Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-11 / 28. szám

1940 Julius 11. Mi van a A szlovák köztársaság or­szággyűlése nemrégen alkot­ta meg az önálló szlovák ál­lam első földreformtörvé­nyét, amelynek rendelkezé­seit alább főbb vonásokban ismertetjük. A törvény értelmében a földreform céljára szükséges ingatlanokat az állami föld­hivatal 1. elővásárlás, 2. árverés utján, 3. idegen állampolgárok­tól és 4. zsidóktól kisajátítás ut­ján szerzi meg. A földhivatal elővásárlás utján minden 50 hektárnál nagyobb mezőgazdasági in­gatlant megvásárolhat. Az elővásárlási jog olyan eset­ben is gyakorolható, ha az 50 hektárnál nagyobb ingat­lannak csak egy része idege­­nittetik el, habár annak te­rülete 50 hektárnál kisebb is. Mezőgazdasági ingatlan alatt értendő: szántóföld, szőlő, kert, rét, erdő, legelő, halas­tó, továbbá a mező- és erdő­­gazdaság céljára szolgáló la­kóházak, gazdasági épületek és berendezések. Az elővásár­lás utján szerzett ingatlan­ért a földhivatal vagy azt az árat fizeti, amelyet a felek az adás-vételi szerződésben kikötöttek, vagy pedig becs­értéket állapit meg. Ha a földhivatal nem gyakorolja az elővételi jogot, az eladó köteles az ingatlan árának 1%-át a.% telepítési alapba be­fizetni. Árverés esetén a földhiva­talt szintén elsőbbségi jog il­leti meg az ingatlan meg­szerzése tekintetében. A bíró­ság köteles minden mezőgaz­dasági ingatlanra vonatkozó hirdetményt az állami föld­hivatalnak megküldeni. Idegen állampolgárok és zsidók birtokainak igénybevétele A földhivatalnak joga van megszerezni minden olyan mezőgazdasági ingatlant, ki­terjedésére való tekintet nél­kül, amelynek tulajdonosa idegen állampolgár. A meg­szerzés módját és mértékét illetőleg a viszonosság elve érvényesül. Ezt a jogát az állami földhivatal nem köte­les érvényesíteni, ha az in­gatlanokat szlovák állampol­gár szerzi meg, avagy ha az idégen államban fekvő ingat­lanát a szlovák állam terü­letén lévő ingatlannal cseréli el. Ebben az esetben a tulaj­donos az ingatlanok értéke után 5%-os járulékot fizet a telepítési alap javára- Ha a külföldi tulajdonos elhagyja földjét és annak megművelé­sével nem biz meg olyan személyt, aki alkalmas a gaz­dálkodásra, vagy pedig ha a külföldi tulajdonos nem hagy ja el ugyan a földjét, de az _______________________Verhovayak Lapja szlovák földreformtörvénylien ? egy éven keresztül megmun­­kálatlanul marad, az állami földhivatal az ilyen ingatla­nokat tartozékaikkal együtt becsértékben megvásárolja. A földbirtokreform céljai­ra használtatnak fel az 1939 évi 147 számú szlovák kor­mányrendeletben zsidóknak minősülő tulajdonosok mező­­gazdasági ingatlanai is. Az állami földhivatal mindad­dig, amig meg nem vásárol­ja a zsidó tulajdonban lévő birtokokat, vagy amíg hozzá­járulást nem ad azok eset­leges eladásához, minden hektár után évenként 20 ko­rona járulékot vet ki és hajt be a tulajdonostól. Ez az összeg a telepítési alapba fo­lyik be. A járulékfizetési kö­telezettség a törvény kihirde­tése napjától számítódik. A zsidó birtokokat a földhiva­tal becsáron veszi meg. A törvény életbelépte után zsi­dók mezőgazdasági ingatla­nokra dologi jogokat nem szerezhetnek, kivéve a tör­vényes öröklés esetét. Az állami földhivatal végül revízió alá veheti a volt cseh-szlovák földhivatal vala­mennyi intézkedését és hatá­rozatát, azokat megsemmisít­heti, uj intézkedéseket tehet, a telekkönyvben elidegeníté­si, megterhelési és haszon­bérbeadási tilalmat jegyeztet­het fel a revízió alá veendő ingatlanokra vonatkozólag. Mentesülnek a revízió alól a 10 hektárt meg nem haladó