Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-04 / 27. szám

1940 Julius 4. 3-ik Old* JULIUS NEGYEDIKÉN — A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT — Világtörténelmi esemény volt ma — százhatvan­­négy éve — az amerikai gyarmatok kiválása a brit ki­rályságból, — de a hires FÜGGETLENSÉGI NYILATKO­ZAT, bármily csodás remekmű is, még nem teremtette meg az Egyesült Államokat. Ehhez még egy öt évig tar­tó véres háború is kellett. A háború után pedig még nyolc esztendő, mig a nép valamennyire megállapodott abban, hogy a kivívott függetlenséggel mit csináljon? Parlament már volt, de még nem volt egyetértés. A há­ború győztes hadvezérének, Washingtonnak szédületesen nagy tekintélye volt, de még semmi hatalma. Hosszú évek kellettek hozzá, mig minden kiforrott és a köztár­sasági államforma a demokrácia hatalmával állandósult. * * # Ma, julius negyedikén, amikor tulajdonképpen az amerikai nemzet megszületését ünnepeljük, mint sza­bad és független köztársaságét, a FÜGGETLENSÉGI NYI­­LATKOZAT-ról minden városban, vagy faluban megemlé­keznek. Ez az örökéletü okmány először valósította meg a történelemben egy jobb társadalmi berendezkedés alap­jait, amit más országok filozófusai több, mint ezer év óta hiába sürgettek. Nemcsak az amerikai történelem­ben nyitott meg uj korszakot, de a világ minden táján visszhangra talált az emberi jogokat kiáltó szózat! A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT abból a küz­delemből fakadt, amelyet az amerikai gyarmatok Angliá­val folytattak — önkormányzat és a gazdasági lehető­ségek igazságosabb beosztása végett. A gyarmatok eleinte nem gondoltak teljes szakításra, de ellenezték, hogy az angol parlament különleges adókat vetett ki a gyarma­tokra, az adózók beleegyezése nélkül. Követelték az úgy­nevezett NAVIGATION ACT visszavonását, amely az amerikai ipart és kereskedelmet elnyomta. Csak amikor a gőgös Anglia hadsereget küldött a zendülő gyarmatok leigázására, lett népszerűvé a függetlenségi gondolat! 1776 januárjában jelent meg Thomas Pain “Józan ész” cirnü könyve, amely ezeket az indulatokat napvilág­ra hozta. Thomas Pain kimutatta, hogy az amerikai tár­sadalom nem egyedül Angliának, hanem egész Európá­nak a leszármazottja és hogy A TELJES FÜGGETLEN­SÉG AZ EGYEDÜLI MEGOLDÁS AZ AMERIKAI GYAR­MATOK SÉRELMEINEK MEGSZÜNTETÉSÉRE. 1776 junius 10-ikén a Kongresszus szükebb bizottsá­got választott egy függetlenségi kiáltvány megszerkeszté­sére. A bizottság tagjai a következők lettek: Thomas Jef­ferson, John Adams, Benjamin Franklin, Roger Williams és Robert R. Livingston. A FÜGGETLENSÉGI NYILAT­­KOZAT-ot Jefferson foglalta írásba, aki akkor még csak 33 éves volt, de a legradikálisabb teoretikus hírében ál­lott. Jefferson tervezetét kisebb, lényegtelen változtatá­sokkal aztán a Kongresszus el is fogadta és 1776 JULIUS 4-IKÉN ALAIRTA. Négy alapvető gondolatot valósított meg a FÜGGET­LENSÉGI NYILATKOZAT: 1. Az egyenlőség elvét. “Minden embert egyenlőnek te­remtett az Isten.” 