Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-08-29 / 35. szám

B-ik Oldal A MAGYAR BETŰ — MAGYAR SZÓ a déli szélibányavidéken A déli szénmezőkön jár­tam. Azon a vidéken, ame­lyen lakó bányásztagtársa­­ink javarésze leginkább egye­nesen az óhazából került cda, ahol a kereset a bá­nyászmunka készségétől füg­gött. Derék, igazszivü ma­gyaroknak maradtak ők ott •is, azon a szép vidéken, hol magyarságukat sohasem ta­gadták meg, sőt a nemzeti érzelmek voltak tetteik irá­nyitói. Mennyi szépet és mennyi szomorúságot hal­lottam a Thacker-bányáról, a régi Gary, Pocahontas. Toms Creek nagy magyar kolóniáiról s nagy örömömre szolgált, hogy részt vehet­tem a Williamsoni Magyar Bányász Napon, mely min­den tekintetben fényesen si­került. Az ünnepség legszebb része volt számunkra a Ver­­hovay Nyári Magyar Iskola évzáró ünnepélye, melyen ifj. Dobos András igazga­tónkkal együtt jelentem meg. A szép vizsgaünnepen a szülők és a vendégek is nagy számban vettek részt. Mindnyájunk részére felejt­hetetlen emlék marad az, hogy a szülők mily meghat­va és elérzékenyülve nyilat­koztak nagy Egyesületünk gyönyörűséges kulturmun­­kásságáról, illetve arról, hogy minő megbecsülhetetlen ér­téke van a Verhovay igaz­gatóság által hathatósan se­gélyezett nyári magyar is­kolának és az ez év nyarán 3aknem minden egyes Ver­­,ovay Magyar Iskolában meg honosult “Magyar Betű — Magyar Szó” cimü ábécés könyveinknek. Az a szép vizsga a gyerme­kek nagyszerű tanuságtétele volt tudásukról és szorgal­mukról s alig maradt szem szárazon, midőn láttuk és hallottuk a gyermeksereg pajzán, vidám énekét, a ma­gyar nyelvben elért szép eredményeket és azt a meg­ható szeretetet, mely feléjük áradt. A tradíciók megbecsülése és az édes anyanyelv szere­­tete a déli szénbánya vidé­ken a Verhovay ifjú nem­zedéket egybe fogja forrasz­tani még hosszú évtizedekig apáikkal, anyáikkal és nagy­­szüleikkel, főként akkor, ha a Verhovay Segély Egylet áldó kulturmunkásságát érezni fogják a jövőben is. És ez a helyzet jótékony hatással van a. tagszerzésre és a Verhovay szervezésre is, mely kitűnő kezekben van a déli szénmezőkön, mert hi­szen az ott levő fiókjaink titkárai, elnökei, valamint összes tisztviselői, mind a Verhovay legjobb élharcosai, akik egy sziwel s egy lélek­kel azon vannak, hogy meg­erősítsék létszámban és test­Verhovayak Lapja 1940 Augusztus 2! A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 23-59 26th Street. Astoria, L I,. N. Y. II. CHER FERENC, Box 348, New Brunswick, N. J. III. Cl BOLYA JÓZSEF, 426 Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin Street, Homestead Pennsylvania. V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Lang­ley Ave, P. O. Box 6352, Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland, Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 113 Hall Heights Ave, Youngs­town, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Li­berty St., Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Box 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2449 So. Liddesdale Ave., Det­roit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Avenue, South Bend, Ind. XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave., Chi­cago, III. vérszerető érzelmekkel egye­sületünket. Ezen nemes tö­rekvésünket központunk és Igazgatóságunk is több íz­ben elismerte már s így tu­dom, hogy én sem mondok ezzel újságot, de ez alkalom­mal ki kell emelnem mégis Hegedűs János tagtársunk­nak, a 343-ik fiók titkárának odaadó, szép munkáját, aki­nek nevéhez fűződik az idei gyermekünnepély szép si­kere. Másnap Loganba hajtot­tam át Williamsonból, hogy ctt is részt vehessek a gyer­meknapon, de elszomorodott szívvel kell jelentenem, hogy az megtartható nem volt a Logan és környékén dühön­gő gyermekparalizis járvány miatt. Útközben Stinat mellett meglátogattuk a Veres