Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-09-26 / 39. szám

1940 Szeptember 26 Verhovayak Lapja .FÄY-FISHER ANDOR. budapesti szerkesztő Magyarországon az utolsó: években sokat foglalkoztak külömböző körök a külföl­dön élő magyarok csoportos hazatelepitésének kérdésé­vel. Legtöbbször persze nem hivatalos helyekről bukkan­tak fel egészen kalandos öt­letek, de ez év tavaszán ko­moly körökből eredő meg­mozdulás hire került a la­pokba. Azok a körök, me­lyek ezt a mozgalmat meg­indították nem örültek an­nak, hogy a tervezet nyil­vánosságra jutott. Sőt: meg­döbbentek, hogy Ameriká­ban is tudomást szereztek arról és épen e lapban na­gyon komolyan és alaposan hozzá is szóltak a tervezet­hez. Az otthoni tervekkel min­dig az a baj, hogy azokat olyan egyének készitik, akik az amerikai magyarságot nem túlságosan ismerik. Egyszer üen elképzeléseik alapján próbálják elhitetni illetékes körökkel, hogy érte­nek a dologhoz, hogy isme­rik az amerikai magyarsá­got. Még valami alátámassza az otthoniak téves elgondo­lásait. Jártak otthon ame­rikai magyarok,' akik nem voltak őszinték, amikor a hazatelepités kérdéséről nagy hangú kijelentéseket tettek. Amikor itt vagy ott arról beszéltek, hogy leg­alább százezer amerikai haj­landó lenne haza vándorolni. Mondom, otthon mosta­nában foglalkoztak azzal, hogy amerikai magyarokat haza kellene telepíteni, de amikor erről volt szó, min­dig csak az amerikai ma­gyarokra gondoltak, akik tőkével rendelkeznek, akik dollárokkal megrakodva tér nének haza. Sajnos én tudom, hogy dollárokkal megrakott ma­gyarok közül nem túlságo­san sokan mennek haza. Az itt megtelepedett ma­gyarsággal k a p c s ólai ban ma már úgy vélem nagyon elkésett a hazatelepitési ötlet. A harminc-negyven éve itt élő magyarnak gyer­mekei itt nőttek fel, itt ala­pítottak családot és azt hi­szem nagyon kevés tőkével rendelkező amerikai magyar családfő gondolna ma már arra, hogy széttépje család­ját. Hogy ő maga haza menjen, de a gyerekek és unokák itt maradjanak. Nem mondom én, hogy : egy ilyen család se akadna, de hogy tömegesen lehetne ilyen hazatelepitési akciót vezetni: azt én kétlem. Az Egyesült Államokban élő magyarok között haza­telepitési akciót indítani — persze csak a háború befe­jezése utáni időről lehet szó — kockázatosnak tar­tom. Valószínű, hogy lesz egy hazatelepitési mozga­lom, de nem olyan, mint amilyenre otthon gondol­nak. Bizonyosra veszem, hogy tanult magyarok, — orvo­sok, mérnökök, ügyvédek stb. — akik a háború után jöttek át, hazamennek majd, mert hiszen kétségtelen, hogy MA ilyeneknek kitűnő elhelyezkedési a 1 k a 1 m a ik vannak. De mondom, otthon nem ilyenekre gondolnak, hanem pénzzel rendelkezőkre, akik részben üzleteket alapítaná­nak vagy átvennének, vagy földet szereznének maguk­nak. * * * Erdély visszatérése kap­csán hihetőleg erősebben indul majd meg a külföldön élő magyarok hazatelepité­si mozgalma és akkor első­sorban azokra gondolnak, akik Erdélyből a román megszállás óta voltak kény­telenek elvándorolni és uj hazát keresni. A huszas években, de még a harmincas évek elején is a román kormány mindent elkövetett, hogy Erdélyben mennél jobban megritkitsa a magyarok számát. A ki­vándorlásra csábítás nem volt bűn Romániában, sőt elő is segítette azt a román állam. Azt akarták, hogy mennél több magyar hagy­ja el apái földjét és igy javuljon Erdélyben a ro­mánság statisztikája. A hajós társaságok ügy­nökei járták az erdélyi fal­vakat és színes képeket fes­tettek a magyarok előtt, milyen nagyszerű letelepe­dési alkalmak várják őket Brazíliában és Délamerika más államaiban. Szegény magyarok, akik gyűlölték a román uralmat, akik meg­unták a megszálló hatalom korbácsait, hajlottak a csá­bításra és vándorbotot fog­tak. Ma, körülbelül hatvan­­nyolvanezer erdélyi magyar él Brazília rengetegeiben. Akik soha nem hagyták vol­na el őseik földjét, ha az dély magyarjaira. oláh bocskor nem tapos Er-Ezek az erdélyi magya­rok, akik ma Brazíliában és más délamerikai álla­mokban élnek, még olyan lelkiállapotban vannak, mint amilyenben az északame­rikai magyarság volt a vi­lágháború előtt. Amikor még az itteni magyarság is csak átmeneti állomásnak tartotta Amerikát és a leg­többen arra gondoltak, hogy ha meg lesz a kellő dollár, haza telepszenek. A Dél Amerika rengetegei­­bén élő magyarok, sajnos sok tőkét nem szereztek ma­guknak, hiszen amikor ki­értek, rádöbbentek, hogy a gyönyörű színes képekből, amiket a hajóstársaságok ügynökei eléjük festettek, semmi sem igaz és a legbor­zalmasabb szenvedések árán vertek maguknak az őser­dőkben tanyát. Ma is csak ott tartanak, hogy léteznek, de vagyont szerezni