Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-10-10 / 41. szám
I6-ik Oldal Verhovayalc Lapja 1940 Október 10 lOOro MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG r /HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban HÉTFŐN és KEDDEN, OKTÓBER 14 és 15-ÉN LESZ “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” és a "TOPRINI NÁSZ" “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” ÉS A “TOPRINI NÁSZ” PITTSBURGHBAN ÉS NANTY GLON-N “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” piraü történelmi film, több uj és régi híradó összevonása, amelynek ligetében megelevenedik a film vásznán a szülöha záboz visszatért városok és falvak egyrészénelc képe. Hódolattal és a bölcs nemzetfőnek kijáró ragaszkodással és elismeréssel eleveníti fel a film Horthy Miklós nemzetvédő és nemzetmentő szerepét, kitartó, fáradságos munkáját, a magyar nemzeti hadsereg kiépítését. Az erdélyi örömünnepek kapcsán mégegyszer életre kél a film vásznán a Felvidék visszakapcsolásának mámorosán szép teljesítménye és Horthy kormányzónak fehér lován való dicsőséges bevonulása a nemzeti hadsereg élén E történelmi filmképet AMERIKÁBAN ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE és magában foglalja ez a gyönyörű hazafias film a nemzeti hadsereg kiképzésének, felkészülésének, felvonulásainak különböző szakait, melyeknek minden lépése Magyarország feltámadásának érdekében történt. A román rabság Ideje alatt mostoha sorsában is kemény magyarok maradtak testvéreink és a film beszámol arról a békés munkáról és kitartásról is. amellyel testvéreink készültek és vártak a felszabadulásra. — Kiegészíti a SZÓLNAK* *AZ ERDÉLYH HARANGOK filmet az az időszerű és a dicsőséges magyar multat a honfoglalástól napjainkig átfoglaló ró-1 vid film. is, amelyet Budapesten I EZERÉVES MAGYARORSZÁG cim I mel tapsolt végig minden mozi közönsége. A SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK film mellett az igen nagy sikerű TOPRINI NÁSZ film is újra bemutatásra kerül Jávor Pál főszereplésével.------------:o:-----------“TOPRINI NÁSZ” a legnagyobb sikert elért magyar regény filmen A “TOPRINI NÁSZ” Csermely Gyula világhíres regényének filmváltozata és az eddigi teljes magyar filmgyártásnak egyik legértékesebb terméke. Meséje és rendezése a legtökéletesebb művészi alkotás. a szereplők játéka meg egyenesen csodálatos. Egy fiatal, nagyon tehetséges rendező, Tóth Endre vitte filmre e népszerű regényt és rendezésével bebizonyította, hogy a legtehetségesebb magyar filmrendező. A szinészgárda brilliáns munkál végzett. Jávor Pál huszártisztje a magyar katona szép és hűséges portréja, alakítása minden tekintetben kifogástalan, éppen úgy Kiss Ferenc, aki jellegzetesen kelti életre egy orosz gróf minden durvaságát, erőszakosságát, kicsapongó rosszaságát. Feleségének szerepében valóságos szenvedő mártír, a végtelenül bájos Tolnay Klári, ki eszményien finom szerelmes aszszonyt játszik. Kitűnőek a film' I többi szereplői, Petheő Attila, I Makláry Zőltán, Ladomerszky Mar- I git, Peéry Panni, Ölvedy Zsóka, Rácz Vali, Pethes Ferenc és Apáthy Imre. A film nagy erőssége Fényes Szabolcs pompás datszámai és kísérőzenéje, mely a leghangulatosabb, legdallamosabb muzsika. A TOPRINI NÁSZ a magyar filmgyártás olyan eseménye, hogy arra minden magyar büszke lehet és azt érdemes többször is megtekinteni. A film a Hazelwood-i Grand Színházban hétfőn és kedden. október 14 és 15-én kerül be? mutatásra. A Nanty Glo-i Family Theater-ben pedig vasárnap, október 13-án délután 2 órakor. Pittsburghban ezután hétfőn és kedden lesznek az előadások október 14-től kezdve.