csa­ládot, hol kedves, Verhovay vendégszeretet élveztünk s igaz élvezettel hallgattuk végig a Veres gyermekek kvartetjét. Szervező utamat tovább folytatva, meglátogattam Sti­nat és Monavik bányásztele­peken levő Verhovay testvé­reinket és fiókjaink tisztvi­selőit; majd Pocahontasra érkeztem, ahol ifj. Dobos András igazgatónk fogadott, akivel bejártam azt a vidé­ket s értékes tapasztalatokat gyüjthettem mindenfelé. Saj­náltam, hogy több helyen fiókjaink tisztviselőit nem találhattam otthon, mert csaknem valamennyien mun­kában voltak. Remélem azonban, hogy a legköze­lebbi alkalommal több lesz ebben az irányban a szeren­csém és személyesen is al­kalmam lesz mindnyájukat megismerni és mindnyájuk szives támogatását kikérni szervezői munkámhoz! MOLNÁR OTTÓ, központi szervező. —•» olajvezeték petróleummezők c 0 58 10« km Miskolc ^BUKOVINA • Szatmárnémeti Nagykároly Szolnok Nagyvárad; Marosvásárhely^ rMoinestl Arad:-Targu Ocna Nagyszeben Galac \3 •ugos: Moren Pampina • ^ • - • -.* -n Pl©j^st. Brat la BELGRAD ^ Magyarországtól el­­^ szakított terület jjjj S/ovjet-Oroszország­­[iil tói elszakított terület Ausztriától elszakított W. terület * Eg Bulgáriától elrzafd­­-H- tóit terület • Krajova Giurgiu n (Gyurgyevo) “Nagyrománia” összerabolt és visszakövetelt területeiről a Festi Hírlap által összeállított szemléltető térkép ISKOLA ÉS MUNKA A F. L. I. S. a múlt héten a fenti címen igen érdekes cikket küldött be hozzánk, mely most az iskolaév kü­szöbén igen aktuális témát fejteget s igy a cikket teljes egészében közzétesszük. Amikor ön Amerikába érkezett, minden bizonnyal telitve volt re­ménnyel, hogy a sors önnek és gyermekeinek jobb életet fog biz­tosítani ebben az országban. Mint sok más szülő, bizonnyal ön is rengeteg áldozatot hozott, hogy a gyermekeit jobb körülmények kö­zött — nagyobb lehetőség elnye­rése érdekében —• nevelje és az életre megfelelő módon előkészít­se. Amerikáról nem egyszer mon­dották, hogy a lehetőségek ha­zája, ámbár ez manapság nem kö­zelíti meg annyira a valóságot, mint annak előtte. Ezzel szemben el kell ismernünk, hogy ebben az országban a legtöbb gyermeknek iskolai kiképzésre alkalma nyílik. Egyes gyermekek sietve ott hagy­ják az iskolát, amint a törvényes kort elérték, mások viszont végig­járják az összes osztályokat és az egyetemi előadásokat is hallgat­ják. Mi az ön elgondolása, érzése a gyermek kiképzését illetőleg? Úgy találta, hogy az iskola inkább megköti a gyermeket és lehetet­lenné teszi, hogy mihamarább munkába állhasson a gyermek és ezáltal a család fenntartásához hozzájárulhasson? Vagy úgy ta­lálja, hogy az iskola fontos és hasz nos dolog és a gyermeket ebben segiteni kell mindaddig, míg ta­nulni óhajt? Oly nagy fontosságot tulajdonit-e az iskolának, hogy a legmesszebbi áldozatokra is képes, csakhogy a gyermek kívánságát éi élethivatását elérje? Nagyon komoly és széleskörű tárgy ez amiről már rengeteg könyvet írtak. A kérdést eldön­teni, illetve a szülőknek e téren dönteni, nem kis feladat. Egy bi­zonyos: nagyon kevés olyan or szág van a világon, ahol a sze­gény ember gyermeke annyi is kólái kiképzésben részesülhet, mint az Egyesült Államokban. No, de kezdjük a dolgot az elején. A törvény előírja, hogy a gyér mek bizonyos mértékig iskolázott­sággal bírjon, illetve az iskolát rendszeresen látogassa. Az isko­lában a gyermek a hazájáról nyer tiszta képet és megtanulja, hogy hogyan kell ebben a hazában élni. A gyermek igen sok más gyermekkel találkozik, akiknek a szülői más és más országból kerül tek ide és a gyermek megtanulja, hogyan lehet és kell békésen és szeretettel egymás között élni. A gyermek azután sok igen fontos dolgot sajátit el, mint: Írás, ol vasás, számolás, amelyek nélkül ugyancsak nehéz dolog az életben boldogulni. Ha ezekkel a gyermek nincs tisztában, nem igen akad munkaadó, aki felvegye, illetve