 24, 28, 32 vagy szükség szerint több oldalon jelenik meg; s az egylet igazgatósága fenntartja magának és szer­ződésben köti ki azt a jogot, hogy belátása szerint a lapnak hetenként való megjelenését beszüntesse és azt havonta adja ki. A lap tartalma előirás szerint 12, 10, 8 és bizo­nyos részek 6 pointos betűkkel szedendők. Minden kéziratnál a lap szerkesztői Írják elő, hogy milyen be­tűkből szedetik. Az újság 32 oldal terjedelemig egy szekcióban nyomtatandó. A lap tartalma nagyobb részében magyar, de ha­vonta legalább kétszer a tartalom egy része angol s annak terjedelmét is a lap szerkesztői szabják meg. Árajánlatoknak magukban kell foglalni a lap szedését, korrigálását, tördelését, nyomását s annak teljes postázását, valamint a postára való szállítását. A kész cimszalagot az egylet szolgáltatja. Árajánlat kéretik — papírminta mellékletével — a fenti feltételek értelmében a Verhovayak Lapjának 22,000 példányban való elkészítésére és szállítására. Árajánlat kéretik azonfelül ezer példány elkészítésére és szállítására, illetve megjelölendő, hogy minden to­vábbi egyezer példány mennyibe kerül, vagy mennyi vonatik le a számla összegéből ezer példányonként példánycsökkentés esetén. Árajánlat kéretik a legalább havonta kétszer meg­jelenő angol szövegrésznek külön 8, 12, 16 vagy több oldalon való 4 vagy több ezer példányonkénti kinyo­mására és postázására. A Verhovay Segély Egylet fenntartja magának azt a jogot, hogy a benyújtandó ajánlatok közül sza­badon válasszon, vagy azok mindegyikét figyelmen kívül hagyva, uj pályázatot hirdessen. A pályázó nyomdák a megrendelés átadása, il­letve a szerződés megkötése előtt kívánatra megfe­lelő biztosítékot ($5,000.00 performance bond) tartoz­nak az egyletnél letenni. A szerződés időtartama két év. Pályázatok lezárt borítékban a következő címre küldendők: John Bencze, Supreme Secretary, Ver­hovay Fraternal Insurance Association, 345 Fourth Avenue, Pittsburgh, Pa., s a borítékon feltüntetendő, hogy az pályázatot tartalmaz. A pályázat határideje 1940 november 15, déli 12 óra, s később beérkező pályázatok figyelembe nem vétetnek. VERHOVAY SEGÉLY EGYLET TITKÁRI HIVATALA. A fentebb említett visszahonositás, természetesen nem vonatkozik oly nőkre, akik házasságkötésük alkalmával honosítás utján nyer­tek polgárjogokat. K: Mi f helyzete az olyan pol­gárnőnek, aki a világháború alatt idegenről kötött házasságot? V: Az Egyesült Államok főjog tanácsosának legújabb rendélete alapján, az ilyen nő 1921 julius 2-án elvesztette polgárjogait, (ami­dőn is az Egyesült Államok szere­pe a Világháborúban hivatalosan befejezést nyert), ha a jelzett na­pon még mindig házas volt és ha a jelzett dátum előtt a férje még mindig nem nyert polgárjogokat. A bennszülött amerikai nők eseté­ben azonban, a kongresszus , külön rendelkezése szerint visszahonosi­tották a nőket, mindazon esetek­ben, amidőn A) a házasságot fel­bontották, vagy B) ha a nő há­zasságkötése óta állandóan az Egyesült Államokban tartózkodott. SPRINGDALE, PA. 296-ik fiók NAGY ŐSZI BALT ren­dez október 26-án, szomba­ton este a springdalei Ma­gyar Otthonban. Aki jól akar mulatni, jöjjön el, szívesen látjuk. A rendezőség min­dent el fog követni, hogy a „pr'-iórrpk 'ól érezzék nr ,i­­kat. Jó zenéről, meleg éte­lekről és hideg italokról gon­doskodva van. Kérem a fió­kunkhoz tartozó tagtársai­mat, úgyszintén a spring­dalei és környéki magyar­ságunkat, hogy őszi bálun­kon megjelenni szíveskedje­nek. Tagtársi tisztelettel Blizman Béla, titkár. Az Ezer Dolláros Főjutalom Mellett

Next

/
Thumbnails
Contents