juttatások, valamint az el­ismert és bevett vallásfeleke­zetek és az alapítványok bir­tokai. Kik kaphatnak földet? Az állami földhivatal által megszerzett ingatlanokat el­sősorban hivatásos földmű­vesek kapják, de szociális szempontból munkások, ipa­rosok és más személyek is részesülhetnek földhözjutta­­tásban. Az illetőknek szlovák állampolgároknak, kereszté­nyeknek és erkölcsileg fedd­hetetleneknek kell lenniök. Idegenek csak viszonosság alapján kaphatnak földet. A földhivatalnak arra kell törekedni, hogy olyan önel­látó mezőgazdasági kisüze­mek keletkezzenek, amelyek alkalmasak a gazdálkodónak és családjának megélhetésé­re. A juttatás során kiosztott földet az állami földhivatal hozzájárulása nélkül nem lehet elidegeníteni, haszon­bérbe adni vagy megterhelni. Földművesek kaphatnak 6—15 hektár nagyságú oszt­hatatlan családi birtokot, il­letőleg meglévő földjük ilyen nagyságú családi birtokká egészíthető ki. A földhivatal juttathat ennél nagyobb, egészen 30 hektárig terjedő ingatlanokat is földművesek­nek olyképpen, hogy abból 15 hektár osztatlan családi gazdasággá alakítandó, a többi pedig szabad tulajdont alkot. Nem földművesek házhely és kert céljára egy hektárig terjedő, ipari és közhasznú vállalatok, szociális és kultu­rális intézmények pedig szűk ség esetén egy hektárnál na­gyobb ingatlan juttatásában is részesülhetnek- A földhi­vatal természetbeni kártala­nítást adhat olyan földekért, amelyeket a katonai igazga­tás bármely okból kisajátí­tott. Erdőingatlan juttatható közületeknek (ide értendők az alapítványok és egyházak is), magánjogi testületeknek, közbirtokosságoknak és er­dészeti szakképzettséggel ren delkező magánszemélyeknek is. Az 50 hektárt meghaladó erdőingatlanokból nem oszt­hatók ki 50 hektáron aluli egységek. A kiosztott ingatlanokra vonatkozólag az államot visz­­szavásárlási jog illeti meg. A juttatott a vételár 50 százalékát köteles előre kifi­zetni. Olyanok részére, akik ennek a kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni, a törvény lehetővé teszi a jára­­dékbirtokszerzést. Járadék­birtokok 6—15 hektár nagy­ságban alakíthatók olyan esetben, ha a. tulaj donbaadás valamennyi feltétele adva van és ha az igénylő a fel­osztandó birtokon van alkal­mazásban, feltéve, hogy ed­digi munkájával érdemessé tette magát a juttatásra, csupán a vételár 50 százalé­kának kifizetéséhez szüksé­ges anyagi eszközökkel nem rendelkezik. Megjegyezzük, hogy a szlovák járadékbirtok egészen különleges jogi kon­strukció és inkább járadék­­bérletnek tekinthető, amely­re nézve a földhivatal fel­mondási joga erősen korlá­tozott, mig a juttatott bár­mikor felmondhatja azt. Az évi szolgáltatás áll tőketör­lesztésből, kamatokból és igazgatási költségekből; az összes részletek kifizetése után az ingatlan mint osz­tatlan családi birtok a jut­tatott nevére kerül. Az állami földhivatal a földhöz juttatottnak (a já­radék-bérlők kivételével) a vételár legfeljebb 50 százalé­kát hitelezheti. A hátralék törlesztése 40 évig tart: az adós azonban tartozását előbb is kifizetheti. A hitel feltételeit a földhivatal a jut­tatásban részesülő egyénnel és esetleg hitelezővel egyetér­tésben a kiosztott föld át­adásakor állapítja meg. A járadékhaszonbérlc földhivataltól kölcsönt kap­hatnak az élő és holt felsze­relés beszerzésére; a kölcsön összege a szükséghez képest a felszerelés \'z—Vz részéig terjedhet. A törvény értelmében az 50 hektárnál nagyobb mező­­gazdasági ingatlanok haszon bérbeadása bejelentési köte­lezettség alá esik. Ugyanez áll a régi haszonbérietek meghosszabbítására is. Az ál­lami