2. Az elidegeníthetetlen emberi jogok elvét. “A Te­remtő elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel az embe­riséget, nevezetesen: az élet, a szabadság és a boldogulás jogával”. 3. Azt az elméletet, hogy minden kormányzásnak két­oldalú szerződés a kutforrása. “A kormányok létalapja az, hogy hatalmukat a kormányzottak hozzájárulásából me­rítik.” 4. Azt a jogot, hogy a zsarnoksággal szembeszáll­hassunk. “Az amerikai népnek jogában áll kormányt változtatni, a régit eltörölni és uj kormányformát létesí­teni, mihelyt az a fenti célokkal és szabadságjogokkal szembe helyezkedik.” Feljegyzik erről a pompás történelmi okmányról azt is, hogy először fordult elő az emberiség történetében, hogy egy nép a lét vagy nem lét elhatározó pillanatában úgy döntsön, hogy az emberi jogok sértetlenségét kor­mányzatának alapjaként fektette le. * * * A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT az amerikai Verhovayak Lapja AMIT MA MEGTEHETSZ minden nagyobb fáradtság és erőlködés nél­kül, azt ugyan nagyon kár elhalasztani kö­vetkező napra. Versenyzőink figyelmét ne kerüljék el ezek a figyelmeztető sorok, hi­szen elsősorban hozzájuk van cimezve ez az intés. Ha minden nap rendszeresen és kö­vetkezetesen járnak uj tagok után s figye­lembe veszik azt az aranyigazságot, hogy: “Amit ma megtehetsz, azt NE HALASZD HOLNAPRA akkor minden bizonnyal a nyertesek között lesznek országos tagszerzési versenyünk eredményeinek megállapitása alkalmával. Érdemes dolgozni ebben a versenyben, hi­szen az erkölcsi siker mellett az anyagi ju­talmazás sem fog elmaradni. Negyvenkilenc pompás jutalom vár az 1940 december 31-én záródó versenyzőinkre. Ezer dollár az első jutalom! O 0 . ESEMÉNYEK Y NAPTÁRA JULIUS 7, VASÁRNAP. — Buf­falo, N. Y. — A 121-ik fiók pik­nikje a Bemő parkban. JULIUS 7. VASÁRNAP. — Pitts burgh, Pa. — A 34-ik fiók nyári mulatsága a Martins Grove-on. JULIUS 14, VASÁRNAP. — Col­liers, W. Va. — A 452-ik fiók nagyszabású nyári mulatsága. JULIUS 14, VASÁNAP. — Mar­tins Ferry, O. — A 40-ik fiók műsoros piknikje a Riesbeck’s farmon. JULIUS 14, VASÁRNAP. — Cleve­land, Ohio. — A 361-ik fiók kerti kártya-partyja. JULIUS 20, SZOMBAT. — Chi­cago, III. — A 164-ik fiók tó­parti kirándulása a Montrose Beachre. JULIUS 21, VASÁRNAP. — New York, N. Y. — Nagyszabású VERHOVAY NAP a Kane’s Parkban a 35, 83, 394, 453-1 k fiókok rendezésében. AUGUSZTUS 3, SZOMBAT. — Beaver Falls, Pa. — A 39-ik fiók közös piknikje a 484-ik fiókkal, a Fruman farmon. AUGUSZTUS 4, VASÁRNAP. — Cleveland, Ohio. — A 45-ik fiók nagyszabású piknikje. AUGUSZTUS 18, VASÁRNAP. — McAdoo, Pa. — A Hazelton, Scranton környéki fiókok nagy­szabású VERHOVAY NAPJA. SZEPTEMBER 8, VASÁRNAP. — HÁTRALÉKOS TAGOK SZIVES FIGYELMÉBE Nemsokára elérkezik az osztalék utalásának ideje. Igazgatóságunk határozata értelmében, amint a szep­temberi zárlat elkészül, hoz­zá fogunk az osztalék utalá­sához. Osztalékra azonban csakis azok a tagok számít­hatnak, akik szeptemberi zárlattal nem lesznek hátra­lékba. Ez más szóval azt jelenti, hogy osztalékot csak az olyan — arra különben jogosult — tagjaink fognak kapni, akiknek havidijá 1940 szeptember utolsó napjáig be lesz fizetve. Nagyszámmal