--------------------o-------------------NEM EGY NEM KETTŐ, NEM HÁROM, NEM NÉGY, HANEM ÖT pompás, modern, 1941-es Chevrolet kocsi várja a verseny végeztével uj gazdáját. Tagszerzési versenyünk nyertesei között ÖT CHEVROLET kocsit osztunk ki. Ha még nincs a versenyzők között — azonnal jelentkezzen! 158 MAGYAROK CSILLAGA Tudja, hogy biztatás ez. Isten akarata az, hogy a fiút Krisztusnak adják. S ha végbevitték, jöhet a halál. Adalbert előtt nem lehetett titkolózni s minek is? Belátott a szavak mögé. — Ti elindítottátok őt, de nem oda megy, ahová gondoltátok. Amit most tehettek, ennyi: hagyjátok őt, hogy menjen az utján, amerre Krisztus vezérli. A régiek elmúltak, imé újjá lett minden. De örvendjetek, mert ebben van a ti megbocsáttatásotok is. Ahogy ezen gondolkozik, eszébe jut a Nagyumak valami kicsiség s megértés gyűl ki az agyában. Beteg ember, hosszú tétlen heverésben minden apróságon eltölti az időt. Szőrös fekete hernyót figyelt heverőágyáról egyszer, amint falánkan ette a bokor leveleit. Látta aztán csillogó szálakat ereszteni s gubót szőni maga köré az ágacskák villájában. Sokáig mozdulatlan volt az, mint a koporsó. De egyszer sötéten kezdett nedvesedni a csücske s gyönyörű pillangó rágta ki magát a napfénybe, szivárványos szárnyakon lebbenve el. Csoda az élet! . . . Ilyen különös, ragyogó szárnyak kezdenek bontakozni Istvánon is, mióta Adalbert itt van vele. Csak falánk hernyó lett volna mégis, ahogy ő akarta s képzelte, ehhez képest. És milyen sokáig ült a gubójában dermedten, zord tépelődésben önmagával. A rabság gubójában, amit ők szőttek neki. Érezte, hogy feszül benne a szárny, de nem tudta kibontani itt, közöttük. Léleknek hívják ezt a szárnyat ezek a Krisztusemberek. Megvolt tán benne is, úgy lehet és minden magyarban. De ebben a fiúban bomlott csak ki, először. Most már próbálgatja, illegeti, lebbenti. Repülni fog. magasra s milyen messze tőlük! Elveszítik szem elől, nem bírják követni az útját ... A régiek elmúltak, igaz s jól van igy . . . — A mi vélünk, de nem a mi fiunk többé! — mondta ki a sötétben. Hallotta, hogy aa asszony felfigyel s mintha fojtott sírást rejtene a vánkosokba. Aztán szól is, rekedten: MAGYAROK CSILLAGA 159 — így kellett lennie . . . — De a kard, a kard, Sarolt! — emelkedik könyökére a Nagyur. — Ami lecsap, nemsokára . , . Fel tudja-e fogni, ha mind az eget nézi? Vissza tud-e vágni, mint mi, régiek? — A kard elé ... én ... valahogy ... — Mi? ... Mit szóltál? ... A szél... — Istvánt onnan felülről védik már... — Mi van ott? Van valami, Gyönyörű? Vagy ámítás csak? — Neki van, — hallja az asszony suttogását. — Megnyitotta előtte a kapuját Adalbert. — S nekünk? —Pihenni fogunk. Aludni. Együtt. — Jó aludni, — dünnyögte a Nagyur. — Jó éjszakát! * 4= * . . . Vecelin bundásan jő-megy, tappog az éjszakában. Dőli kiséri. Az őröket vizsgálja s messze kémlel, a feketén ágaskodó erdők felé. A tél utolsó mérgét adja ki s készen kell lenni, mire feleszmél a föld. Készülnek is, serényen. Sok uj szállás verődött a vár alatt. Páncélosok, láncingesek szállásai. Zsoldon fogadták őket a nagy táncra, idegenből. Az Árpádok szállásföldjén is, köröskörül, nyilat kovácsoltatnak a hadnagyok. A Nagyur rábizta a vezérséget Vecelinre s ő tervet csinált. Csandá szállja meg Böszpörémet, Aba Fejérvárat. Ez a két sarkantyú, Koppány felé. Ha jön, bele kell akadnia előbb valamelyikbe, ő a zsoldos derékhaddal nyomul majd elő a gyepűtől. Az itteni lovas magyariak a két szárny lesznek s a hadnagyok népe a nyugtalanító, portyázó előhad, köröskörül. Szép ez, rendes, ha úgy lesz. Mert a tél közéjük feküdt s mit csinál Koppány, arról csak bizonytalan hűek dongának idáig. Nagy Vad üzések vannak állítólag Somogybán, Zalában s a Bakony déli csücskén. Úgy látszik, sok népet tart együtt s igy táplálja.