földhivatal 60 nap alatt nyilatkozik, hogy a haszon­­bérletet jóváhagyja-e. Azok a haszonbérleti szerződések, amelyeknél a haszonbérbe­adó zsidó, nem hosszabbítha­tok meg- Mezőgazdasági in­gatlanokra vonatkozó ha­szonbérleti szerződéseket zsi­dók nem köthetnek. -A fenn­álló zsidó haszonbérieteket 3 éven belül likvidálni kell. A földhivatal indokolt esetben a 3 évi határidőt legfeljebb további 3 évvel meghosszab­bíthatja. Ha valaki ezeknek a rendelkezéseknek nem tesz eleget, annak haszonbérbe adott birtokait a földhivatal becsáron igénybeveheti. A földreform során kiosz­tott ingatlanok felett a föld­hivatal felügyeletet gyako­rol, amely kiterjed a szak­szerű ellenőrzésre a gazdál­kodás és a birtok hozama tekintetében is. A földreform pénzügyi lebonyolítása A törvény végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket a kormány 30,000,000 koro­náig terjedő hitelművelet ut­ján szerzi meg. Ez az összeg a telepítési alapba folyik be. A zsidók és idegen állam­polgárok ingatlanaiért jog­erősen megállapított megvál­tási ár a volt tulajdonosnak az állammal szemben fenn­álló követelését alkotja. Az állam köteles ezt 3%-kai ka­matoztatni. A vételár éven­ként legalább 1//2%-os rész­letfizetésekkel törlesztetik. Ez a követelés az állammal szemben fel nem mondható, de aiz állam azt negyedéven­ként felmondhatja vagy tör­­lesztéses kötvényekkel kifi­zetheti. A vételár 5%-át a földhivatal költség címén az alap javára levonja. Azokat az állandó alkal­mazottakat (munkásokat, iparosokat, gazdasági cselé-9-ik Oldal deket), akik a törvény vég­rehajtása folytán állásukat és foglalkozásukat vesztik, az állam köteles kártalanítani; még pedig földhözjuttatás­­sal vagy készpénzzel. A kár­talanítás összege az utolsó 3 éven felül alkalmazottaknál egyévi illetményük értékével, öt évnél tovább alkalmazot­taknál pedig kétévi illetmé­nyük értékével egyenlő A szlovák földbirtokreform végrehajtására Pozsony szék­hellyel állami földhivatal lé­tesült. Élén elnök áll, akit a kormány javaslatára a köz­társaság elnöke nevez ki. A földhivatal a minisztériu­moktól független, közvetle­nül a kormánynak van alá­rendelve- A földhivatalnál hat rendes tagból álló igaz­gatóság működik, amely a földreform irányelveiről ha­tároz. K. M. (“Magyar Nemzet.”)--------------------O-------------------­FONTOS FIGYELMEZTE­TÉS HÁTRALÉKOS TAGOKNAK Igazgatóságunk határoza­ta értelmében ebben az esz­tendőben is fizetünk osztalé­kot tagjainknak. Az oszta­lék október havában, a szep­temberi havijelentők elköny­velése után kerül utalásra. Minden olyan tagunk, aki­nek kötvénye 1939 december 31-i zárlattal már három éve érvényben volt, jogos lesz osztalékra, FELTÉVE, HA A SZEPTEMBERI ZÁRLAT­TAL nem lesz hátralékban. Komolyan kérjük hátralé­kos tagjainkat, hogy elma­radt havidijaikat rendezzék mielőbb, nehogy az osztalék­utalásból hátralékos havidi­jaik miatt kimaradjanak.----------------o---------------­NEM EGY NEM KETTŐ, NEM HÁROM, NEM NÉGY, HANEM ÖT pompás, modern, 1941-es Chevrolet kocsi várja a verseny végeztével uj gaz­dáját. Tagszerzési verse­nyünk nyertesei között ÖT CHEVROLET kocsit osztunk ki. Ha még nincs a versenyzők között — azonnal jelentkezzen! SOHA TÖBBÉ ilyen pompás alkalom nem kínálkozik arra, mint most, hogy becsületes és szorgalmas tagszerzési munkával országos versenyünk 49 jutalmának egyikét megszerezze MINDÖRÖKKÉ emlékezetes lesz ez a verseny, hiszen a kitűzött jutalmak páratlanok. Az első egyezer dollár kész­pénzben. A következő öt jutalom — öt pompás 1941-es modelü Chevrolet kocsi.

Next

/
Thumbnails
Contents