Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-10-17 / 42. szám

6-ik Oldal Két Család Verhovayak Lapja PROBLÉMÁK Nemcsak az újságok szé­les, nagybetűs “headline”­­jai, de néha az egészen apró, kiscimü, kisbetűs hírek is szörnyű tragédiákról számol­nak be. Egy ilyen kis hirt ol­vastam a napokban s nem tudok szabadulni a hatása alól. Ha a nagy háború egye­temes tragédiáját felbontjuk egyéni tragédiákra, akkor ebben a kis hírben is van annyi szerencsétlenség és szomorúság, mint egy hábo­rús bombázás esetében. Hatvanhárom éves anya és harminchárom éves fia kerültek a bíróság elé. Az anya perelte be a fiát tartás­­dijért. Az anya havi 65 dol­lárt követelt. Ugylátszik, a bírót is meg­döbbentette az eset, mert részletesen kikérdezte a per­lekedő feleket. A hatvanhárom éves anya elmondta, hogy férje elhagy­ta öt gyerekkel. A legidősebb az, akit most perel, tiz éves volt. Az anya egy mississippii “plantation”-on gyapotot sze­dett, hogy gyerekeit eltart­sa és tisztességesen iskoláz­tassa. S most a gyermekei nem akarják segíteni. Rettenetes — gondolja az ember, amikor csak ennyit olvas el a hírből. , De aztán a fiú is beszélni kezd. Hogy az anyjuk állan­dóan agyba-főbe verte őket minden ok nélkül egészen kicsi koruk óta. Boldog volt az anya — legalább is igy vallotta a fiú, — ha vala­melyik gyereket alaposan elverhette. A fiú kijelentette, hogy nem adhat pénzt az anyjá­nak, de odaköltözhet hozzá­juk. Az anya kijelentette, hogy a világ minden kin­cséért se megy a fiához lak­ni, mert lakott már velük egy darabig s úgy kezelték, mint egy házvezetőnőt. A bíró mindkét félt meg­hallgatta. Hogy a szivében kinek adott igazat, az az íté­letből nem derült ki. Mert arra kötelezte a fiát,' ha nem is szívből, de a törvény ren­delkezése folytán adjon any­jának havi húsz dollár tar­tásdijat. Melyik félnek van igazsá­ga. Olyan eset ez, mint a háború. Mindkét ellenséges fél meg van győződve szen­tül a maga igazságáról. Az anya szidja a hálátlan gye­rekeket, akikért ő annyit szenvedett, dolgozott, törte hátát. A gyerekek pedig megtagadják az anyjukat, mert azt tartják, hogy ha gondozást és munkát kap­tak is tőle, szeretetet nem kaptak. S talán abban is hasonlit ez a szomorú história a há­borúhoz, hogy valószínűleg egyiknek sincs igaza. Hogy valószínűleg mind a két fái bűnös. A bünösebb az, aki kezdte. A napokban összetalálkoz­tam egy new yorki magyar házaspárral. Az asszony öt­ven év körül járhat, a férfi a hatvanas éveket taposhat­ja. Fiatal, jókedvű emberek. Három hónapi nyaralásra jöttek le Californiába, autón. S autón járják- a környé­ket, nézdegélik az óriási gyümölcsösöket, megtekintik a közeli szép városokat s persze, San Franciscóban is voltak megnézni a világkiál­lítást. — Ezt se hittem volna, lánykoromban, Hevesmegyé­ben, hogy valaha a Csendes ^tenger partján fogok autóz­ni, a Csendes tengerben fo­gok fürödni s san fraciscoi utcákon fogok sétálni. Én is, mint mindenki más, álmo­doztam jó módról, jó élet­ről... de hogy ilyen életem lesz, azt sose hittem volna. Szegények vagyunk ugyan, de ezen a nyáron úgy élünk, hogy a hazai gróf se élt kü­lönben a békebeli világban, amikor még a grófok jól éltek. Semmi dolgom, semmi gondom, csak élvezem az éle­tet és nézdegélem ezt a gyö­nyörű világot... Kiderült, hogy a házaspár ezt a háromhónapos nyara lást a gyerekeitől kapta harminc éves házassági év­fordulójukra. Ajándékkép pen. A gyerekek persze na­gyok már, családjuk is van, két unokáról is küldenek a körútra kis fényképeket. Úgy történt, hogy a gye rekek — s a házastársak — összebeszéltek, hogy ráérő szakolják a mamát meg az apát egy kis vakációra. Mert talán még sose pihentek hu­zamosabb ideig