jobb munkát nehezen talál és amellett idegenül fogja magát érez­ni intelligens, vagy iskolázott em­berek között. De az iskola sok olyan dologra is megtanítja a gyermeket, amelyek lehetővé te­szik, hogy bizonyos szakmában jő állást szerezzen, mint elektro­mosság, acélmunka, könyvelés, építészet, stb. És éppen itt van a nehézség: a szülő ugyanis, nem képes hatá rozni, hogy szakmára nevelje-e a gyermekét és ha igen, módjában áll-e? Gyakran felmerül a kérdés a 14—18 éves gyermekek eseté­ben, hogy bizonyos szakmai kur­zust folytasson-e a gyermek, vagy általános iskolai kiképzést nyer­jen? Vagy adja-e fel a további is kolázást és inkább munkát vál­laljon? Nos, ha a szülök mögen gedhetik és a gyermeknek kedve van hozzá, úgy ajánlatos a gyer­meket tovább iskoláztatni. Ma napság nem túlságosan könnyű munkát találni a fiatal embernek és leánynak és a kínált állások nem biztosítanak jó jövőt. A leg­több fiatal munkás igen keveset keres. Rengeteg fiatal munkás ké sőbb nagyon megbánja, hogy az iskolát elhagyta. Ismerünk egy embert, akinek leghöbb kívánsága, hogy rendőr lehessen. Igen ám, de abban a városban ahová való, legalább középiskolai végzettséget követelnek meg a rendőr jelöltek­től, már pedig a barátunk ezzel nem rendelkezik és ma már túl öreg ahoz, hogy éveket vesződjön., mig a középiskolai végzettségről bizonyitványt szerezhetne. Ha a gyermek “belefáradt” az iskolába és minden áron ott akar. ja hagyni, úgy kár a további ta­nulásra erőszakolni. Senki sem képes tanulni és előrehaladni, ha önmaga harcol ellene. Más az, ha ez az érzés ideiglenes és inkább annak tulajdonítható, hogy a gyermek egy bizonyos tanárt nem kedvel, vagy más iskolába sze­retne járni. Ilyenkor megenged­hetjük, hogy a gyermek ideiglene­icin«y/jvn lássál. Később, ha a semmittevés vagy az apró munkát megunta, I« hét, hogy önmagától fog vísszí menni az iskolába. Felmerül azután a kérdés, hog; milyen szakmát tanuljon ki ; gyermek, illetve mire készitse eh magát az iskola utján. Ez egészei egyéni dolog. A gyermek tudn fogja, hogy mihez van a legna gyobb kedve, miből áll érdeklő désj köre? Ha a gyermek iparis kólába akar járni, jő előre tuda kolja meg, hogy milyenek a lehe tőségek abban a szakmában, ami vei foglalkozni akar. Ezek ugyan csak nehéz kérdések és sem ; szülőnek, sem a gyermeknek nen lesz könnyű a megfelelő válasz megkapni. Mindenesetre a szüh igyekezzék ezeket a kérdéseket i gyermekkel alaposan megtárgyalni Sosem helyes a gyermeket bízó nyos szakma, vagy foglalkozás ki tanulására és folytatására erő szakolni. Rengeteg szülő követ e ilyen hibákat. A legtöbb városbai képzett tanítók állnak rendelke zésére a szülőnek és gyermeknek akik a foglalkozás, vagy szakm. folytatása, illetve kitanulása kő rüli kérdéseket szívesen megvitat ják és gyakorlati útmutatássá szolgálnak. SCRANTON, PA. 174-ik fiók A Verhovay 174-ik fiók í rendes havi gyűlését szép tember elsején, vásárnál fogja megtartani a Szent 1st ván róm. kath. templon halijában, Clearview St., I órakor. Kérem minden tag nak a szives megjelenését. Tagtársi tisztelettél Rács Antal, a 174-ik fiók titkára Asthma Mucim Coughing, Gaspint Thanks to S Doctor’s prescription calle Mendaro, thousands now palliate terrible r< currlnc attacks of choking, gasping, cough hag, wneestng Bronchial Asthma by helpin nature remove thick excess mucus. No dope; no smokes, no Injections. Just tasteles. pleasant tablets. The Tapid, delightful pal liative action commonly helps nature own welcome sleep—a *‘G©d-send.” A printe guarantee wrapped around each package < Mendae« Insures an Immediate refund < the full cost unless you are completely ca» isfted. You have everything to gain an nothing to lose under this positive mone back guarantee so get Mendae« írom yot druggist today fór only 60c.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents