Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-08-22 / 34. szám

B-ik Oldal

1940 Augusztus 22.

Verhovayak Lapja

MAGYAR RÖVIDHULLÁMÚ MÜ SORTERVEZET

1940 AUGUSZTUS 25-TŐL SZEPTEMBER 1-IG Északamerika felé irányított adás

A HAT 4 hivójeles adón: 9.125 kilocikluson, 32.88 méteren

Amerikai Eastern Standard idő szerint este 7:30-tól 9 óráig

VASÁRNAP: Bevonulási induló és Balettzene Mosonyi Mihály “Álmos” c. operájából. (Budapesti Hangverseny Zenekar). Magyar h. Hubay: Pittypalatty és Strauss: Tavaszi hangok (ének: Szabó Ilonka kis. Budapesti Hangverseny Zenekar). — Angol h. — Magyar nóták. A Rádió postája. — Magyar szerzők tánczenéje (Heinemann). — Szlovák és ruszin ny. — Himnusz. Rákóczi induló.

HÉTFŐ: Kodály gyűjt.: Mátrai képek (Homeros énekkar). — Magyar ny. — 1. Dohnányi: Gavotte és musette (hegedű: Zathureczky Ede). 2. Bartók: Allegro barbaro (zongora: szerző). — Angol h. — Magyar nóták. — Erős várunk a nyelv. Halász Gyula előadása. Katonanóták. — Eszperantó ny. — Induló. — Szlovák és ruszin h. — Himnusz. Rákóczi induló.

KEDD: Müller Károly: Esti ima (orgona: Sugár- Viktor). — Magyar h. — ‘‘Gyümölcskosár” Kilián Zoltán dalos-zenés hangképsora a magyar föld gyümölcseiről. Közr.: Nagy Izabella, Hámory Imre és Oláh Kálmán cig. zenekara. — Angol h. — Részletek Kemény Egon: “Fűszer és csemege” c. filmzenéjéből. (Postászenekar). — Idegenforgalmi közlemények. — Magyar nóták. — Szlovák és ruszin hirek. — Himnusz. Rákóczi induló.

SZERDA: Erkel Gyula: Falu rossza (Budapesti Hangverseny zenekar). — Magyar h. — Liszt: Szent Cecilia (Sztára-Garay-Rohmann hegedü-harmónium-hárfa együttes). — Angol h. — Magyar nóták. — Miről beszélnek Magyarországon? (magyarul és angolul). — Magyar szerzők tánczenéje (Chappy tánczenekar). — Eszperantó, szlovák és ruszin hirek. — Himnusz. Rákóczi induló.

CSÜTÖRTÖK: Tárogatószó (Dobos Imre, ks. Fátyol Jancsi). — Magyar h. — Részletek Weber "Abu Hasszán” c. kamaraoperájából. — Angol hirek. — Magyar nóták. — A Magyarok Világszövetsége közleményei. — 1. Stefánia: Alkonyat (zongora: Faragó Ibolya). 2. Albert Ferenc hegedű. 3. Bartók: Régi magyar táncok (zong.: Gergely László). — Szlovák és ruszin h. — Himnusz. Rákóczi induló.

PÉNTEK: Erkel Ferenc: Hunyadi László nyitány (Budapesti Kamarazenekar). — Magyar h. — Liszt: B-A-C-H fantázia (orgonaszóló). — Angol hirek. — Magyar nóták. — Magyarországi vadászatokról beszél Széchenyi Zsigmond gr. — Balázs nóták (Rendőrzenekar). — Eszperantó h. — Katonanóták. — Szlovák és ruszin h. — Himnusz. Rákóczi induló.

SZOMBAT: Szerdahelyi: Palotás. — Magyar h. — Farkas: Három régi magyar dallam (hárfa: Molnár Anna). — Angol h. — Operettrészletek (Gyurkovits Mária, Laurisin Lajos, Budapesti Hangverseny Zenekar). — Miről beszélnek Magyarországon? (magyar és angolul). — Magyar nóták. — Szlovák és ruszin hirek. — Himnusz. Rákóczi induló.

