Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-11 / 28. szám

3-ik Oldal .1940 Julius 11. Vcrhovayak Lapja Hazatértem óta megjelent írásaimban igyekeztem Ma­gyarország politikai helyze­tét ismertetni és képet fes­tettem az óhaza mezőgazda­sággal foglalkozó lakosságá­nak viszonyairól is. Ebben az írásomban Ma­gyarország ipari munkássá­gának helyzetét igyekszem ismertetni tagtársaimmal. Az óhazában ma már igen nagy tömegek tartoznak az ipari munkások társadal­mába. A világháború óta Magyarország gyári ipara óriási mértékben fejlődött. Amikor az óhaza elszakadt Aus ztriától, Csehországtól, megkezdte saját gyáripará­nak kiépítését és az uj gyár­ipar százezres tömegeket szívott fel a falu szegény zselléreiből. Ez a folyamat egészen az utolsó időkig tartott. Az uj háború kitörése óta újabb és újabb tömegek tódultak a gyárakba a falu szegényei­ből. Az iparüzemekben nem mondhatnám, hogy nagyon jól fizetik a munkásokat vagy hogy munkaviszonyaik teljesen jók lennének. De el kell ismernem, hogy a munkásság sorsának javítá­sa érdekében igen sok üdvös törvényt, rendeletet hoztak a Gömbös kormány uralomra­­jutása óta. Volt egy idő — Bornemisza Géza ipari mi­nisztersége idején, — amikor egymás után hozták a ki­tűnő törvényeket. Minimá­lis munkabéreket és maxi­mális munkaidőket szabá­lyozó törvényeket és olyano­kat, melyek a munkásság­nak fizetett szabadságot is biztosítottak. A munkabérek alacso­nyak, az átlagos gyári mun­kás — nem szakmunkás — keresete éppen csak létfen­­taa'tására elég. A létfentar­­tást azonban ne tessék az amerikai létfentartáshoz ha­sonlítani, mert amit itt lét­­fentartásnak neveznek, az otthon jólétet jelent. A szakmunkások jobban keresnek, de még nem értek ma se oda, hogy munkájuk után legialább polgári jólét­ben élhetnének. Élet szín­vonalukban még nagyon so­kat kellene emelkedniük, hogy elérhetnék azt a szín­vonalat, amilyenben egy amerikai nem szakmunkás él. A falu zsellérei mégis tö­megesen jöttek a gyári mun­kára, mert még ez az élet is jobb életmódot jelentett számukra, mint amilyenben eddig részük volt. Hogy az utolsó időben özönlött a falu népe a gyári proletár sors fe­lé abban annak is része volt, hogy aki hadifelszerelést gyártó üzemben dolgozott, annak nem kellett soha se katonai szolgálatra bevonul­ni és azt mondták, háború esetében sem kell majd munkahelyeiket elhagyniok. Körülbelül egy évvel ez­előtt osztályozták Magyaror­szágban az üzemeket. A honvédelmi minisztérium ál­lapította meg minden üzem­ről, hogy abban haditerme­­tés folyik-e vagy sem. Amely gyárról megállapították, hogy annak termékei hadi­­felszerelést jelentenek vagy azokban kis átalakítással ilyeneket lehet gyártani, azokat hadiüzemekké nyil­vánították és ilyenekbe az­tán kirendeltek katonai pa­rancsnokokat is. Az ilyen üzemekbe — és majdnem minden üzem ha­diüzemmé van nyilvánítva — semmi se történhet anél­kül, hogy a kirendelt kato­nai parancsnok arról ne tud­na. Egyetlen munkást sem szabad az ő beleegyezése nélkül felvenni vagy elbo­­csájtani. A munkások tud­ják, hogy katonai fegyelem alatt dolgoznak, hogy ha nem is járnak katona­ruhába: rájuk is vonatkoz­nak a katonai törvények. Szívesen vállalják ezt: azt remélik ezzel életüket men­tik. Pedig, mint a lengyel­­országi, nyugati front ese­ményei mutatták, a gyárak­ban dolgozók is igen nagy veszélyben vannak, mert hi­szen állandóan arra utazik