életükben. Olyan emberek, akik mindig csak dolgoznak. Persze, volt is miért, volt is kiért. Mert áldott jó gyerekeket neveltek fel. S a harmincéves évfor­dulón, amikor összegyűlt a család, rávették a szülőket, hogy utazzanak le Califor­niába és három hónapon át egyebet se csináljanak, csak pihenjenek és élvezzék az életet. Persze, nem volt könnyű dolog, mert a mama különö sen el se tudta képzelni, hogy munka nélkül is lehet élni. De a gyerekek addig erősködtc-k, magyaráztak hogy végre a szülők elindul­tak. Az első napokban fúr csa volt a mamának, hogy nem kellett takarítani, főzni, de aztán — megszokta. Él vezi a pihenést, élvezi az uta zást, Californiát, a nyara lást, ezt a változatos színes kedves és nagyúri nyaralást, AZ IDEGENEK REGISZTRÁLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN A Common Council érté­kes füzetet adott ki, amely választ ad a külömböző kérdésekre A nem-polgárok, akiknek a regisztrálással kapcsolatos ezer-sok probléma gondot okoz, legtöbb kérdésükre vá­laszt nyerhetnek egy 64 ol­dalas füzetecskéből, amelyet most adott ki a Common Council for American- Unity “Alien Registration — a Manual of Information for Aliens and Those Advising Them” címmel. Az idegennek megmagya­rázzák, hogy milyen infor­mációt kell beadnia a re­gisztrálással kapcsolatos kér­désekre. A füzet részletei­ben tárgyalja meg, hogy milyen k ö v etkezményekkel járnak bizonyos kérdések, mint: az idegen alkalmazá­sa, általános aktivitása, tag­sági kérdése, esetleges bün­tetése, illetve előélete stb. A füzet többek között rámutat, hogy csak a 'Kommunista Pártbeli (és ez sem vala­mennyi bíróságon) tagságot vélték deportálási indoknak az utóbbi években. A füzet hangsúlyozza, hogy az ide­gennek csak a legutóbbi öt évre vonatkozó aktivitásait és szervezeti tagságot kell igazolnia, illetve megjelölnie. Egy hosszú fejezet foglal­kozik azokkal, akik törvény télén utón kerültek be az Egyesült Államokba. A cikk őszinte nyíltsággal feltárja a lehetőségeket, hogy mi elé néz az idegen ha regisztrál és mi történhet vele, ha nem regisztrál. Utasítást kap arra is, hogy a törvénytisz telő, lojális idegen mily mó dón törvényesítheti tartóz kodását azáltal, hogy egy közeli idegen államba uta zik és onnan jön be ismét, ezúttal mint rendes beván­dorló. Ezzel kapcsolatban kimutatják, hogy a háború folytán számos kvótalehető amivel a gyerekei megaján­dékozták. “Amig élek, nem fogom elfelejteni” — mondja a mama. Azt hiszem, hogy a szülők öröménél is nagyobb örömet ereznek a gyerekek, akik ilyen ajándékot tudtak adni nekik. Mert nemcsak pénz kell ehez, hanem szív is. Háládatos szerető szív. Hála a jó Istennek, ilyenek is vannak. A két eset egymás mellé kívánkozik. Lehet gondolkoz­ni azon, hogy miért ilyen kétféle két család élete. FÜLÖP ILONA. 1940 Október 15. MAGYAR RÖVIDHULLÁMÚ MÜSORTERVEZET 1940 október 20-tól 26-ig Északamerika felé irányított adás A HAT4 hivőjeles adón: 9.125 kilocikluson, 32.88 métereq Amerikai Eastern Standard idő szerint, d. u. 7:30-tól 9 óráig VASÁRNAP: — Heinemann: Induló. Hirek magyarul. Lehár: Éva-egyveleg. (Rádió Szalonzenekar). — Hirek angolul. — Magyar nóták. — A Rádió postája. — Szabados: Régi magyar tán<j> sorozat (Székesfővárosi zkr.). — Hirek szlovák és ruszin nyelven. —• Himnusz. Rákóczi induló. HÉTFŐ: — Liszt: Magyar roham induló. — Hirek magyarul. —« Kodály: Háry János — népdalkettős (Nagy Izabella és Palló Imre). — Hirek angolul. — Magyar nóták. — "Havasi pásztorok’”. Tamási Áron elbeszélés. — Katonanóták. — Hirek eszperantó nyelven. — Induló. — Hirek szlovákul és ruszin nyelven. — Himnusz, Rákóczi induló. KEDD: — Harmat: Őszi tilinkózás (Munkásdalárda). — Hirek magyarul. — Zenei