A HÉT ESEMÉNYEI

(Folytatás a 4-ik oldalról)

Ellene vagyok a new dealnek. Célkitűzéseit nem helyeslem, tehát ellene küzdeni fogok annál is inkább, mert én nem a nagy költekezés, hanem a nagy termelés és a nagy fogyasztás filozófiájába hiszek.”

“Mi nem épithetjük fel az amerikai demokráciát ma már másképpen csakis úgy, ha keményen dolgozunk érette, áldozunk és ha kell, szenvedünk is érte.”

“A demokrata párt azt hirdeti, hogy fel kell virágoztatni ennek az országnak a közgazdaságát,” — mondotta Willkie, — “de hol van az a felvirágzás? Nem látja azt senki sem.”

Roosevelt elnökünk a sok felvetett kérdésre minden bizonnyal válaszolni fog s most már novemberig igy lesz ez a politika tág mezején, érvek és ellenérvek, támadás és védelem fogja jellemezni közéletünket. A mi feladatunk nem lesz más, mint hogy felvilágositjuk olvasóinkat az elnökválasztási harc egész menetéről.

A NŐK SORSA A NAGYVILÁGBAN

ÖT VADONAT UJ

1941-es modelü Chevrolet autó kerül kiosztásra azon versenyzőink között, akik eredmények tekintetében a második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik helyen lesznek. Ha egy uj kocsihoz szeretne jutni — még ma lépjen be a versenyünkbe.

PÁRATLAN

lehetőség nyilik versenyzőink számára, most a vakáció idején. A gyermekek ezreit Írhatják fel a Verhovayba. Meg kell értetniük a szülőkkel, hogy három ice cream cone áráért havonta háromszáz dollárig biztosíthatják gyermeküket a Verhovaynál.

WENDEL L. WILLKIE

a republikánus elnökjelölt

KÉRELEM a magyar zenét és dalokat kedvelő olvasóinkhoz

Egyik Tagtársnőnk beküldte

szerkesztőségünknek az alábbi gyönyörű magyar dalt, melynek a kottáját szeretné megszerezni.

Akinek birtokában van az, kérjük, küldje be hozzánk hogy azt a Tagtársnőnk címére továbbíthassuk. A dal igy hangzik:

SZERESSÜK EGYMÁST

Az élet egy színes álmodás, Mely egyszer véget ér...

A sir lesz majd a végállomás S a szív pihenni tér... Álmodjunk minden szépeket, Mert úgy sem tart soká,

A gyorsan elszálló éveket Tegyük mi boldoggá.

Szeressük egymást gyerekek,

A szív a legszebb kincs;

Ennél szebb szó, hogy szeretet: A nagyvilágon nincs.

Az élet úgyis tova száll,

A sir magába zár;

Szeressük egymást gyerekek, Mert minden percért kár...-------------o------------OSZTALÉKOT csak úgy kaphat, ha havidij hátralékát rendezi.

A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET

KERÜLETI SZERVEZŐI:

I. MOLNÁR LAJOS, 23-59 26th Street, Astoria, L I,. N. Y.

II. CHER FERENC, Box 348, New Brunswick, N. J.

III. CIBOLYA JÓZSEF, 426 Main St., Dickson, Pa.

IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin Street, Homestead Pennsylvania.

V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Langley Ave, P. O. Box 6352, Pittsburgh, Pa.

VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland, Ohio.

VII. TAKÁCS MIKLÓS, 113 Hall Heights Ave, Youngstown. Ohio.

Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Liberty St., Alliance, Ohio.

IX. ALBERTY LAJOS, Box 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio.

X. GYULAY SÁNDOR, 2449 So. Liddesdale Ave., Detroit, Mich.

XI. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Avenue, South Bend, Ind.

XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave., Chicago, III.