az ellenség, hogy a gyárak működését lehetőleg megál­lítsa és ezzel az utánpótlást megbénítsa. A gyárimunkások helyze­te az utóbbi időkben nagyon megnehezült otthon. Munka­bérük múlt év óta nem emel­kedett, ellenben a megélhe­tés alaposan megdrágult. A gyárak azzal zárkóznak el minden fizetés emelési kérelem elől, hogy nem ők kalkulálnak, nekik áruikat olyan árakon kell adni, ahogyan azt az árkormány­­biztosság megszabja, az pe­dig alig akar a múlt évi ára­kon változtatni. Ami emelést engedélyeznek: az a nyers­anyag beszerzés körüli kü­­lömbözetből alakul. A kormány intenciója az, hogy mindennek lent kell tartani az árát, aminek csak lehet és igy az uj kal­kulálásnál nem akarnak mun kabér emelkedést engedé­lyezni. A magyarországi munkás­ság javarésze ma isjszakszer­­vezetekbe tartozik. Még mindig legerősebbek, legna­gyobbak a szociáldemokrata párttal rokonságot tartó szakszervezetek, de vannak az úgynevezett keresztény szocialista pártnak, sőt a nyilaspártoknak is szakszer­vezetei. Ezeknek a dolga lenne a munkásság munka­béreinek emelése ügyében dolgozni. Normális időben ezt meg is teszik. A múlt év tavaszán és nyarán még el is értek béremeléseket, a kor­mány megbízottja nagy meg­értést is mutatott a mun­kásság követeléseivel szem­ben, mióta azonban a hábo­rú kitört el kellett hallgatni munkabér követelésekkel. Májusban, mielőtt eljöt­tem, az ipari minisztérium­hoz közel álló körökben hal­lottam, hogy mégis revízió alá veszik a munkabéreket és ahol indokolt, ott engedé­lyeznek is némi béremelése­ket. Azóta azonban olyan események történtek Euró­pában, melyek miatt bizo­nyára ez a kérdés nem is ke­rülhetett otthon napirendre. Főleg a szövőiparban dol­gozók panaszkodtak nagyon munkabéreikre, kereseti vi­szonyaikra. Ennek az az oka, hogy ebben az iparban vol­tak legrendezettlenebbek a munkabérek. Éppen akkorá­ban volt szó gyökeres rende­zésről, amikor a háború ki­tört. Jobb heyzetben vannak a fémipari munkások, de hát ők voltak otthon mindig a munkás ság arisztokratái. Kereseti viszonyok és mun­kafeltételek tekintetében is. Szakmunkások közül azok voltak munkátlanok, akik kivitelre dolgozó iparokban keresték kenyerüket. Pl. Magyarország nagyon sok bőrdiszmüárut, női táskát, bőröndöt, kesztyűt szállított külföldre, de most a külföld­re való szállítás megszűnt és igy ezekben az iparokban dolgozók közül nagyon so­kan vesztették el munkáju­kat. Nagy munkátlanság volt az asztalos iparban is. K! mer most Európában buto­­rozkodni? Ki vesz most ott uj bútort, amikor senki se LAPZÁRTAKOR értesül­tünk arról, hogy a szerdán, e hó 10-én megtartandó ber­lini konferenciáiba meg let­tek hiva: Teleki Pál, magyar miniszterelnök és Csáky Ist­ván, külügyminiszter oly cél­ból, hogy Hitler, valamint Ciano, az olasz és von Ri­­bentrop, a német külügymi­niszter előtt terjesszék elő Romániával szemben fenn- * álló -revíziós követeléseiket és azokat indokolják. A lapok híradása szerint békés meg­egyezést és békés megoldást keresnek Erdély visszaadásá­ra nézve. Állítólag ugyanaz történik a bolgár revíziós követelésekkel is. * * * A KÉT UJ MINISZTER­INEK: Secretaiy of war Henry i L. Stimson és Secretary of navy Frank Knox kinevezésej miatt több szenátor felzu­­dult, mert attól tartanak, hogy beleviszik országunkat , a háborúba. * * * MEXICO elnököt válasz­­, tott és ezen alkalomból kifo­ludhatja, mi lesz