apróságok. — Hirek angolul. — Magyar nóták. — Idegenforgalmi közlemények. — Buday: Csodatükör — részletek. —i Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. Rákóczi induló. SZERDA: — Gémes Irén a Budapesti Hangverseny Zenekar kí­séretével Tournier “Előjáték és tánc” c. müvét adja elő hárfán. — Hirek magyarul. — Fricsay: Erzsébet-keringő (Honvéd zenekar). —* Hirek angolul. — Magyar nóták. — Miről beszélnek Magyarországon. (Magyarul és angolul). — Rosier Endre az Operaház tagja énekel. — Hirek eszperantó, szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. Rákóczi induló. CSÜTÖRTÖK: — Hegedűs: Aeol hárfa (Forray kamarakórus). —• Hirek magyarul. — Lehár: Frasquita-egyveleg (Rádió Szalonzenekar), Hirek angolul. — Az Albert vonósnégyes Schubert c-moll vonósnégyesét adja elő. — A Magyarok Világszövetsége közleményei. — Magyar nó­ták. — Hirek szlovák és ruszin nyelven. — Himnusz. Rákóczi induló. PÉNTEK: — Induló. — Hirek magyarul. — Magyar nóták. — Hirek angolul. — Zenei apróságok. — Budapest mellett épül a világ legszebb repülőtere. Szitnyay Jenő előadása. — Csárdások. — Hirek eszperantó nyelven. — Katonadalok. — Hirek szlovák és ruszin nyel­ven. — Himnusz. Rákóczi induló. SZOMBAT: — Hollósy: Induló. — Hirek magyarul. — Marjay Erzsébet énekel, kiséri: a Rádió Szalonzenekar. — Hirek angolul. — Magyar nóták. — Miről beszélnek Magyarországon (magyarul és an­golul). — Magyar szerzők tánczenéje. — Hirek szlovák és ruszin nyel­ven. — Himnusz. Rákóczi induló. ség van, mert az európai be­vándorló jelöltek többnyire képtelenek átjönni. A füzet egyben megmagyarázza azt a bizalmi jogot, amely az Attorney Generált illeti meg, aki idegenek deportálását megakadályozhatja, ha meg­győződik arról, hogy a de­portálással az “idegen há­zastársa, szülei, vagy fiatal­korú gyermekei súlyos gaz­dasági zavaroknak” lenné­nek kitéve. Az egyik fejezet kifejti, hogy kit tartanak polgárnak és kit idegennek és ez bi­zonnyal megoldja a pro­blémát oly esetekben, ahol az illető kétséges ezek felől. Egy másik fejezet meg­mondja, hogy az idegen hol kaphat pontos és becsületes információt és segítséget. “Sajnos sok egyén van — figyelmeztet a füzet, — akik az idegenek regisztrálását csalásra és zsarolásra szeret­nék kihasználni”. “Az in­formációért nem kell az ide­gennek fizetnie. Sőt, gyanú­val kell fogadni azt, aki a regisztrálásban díjazás elle­nében segítséget kínál.” A füzet többek között informá­cióval szolgál az idegenek regisztrálása törvényéről, be­vándorlási kvótáról, és a ho­­nosodási kérdésekről. FIGYELMEZTETÉS AZON IDEGENEK RÉSZÉRE, AKIK LAKÁSUKAT VÁLTOZ­TATJÁK, VAGY M4C HELYRE KÖLTÖZNEK Mint tudjuk, az idegenek re­gisztrálása folyamatban van S még közel három hónapig el fog tartani. Kevesen tudják azonban azt is, hogy az 1940 évi Regisztrálási Törvény értel­mében regisztrált idegenek, ha lakásukat változtatják, vagy más helyre költöznek éppen úgy mint most, a jövőben ie UJ CÍMÜKET a költözködésüktől számított S napon belül kötelesek az e célra szolgáló kártyákon Írásban be­jelenteni a bevándorlási biztos­nak (commissionernek). Ennek elmulasztása az emlí­tett törvény alapján $100.00 bír Sággal, 30 napi börtönnel, eset­leg mindkettővel büntetendő. A címváltozás bejelentéséhez szükséges lapok bármely posta­­hivatalban beszerezhetők. A füzet ára tizenöt cent. Aki a füzetből rendelni óhajt, hja meg pontos nevét és címét és mellékeljen 15 cen­tet. Cim: Common Council for American Unity, 222 Fourth Avenue, New York City.--------------------o-------------------­NE HOLNAP, holnapután vagy a jövő héten, hanem még ma - n d e z z e hátralékát, hogy az osztalékot októ­berben megkaphassa!

Next

/
Thumbnails
Contents