Tekintsünk szét a nagyvilágban. Ma háború dúl Európában és Ázsiában. Nincsen ársadalmi probléma, amiről elfogulatlanul Írni lehetne, mert az emberek sorsa ma sok helyen rosszabb, mint a poklok mélyére kárhoztatott lelkeké. Villámlás, mennydörgés, földrengés és tornádó együttvéve nem tesznek annyi pusztítást emberi életben és emberi javakban, mint ma a háború, melynek átkát a nők éppen úgy megérzik, mint a férfiak, a gyermekek és az öregek. A háborús szenvedésedet ma leírni szinte képtelenség. Nem is vállalkozunk rá, de távol a háború égésétől és távol a ma elrettentő képeitől, be szeretném e helyen mutatni a régi birodalmak mai asszonyait és lányait, hogy láthassuk — milyen volt és milyen ma az idegen nők sorsa a nagyvilágban. Nem térek rá minden egyes országra. Minek? Hiszen ma Amerikában egy hölgy csaknem éppen úgy él, mint más modern országokban élt közvetlenül a háború kitörése előtt, — de a török, az arab, a kínai, a hindu nőkről már sok olyant elmesélhetek, melyeket kevesen tudnak róluk s melyek minden bizonnyal érdekelni fogják a Verhovayak Lapja olvasóit.

* * *

A TÖRÖK NŐVEL utoljára Loti regényeiben találkoztunk. Háremben élt akkor s mérhetetlenül elégedetlen volt sorsával.

A háremek azóta felbomlottak. Felrobbantotta őket a keleti forradalom. Hogy mi történt lakóikkal, a nőkkel, arról fogalmunk nincsen. Nem akadt köztük iró, aki megszólalt volna mindnyájuk helyett s bár az uj rezsim teljes szabadsággal ajándékozta meg a nőket, a legfelvilágosodottabb török férfi sem szánja magát rá, hogy tájékoztassa a világot arról, miként állták meg helyüket a rájuk szakadt “történelmi idők”-ben a török nők.

Többet tudunk Kínáról, melynek asszonyai, ha nem is háremi elzártságban, de az élettől minden esetre távol, szigorú családi fogságban éltek.

A KÍNAI NŐT a forradalom nem érte oly váratlanul, mint török társnőit. Vagy ha váratlanul is érte, minden esetre jobban megállja benne a helyét. Nem egy kínai lány tanul ma az egyetemeken s a hazai forradalmi mozgalomnak nem egyszer a férfiaknál is lelkesebb agitátora.

Pedig az uj kínai nő szerepe még a török nőnél is nehezebb volt. Neki nemcsak tradíciók, nemcsak egy kizárólag férfi — boldogulásra alapított világ ellen kellett küzdenie, — hanem nők ellen kellett harcolnia, aminél, mint - tudjuk, keservesebb harc nincsen.

Mint sok ősi kultúrájú országban, Kínában is “mátriarka-uralom” volt évezredeken keresztül. A családban a legidősebb férfi parancsol ugyan, — vagy legalább is azt hiszi, hogy parancsol —de .a tanácsadás joga a mátriárkáé, a család legidősebb asszonyáé. “A tanácsadás joga!” Ki nem tudja, hogy a női tanács ott a paranccsal egyenlő!

Mig a férfiakat csak leplezetten kormányozza a kínai mátriárka, a család nőtagjai felett nyíltan és zsarnoki módon uralkodik. Legkisebb tettükről is be kell számolniok neki. Elveheti tőlük gyermekeiket, elidegenítheti férjeiket, elkeserítheti életüket, sőt vannak bizonyos esetek, amikor élet és halál ura a mátriárka.

Ez ellen az évezredes kegyetlen rezsim ellen kellett az uj — kínai nőknek harcba szállaniok — s a harc győzelemmel végződött már az első összecsapásnál.

A láb-elkorcsosodás ősi szokása ellen kezdtek elsősorban hadakozni a kínai nők. Ez volt a legfontosabb, mert hiszen e barbár szokás eltörlése nélkül — a szó legszorosabb értelmében — egyetlen lépést sem tehettek volna előre. Legeslegelőször annak kellett véget vetni, hogy a kislányok tizedik évükben megúsztassanak az élet minden örömétől, mert a tradíció nevében ekkor kezdték meg a nagy müvet: a láb elkorcsositásának müvét.

Minél előkelőbb, gazdagabb családból származik a kínai lánygyermek, annál drasztikusabban végeznek lábával, amelyet tizedik születése napján kötöznek bőrpólyába, olyan szorosan, hogy a kis lábában a vérkeringés úgyszólván megáll. A pólyát este még kegyetlenebbül szijjak váltják fel, amelyeknek feltevése előtt a