Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-07-04 / 27. szám
12-lk Oldal .Verhovayak Lapja. 1940 Julius 4 LITTLE JULIUS SNEEZER BY BAKER STARS ON PARADE By TONI ROSSETT WARNER " E/ZTIR IS A CO-INVENTOR. OF AN AUTOMATIC.ANiqUT SIQHT FOR RIFLES, PISTOLS,MACF4INE GUNS AND CANNONS BY WHICH ANY OF THESE WEAPONS CAN BE SHOT WITH DEADLY ACCURACY!! 0RETA HAMO, WAS AT ONE TIME A BARBERS ASSISTANT SHE USED tO LATHER. THE CUSTOMERS FACES. WHILE THEY WERE WAITING TO BE SHAVED’! RECENT VN WENT <F\SH\N& - HMIDY,TUE Q\Gr STOUT EEU.OVL C MIGHT A.TINV NUNNOW VJVAUJE. THE ERML-LOOVUNG LAUREL. CAUGHT A, G\ANT SALMON.' 102 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLA«. 103 A Nagyur visszahanyatlott ágyára s furcsán felkacagott: — Ez a nyugat, a kereszténység... S most nézz ide, Bajk, erre a te bolond fajtádra, itthon... Idetrappolt a végtelen keleti pusztákról, ebbe a farkasverembe. S az hiszi, pedig eleget próbálta hiába, nyargalhat tovább, a világ végéig, ölve s ragadozva... Kiki magának, hajrá. Bulcsu is ezt tette ... Veszett bika ... S hol van? ... Átcsapott rajta a keresztény Duna... Ellepett volna Bajk, ha én útjába nem állok akkor ... De ésszel, nem bolond fegyverrel... Szerencsém is volt, nem mondom. Ottó, a császár, letaposhatott volna minket, mingyárt a győzelme után... De más baja is volt, hálistennek... Csak a határait őriztette ellenünk... S én aztán ajándékot küldtem neki bosszú helyett s izenetet: keresztény akarok lenni, népestül... — Ez az, amit Nagyuram ellen kiáltanak! — vágott bele István, ébredve. — Ez... — bólintott a Nagyur. — Ezér is akartak eltenni láb alól, tizszer is... S ezér kellett neked máig rejtőzni előlük ... De csitt! .. . Magukat gyilkolták volna meg bennem s benned ... A barmok, a veszettek! ... Miért hajtottam ötezer férfit és asszonyt a keresztvízre, hogy a papok szinte táncra perdültek örömükben s a táltosok úgy üvöltöttek, mint a veszett farkasok? Miér keresztelkedtem meg magam is s te mért lettél a kereszténységben István, ama vértanú tiszteletére? ... Hogy aki rádtámad, ezt te pogánynak kiálthasd s aki veled lesz, azt mind kereszténynek! ... Ezért vannak melletted a lovagok, Bajk. — Nagyuram.,., én... csak most kezdem látni! — tört ki István ámulva. — Mingyárt, egészen! — intett az apa. — Ha nem is értenek, ha gyűlölnek is érte, azért a magyart csak mi szeretjük, akik beverjük a fejét, ha kell... A német abban a szempillantásban kiirtana, amint alkalma, módja adódik rá... S ez a kedvező pillanat nemsokára itt lesz, fiam... Ahogy most mélyen lehunyta a szemét s elhallgatott, István megértette, mire gondol. Kezére hajolt, megcsókola. / A Nagyur felnézett reá s folytatta: — Ha meglesz, aminek meg kell lennie... a magyarság egymás torkának esik a fejedelmi kardért.,. Koppány azt hiszi, mind őt akarják ... De téved ... Akkor majd ez is, az is magát fogja feltolni... Ha egyszer a vérszerződést megtapossák, a testvérharc nem áll meg többet, az utolsó csepp vérig... Ez lesz a soha vissza nem térő alkalom a keresztény nyugatnak: rárohanni az egymást marcangolókra s végezni vele, mintahogy végeztek sokkal nagyobb népekkel. Attila s Baján birodalmával is. Szent pofával s bus örömmel taposni vérkásává az istentelen pogányt: ez az, amire készül nek, amiért epekednek... De nem igy lesz, ha te engedelmeskedsz nekem! ... Ha keresztények harcának látja a világ a te harcodat pogányok ellen, akik kereszténységedért támadnak reád! ... Sőt inkább segíteni tartoznak neked Krisztusunk nevében, hogy úrrá lehess népeden ... Ezért kell az idegen lovagokkal s keresztény zsoldosokkal menned lázadó önvéredre, Bajk! ... A Duna elviszi a te hajódat, ez a rászedett vén kígyó, a győzelem kikötőjébe! Ezért éltem, gyötrődtem, ez minden, amit most már tudsz, fiam ... Én végeztem ... s te folytasd ... István lehajtotta a fejét... A világosság, ami most eláradt benne, rettentő volt s csaknem elviselhetetlen ... Igen, igy kellett ennek a lángeszű embernek, az ő apjának cselekednie... Minden eszközt jónak s igaznak tartani vérontást, színlelést is, az egyetlen cél: a győzelem érdekében... így kellett befogni a halálos ellenség sárkányát a hámba, hogy őt testvérei hulláján át is az uralom székébe huzza... így kellett iszonyú szeretettel szeretni a magyart... s elrabolni, megmérgezni, börtönné tenni az ő gyermekségét s ifjúságát! ... Mi is