holnap? Az építő iparban is pangás volt, mert persze nagyobb­­arányu építkezések se na­gyon folytak. Legfeljebb katonaiak. Azóta, hogy eljöttem ott­honról, — május utolsó he­tében — Olaszország is be­avatkozott a háborúba, ami a szülőhaza szempontjából azt jelenti, hogy ezzel el van zárva a tengeri szállítás lehetősége. Nem tud kül­földi, tengerentúli nyers­anyagokhoz jutni, .ami nagy baj, mert túlságosan nagy tartalékokkal nem rendel­keztek. A nyersanyag hiány maga után vonja majd azt, hogy gyárak kénytelenek lesznek leállni, munkásaikat szélnek ereszteni. A leállított gyá­rak katonaköteles munkásai persze majd ezredeikhez vo­nulnak be, mert hiszen fel­mentésük csak addig érvé­nyes, mig a hadiüzembei: dolgoznak. Akik nem men­nek katonának, azok közü1 akik a mezei munkához ér­tenek újra hazamennek fa­ijaikba, ahol ma örömmé' veszik a munkáskezet, azok­nak pótlására, akik hadba­­mentek. Ingyen Asztma Ellen Nyár Tartama Alatt Ha asztma rohamokban szenved a nyári melegben, ha a hőség:, a por, ál­talános levertségre majdnem megrful­­lasztják, mintha utolsót kellene lélek­­zenie, ha nyugodtan nem bir aludni, mivel nem kap levegőt, ha úgy érzi, hogy ez a betegség lassan elsorvaszt­ja életét, Írjon a Frontier Asthma Co.­­nak e pompás szerből ingyen mintá­ért. Bárhol lakik, még akkor is, ha a világ minden orvosságában elveszítette bizodalmát — írjon ingyen mintáért. Ha már egy életet átszenvedett es mindent kipróbált eredménytelen úi. még akkor is, ha minden reményét már elvesztette, ne essen kétségbe, hanem még ma Írjon ingyenes mintá­ért. Semmibe sem kerül. Cim: •Frontier Asthma Co. 281-F Frontier Bid*. 462 Niagara St. Buffalo. N. Y. lyólag mozgósították még a mult héten az egész mexicoi hadsereget, mert tudják, hogy a hagyományos szen­vedelmek és indulatok ilyen­kor kitörnek. így történt most is csaknem minden vá­rosban. A véres választási harcokban közel 100 embert lőttek agyon és 300-nál töb­ben sebesültek meg. Lapzár­takor még nem tudjuk bizto­san, hogy Camacho, vagy Al­ma zan győzött-e? * * * RÖVID LEJÁRATÚ tartóz­kodási engedéllyel több, mint 16 ezer idegen tartózkodik jelenleg az Egyesült Álla­mokban. Ezen látogató ví­zummal jött vendégek ellen vizsgálatot indítottak. Nem­zetvédelmi szempontból meg akarják tudni, hogy ki mi­lyen okból kifolyólag és mi­lyen jogcímen tartózkodik ebben az országban? * * * TÖBB AMERIKAI MA­GYAR LAPNAK téves köz­lése folytán az a hir ter­jedt el, hogy az Egyesüle­tünk költségén kiadott MAGYAR BETŰ MAGYAR SZÓ cimü ábé-cés könyvet ingyen küldjük meg bár­melyik magyar (felekezeti, stb.) iskolának. Ezzel szemben a tényállás az. hogy a könyvet teljesen díjtalanul csakis a Ver­­hovay Segély Egylet fiók­jai által fenntartott nyári magyar iskolák tanulói ré­szére küldhetjük meg, mig a többiek azt csakis előállítási áron: 55 cent­ért darabonként kaphat­ják meg központi hivata­lunktól. ATTENTION VERHOVAY MEMBERS The members of our As sociation are requested to help build up the advertising columns by patronizing our advertisers, ordering from them, buying their products exclusively, and visiting their places of business. It is the duty of every lood member to do this; also o inform the advertiser that bis advertisement was seen n the Verhovay Journal, which fact prompted the reader to patronize the ad­vertiser’s firm, buy his pro­ducts, etc.

Next

/
Thumbnails
Contents