nem tudtak. Gyermekeik ma még nin­csenek úgy beolvadva a brazil nemzetbe, mint a mi gyermekeink az amerikai nemzetbe és igy az ő haza­­telepedésük nem volna olyan nehéz mint az északameri­kai magyarságé. És a délamerikai magya­rok mondom, még ma is csak átmeneti állapotnak tartják Délamerikát és min­dig arra vártak, hogy Er­dély egyszer mégis csak visz­­szatérhet az anyaország kebelébe és akkor megszű­nik az ő számkivetett éle­tük is. Dél-Amerika m a g y a rjai biztosan számítanak is ar­ra, hogy most amikor Er­délynek legalább egyrésze újra Magyarországhoz tar­tozik már: gondolnak majd rájuk és lehetővé teszik az ő hazatérésüket. Akik otthon hazatelepité­si mozgalmak terveivel fog­lalkoznak — hivatottan vagy hivatatlanul — nagyon jól tennék, ha elsősorban rájuk gondolnának, amikor a kül­földön élő magyarok haza­telepitésének tervét felve­tik. Ezek a rettentő szenve­déseken átment magyar testvérek nem vinnének ugyan vagyonokat haza, de hazavinnék erős karjai­kat, gyermekeiket, legtisz­tább magyar vérüket, akik bíiztosan hasznos és meg­bízható őrzői lennének an­nak a magyar földnek, melyhez nekik jussuk van. 3-ik Oldal PATRONIZE Our Friend AMERICAN DUTCH HENRY’S 322—328 Diamond St. Pittsburgh, Pa. Ők lettek kisemmizve, a mikor Erdélyben a falujuk határában földet osztottak és az nem nekik jutott, ha­nem a havasi mócoknak. Minden jussuk meg van hozzá, hogy most, amikor Erdély egy része felszaba­dult és a betelepített mó- j coktól visszaveszik a bito­rolt földeket, ők is kapja-j nak majd az ősi földből. Hihetőleg gondolnak erre J otthon illetékesek és rémé-! lem, amikor az idő itt lesz. hogy a tengereken háborí­tatlanul lehet utazni: Bra­zília magyarjai megindul­hatnak, hogy visszateleped- j hessenek őseik földjére, a honnan az oláh bocskor ki-1 űzte őket. Ennél szebb és igazabb telepítési akcióval nem kezd­hetnék a külföldön élő ma­gyarok hazatelepitését.-------------------O-------------------­VÉGET ÉRT IGAZGATÓSÁGUNK FÉLÉVI RENDES GYŰLÉSE Az elmúlt szombaton dél­után 4 órakor véget ért Igazgatóságunk rendes fél­évi gyűlése, mely hétfőn, e hó 16-án kezdődött Pitts­­burghban a Standard Life Buildingben levő központi hi­vatalunk tanácstermében. Igen fontos ügyek kerültek tárgyalásra és sok kérelmi ügyben is hozott határozatot az Igazgatóság. Mindezekről Lapunk jövő számában fo­gunk beszámolni s egyúttal közzé fogjuk tenni a felvett jegyzőkönyveket is egyik leg­közelebbi számunkban, hogy összes tagtársaink azokat át­tanulmányozhassák. You, too, will say “it’s the best!” — once you try long­­burning, economical Champion Coal. ORDER A LOAD TODAY! PITTSBURGH COAL COMPACT RETAIL DIVISION 409 Wood Street Grant 3121 Keller School of Dressmaking also Millinery Glass 1st. ('lasses Starting: Every Two Weeks Day & evening classes References. - V^rite for book 955 Century Bldg:. 7tli St. (Near Stanley Theatre.) AT 4803 — 3080 Pittsburgh, Pa. SELL CHRISTMAS CAROS Your Commission 50% Fifteen Different Boxes Includ ing Christinas, Religion. Every day, Birthday, Get-Well and Wrapping Assortments. - Also Fifty for $1.00 with name. Eleven Years in Pittsburgh PENN GREETING CARO CO. 412 Bessemer Bldg. Pittsburgh, Pa. Typewriters Rebuilt Rented Bougjtt, Sold Adding Machines Portable Typewriters American Typewriter Company 413 Fourth Ave, Pittsburgh. Pa. Phone COurt 1019 KIMUTATÁS A KÖTVÉNYEKRŐL 1940 AUGUSZTUS 31-ÉN Uj kötvény kiadva ..................................................................... 325 Visszahelyezve ............................................................................... 148 összesen _____________________________ 473 Kötvényét beváltotta ................ 17 Meghosszabbított kötvényt kapott ........... 54 Törölve lett ....................................... 107 Elhalt ............................................ 24 202 Gyarapodás ..........._.......................................... 271 Áthozat a múlt, hóról ................................................................ 29,672 Összesen ......................................................... 29,943 Kifizetett kötvény van ................................................................ 4L Meghosszabbított kötvény van .......... 767 Felnőtt osztály taglétszáma összesen ......................... 30,751 Gyermek osztály taglétszáma összesen ......................... 12,469 ÖSSZES TAGLÉTSZÁM ................................. 43,220 Felnőtt O.Gyermek 0. Összesem 1940 augusztus 31-én 30,751 12,469 43,220 1940 julius 31-én 1940 augusztus 31-én 30,532 12,523 43.055 219 ____ 54 165 gyarapodás Csökkenés ..........................

Next

/
Thumbnails
Contents