vannak tag­jaink sorában olyanok, akik esztendők óta egy-két havi­­dijjal el vannak maradva. Már most, tehát jóeiőre fi­gyelmeztetjük az ilyen hát­ralékos tagokat, hogy elma­radt havidijaikat szeptember vége előtt rendezzék, mert különben ki fognak maradni az osztalék utalásból. A hátralékosok nyilván­tartása mindig külön mun­kát jelent a kpi hivatalban. Hiszen ha valaki nem fizet, azt éppen úgy el kell köny­velnünk mint azt, amikor fizet, de.jelezni kell a hát­ralékot a havi jelentőn. És azután ha a hátralék több esztendőre visszamenő, ak­kor könnyen megeshetik, hogy a tag azt elfelejti s vagy a fiókot, vagy a kpi hivatalt okolja a hátralékért. Mindezt elkerülhetjük, ha havidijunkat rendesen meg­fizetjük, MINDEN HÓNAP­BAN s akkor tudjuk, hogy nincs, mert nem is lehet hátralékunk. ATTENTION VERHOVAY MEMBERS The members of our As sociation are requested to help build up the advertising columns by patronizing our advertisers, ordering from them, buying their products exclusively, and visiting their places of business. If is the duty of every good member to do this; also to inform the advertiser that his advertisement was seen in the Verhovay Journal, which fact prompted the reader to patronize the ad­vertiser’s firm, buy his pro­ducts, etc. — Cleveland, Ohio. — A 361-ik fiók öt éves jubileuma. demokrácia alapelvein kiviil idézi az angol királyok visz­­szaéléseit. A sérelmek egész hosszú sorozatában — a töb­bek között — a következők vannak felsorolva: Terhes adók kivetése, a gyarmatok megkérdezése nélkül, a gyülekezési szabadság korlátozása, zsoldos ka­tonaság állandó kirendelése, indián törzsek megvesztege­tése és fellázitása a gyarmatok ellen, beavatkozás a helyi igazságszolgáltatásba és többek között: gátlása annak, hogy idegenek amerikai polgárokká válhassanak. A TIZENHÁROM GYARMAT 56 KIKÜLDÖTTJE IR­TA ALA A FÜGGETLENSGI NYILATKOZATOT. ÉS FEL­JEGYZI A TÖRTÉNELEM AZT IS, HOGY KÖZÜLÜK NYOLCÁN IDEGEN SZÜLETÉSŰEK VOLTAK ÉS A LEG­TÖBBJE TERMÉSZETESEN OLYANOK, AKIKNEK SZÜ­LEIK VOLTAK BEVÁNDORLÓK .... A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATHOZ hasonló értékes és maradandó emberi dokumentum még sehol ezen a földön nem lett alkotva és szentesítve . . . És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyesült Államok az egyet­len nagyhatalma a világnak, amely mindenkor megtar­totta azt a fogadalmat, amelyet ennek az okmánynak szü­letése pillanatában tett. Rengeteget haladt, fejlődött az utolsó másfél évszá­zad alatt az emberiség. Uj tudományok, uj elméletek, uj világnézetek alapjait rakta le, szédítő lehetőségek ajtajait nyitotta tágasra. Minden, minden megváltozott, de a Declaration of Independence szavai ugyanolyan elevenek, ugyanolyan frissek és ugyanolyan parancsolóan erőtelje­sek, mint százhatvamiégy évvel ezelőtt voltak! Az amerikai nemzet legnagyobb kincse ez a történelmi okmány, amely az Egyesült Államok alkotmányával kiegé­szítve, örökéletü biztosítási kötvényt jelent az amerikai nép biztonságának, szabadságának, függetlenségének és de­mokráciájának megőrzésére.

Next

/
Thumbnails
Contents