Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-09-12 / 37. szám

1 16-ik Oldal LITTLE JULIUS SNEEZER .Verhovayak Lapja 1940 Szeptember 12 STARS ON PARADE By TONI ROSSETT B10SHCRTS *1 mmm STARTED HIS CAREER BY CALLING PAPERS... ALWAYS LIKED TO DRAW... THE FlftST MICKEY MOUSE SHORT WAS CONCEIVED, CREATED AND Vmy EXECUTED BY WALT PERSONALLY' MICKEY IS THE ONLY ACTOR TO APPEAR ON ALL FOREIGN SCREENS, SPEAKING FOREIGN LANGUAGE! ^Jer> Billy Gilbert, tue comedian, GOT HIS START IN FILMS BY DOING A SNEEZING ACT THAT LASTED 15MIN­UTES BILLY IS PICTURED WITH HIS BftlOE, THE FORMER ELLA McKEN^IE.. Buddy ebsen, is allowed to VISIT THE BARBER SHOP, BUT IT IS A VIOLATION OF CONTRACT FOR HIM TO GET A HAIR-CUT' BUDDY'S "MATTED MESS Of HAIR” AS HE CALLS IT, IS AS ESSENTIAL TO HOLDING HIS JOB AStS HIS HIGHLY TRAINED FEET I-144 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 141 Talán az ő részét, Erdélyt is, biztosan. Nagyeszű ez a beteg ember, hiszen csak az esze él még. És Sarolt fur­csa, kemény asszony, Gyula-vér, láng a lelke ... Sokra viszik ketten, ha megérik. .. Jól megnézte a fiút is magának. Nincs igazuk Koppányéknak, hogy keresztül néznek rajta. Erő, lélek, zord titok ez, csak alszik még, félig. Talán nem is ébred fel soha. S ha mégis: lássák! De ő megy, a magáéba. Neki menni kell. Sok volt, máris Sarolt jő. — Bátyám!... Köszönöm, hogy eljöttél! — Hittál. jöttem. Pedig a föld égett alattam... — S most? — Megyek. Más az én gondom. Erdély, bolgár s görög közt — Tudod, hogy harc lesz itt. István örökségéért. Többért. A magyar életért, hogy lesz-e még, vagy nem? —1 Én nem harcolok veletek, Sarolt. Az asszony arca elsötétült: — Ellenünk? — suttogta hullámzó kebellel. — Ellenetek se. De ez a legtöbb, Sarolt. — A legtöbb... ez a legtöbb... — rebegte az asszony s a szeme nedves lett. — Érts meg. Még nem dőlt el: ki győz ott, Keleten s Délen? Sámuel cár, a bolgár, Baziliusz császárral tüle­kedik élet-halálra. Tudod, hogy Sámuellel volt szövet­ségem. Van ma is, mert nincs felbontva. S győzhet, talán. De inkább a görög fog győzni. Rettenetes szom­széd lesz nektek is. Én Erdélyt, kicsi országomat, hogy tartsam? Kihez álljak? A győzteshez kell, idején, amíg lehet. Ezért... — De István ellen soha, ugye? — fonódott a nya­kába Sarolt. Ajtony szeme eltűnt pillái alatt. — Ö itt és én ott. Ez legyen a kötés, Sarolt. — A vérszerződés téged is köt! — mondta az asz­­szony sápadó arccal, halkan. — De csak egyenlők közt! — nvilt fel a rejtelmes — Megbántam én! — nyöszörgőit az ijjász, nagy. erőlködéssel emelkedve két könyökére. — Csak most meg ne ölj, soha többet! ... — Szembe akármikor, — biccentett Dőli. — De hátulról ne próbáld még egyszer! A nagy Isten védi az igazat, látod ... Nem öllek meg most, ha megmondod: vannak-e Koppány urnák emberei a várbeliek közt s mit akarnak? — Amig a Nagyur él, semmit, igy tudom ... De ha meghalt, elfogják a fiatal urat. A Nagyasszonyt Kop­pány ur fogná meg, úgy hallottam... A németeket tőr­becsalják s leölik ... Neked is véged akkor, tudd meg... Téged Győr urnák adnak ... — Jó! — bólintott Dőli. — Ott leszek. Mehetsz! Próbálkozott a megtaposott féreg, de visszaesett erőtlenül. — Nem tudok! — nyöszörgött. — összetörtél... Dőli nézte kicsit, aztán a lovára pillantott. Fel­nyalábolta, feldobta a nyeregbe. Rákötözte a pányvá­­val s megcsapdosta a lovat: — Gyi! A paripa busán kocogott gazdájával a had után. — Ha a farkasok meg nem esznek, utoléred őket! — vigasztalta Dőli. Senkinek se szólt a várban erről az esetről. De ettől fogva nagyon határozott lett. Elvégezte, hogy maga lát utána gazdája védelmének. Voltak olyan legé­nyek, akiket hűségeseknek ismert hozzá. Ezekkel barát­kozott, eddig is. Most pedig eskü alatt kötött velük szövetséget, hogy szemük világánál jobban ügyelnek Ist­ván urra s számon tartanak a várban minden moc­canást. Halálosan fáradt volt a Nagyur a háromnapi ször­nyű erőfeszítés után s alig pihegett. — A kard ki van huzva! — mormogta Sarolt fü­lébe. — Ha a tavasz kinyílik, minden eldől... De én... azt nem érem meg...

Next

/
Thumbnails
Contents