Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-25 / 4. szám
1940 Január 25. Verhovayak Lapja 5-ik Oldal Iliidlaj |»e§lr»l FÁY-FISHER ANDOR budapesti szerkesztő S z o m b athelyen jártam, Vas megye székhelyén. Határszéli várost csinált Trianon ebből a szép kis városból, a megye egyrészét lekanyaritották és odaadták a megnyomorított Ausztriának. Szombathely persze megérzi ezt nagyon, hiszen az Ausztriának Ítélt községek egészen közel esnek a városhoz és Trianon előtt szervesen hozzátartoztak a város kereskedelmi életéhez. Az Ausztriához ítélt népek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy ők most már nem tartoznak Magyarországhoz — de amig lehetett azért kereskedelmi életükkel nem szakadtak el egészen Szombathelytől. Ausztria szemethunyt, ha átjártak aa neki Ítélt népek Szombathelyre és itt kereskedtek. Itt vették meg, ami nálunk olcsóbb és jobb volt, viszont ők fát hoztak át, amire meg Szombathely népének van szüksége. Igaz — felburjánzott Vas megyében a tiltott kereskedelem is. A csempészet. De ez már a Trianon utáni keserves magyar életnek velejáró rossza. Bizony: a határszéli községekben sok szép ház épült fel és sok föld vásárlóaott tiltott kereskedelemmel szer zett pénzből. Jött aztán 1938 tavasza, amikor Hitler hadai bevonultak Ausztriába és barátság ide vagy oda, a Magyar országból lekapcsolt részeket is beolvasztotta birodalmába. A régi, kedélyes osztrák határ és vámőrök helyét marcona németek foglalták ©1 és az egykori Burgerland lakosai nem nagyon járhat^ nak át Magyar országba. Ritka lett Szombathelyen is a határontulról jött ember vagy asszony. Az üzletek persze ezt nagyon érzik. Rokonlátogatóba azonban jönnek, megszerzik az ehhez szükséges engedélyt. Sok utánjárással jár pedig, de megszerzik, főleg az újabb időkben. Nem sajnálják a fáradságot, ami a határátlépési igazolvány megszerzésével jár, hogy átjöhessenek megtölteni egy kicsit gyomrukat. Mert ma ez a határontul bizony nem nagyon lehetséges. Karácsonyi ünnepeket töltöttem Szombathelyen és a szent napokra nagyon sokan jöttek határontulról. Alkalmam volt több ilyen határontuli testvérrel beszélgetni, azok bizony nem valami kellemes képet festettek az ottani életről. Semmi esetre nem olyant, ami kívánatossá tenné hazai németjeink számára, hogy ők is a birodalomban éljenek. — Nálunk — mondta az egyik határontuli — nagy rend van. Számba vesznek mindent, még azt is, kinek hány tyúkja van. És persze azt is, mennyit tojnak ezek a tyúkok. Kiszámítják, hogy mennyi jár a családnak heti egy tojást számítva egy személyre és persze a többit be kell szolgáltatni. Nem szabad többet megtartani, mint ameny nyi jár a család lélekszáma szerint. Aki ilyen aljasságra vetemedne, arra börtön büntetés vár. Ugyanígy van a disznó hizlalással is. Mindenki hizlalhat saját használatára is disznót. De aztán mikor leölik, be kell jelenteni, mennyit nyomott a sertés leölve, mennyi zsir, szalonna és hús volt abban. Kiszámítják, mennyi ideig elég az a fejadagok szerint a családnak, arra az időre persze nem kaphatnak jegyet és a többit, ami ezen felül marad, be kell szolgáltatni. Gabonafélével is ugyanígy van. Nem ehet náluk egyik ember se többet, mint a másik. Egy másik határontuli ember meg ilyen képet festett a Németbirodalmi életükről: — Az élelemmel csak elküzködünk, ha kevés is az, amit kapunk, muszáj elégnek lenni. Borzasztó azonban az, hogy szappanhoz alig lehet jutni. Borotva szappant nem láttam, már az idejét se tudom megmon dani, mikor. Mosószappant se lehet eleget szerezni és az is amit kapunk, szörnyű Mi úgy segítünk magunkon, hogy a fehérruhát, ágybélit a feleségem hazaküldi — szerencsére mi falu ból származtunk be Wiener neustadtba — és otthon kimossák. Újra divatba jött a mosásnak az a módja, ahogy nagyanyáink fehérijött e héten az alábbi gyönyörű üzenet. Aki irta, bizonyára jól ismer minket amerikai magyarokat s azért szívesen fogadjuk és lapunkban is készség gél helyt adunk a magyar dal szárnyán átérkezett eme szép üzenetnek ... tették ruháikat. Hamuval lugoznak. Tiszta fahamut használnak ehhez és mondhatom, olyan fehérruhát kapunk haza, mint a patyolat. Csak az a baj, hogy a feleségemnek nincsen vászon alsóruhája, a müselyem meg nem bírná a lugozást. Egy felsőőri magyar (most Oberwart) mesélte: Hallgattam a német rádió magyar leadását. Erre beront hozzám egy SS legény és le akar tartóztatni azért, mert magyar rádiót hallgatok. Mondom neki, téved, ez a magyar leadás nem Budapestről jön, hanem Wienből. Várja meg a leadás végét, akkor bemondják, honnan adták le a híreket. Megvárta és mikor hallotta, hogy valóban nem Budapestet hallgattam, elkódorgott. Mert külföldi rádiót nekük szigorú börtön büntetés terhe mellett tilos hallgatni. Budapest hiába baráti ország fővárosa, nekünk még onnan se szabad híreket vagy muzsikát hallgatni. Ugyanez a honfitárs mesélte: — Sok keserűséget megéltünk, mióta Felsőőrből, eb bői a többségében magyar községből Oberwart lett, de talán legjobban akkor zúdult fel a falu népe, amikor Dr. Weisel ügyvéd, most nemzeti szocialista pol gármester bejelentette, hogy Felsőőrben nem kell többet egyházi temetést adni a halottaknak, ezentúl ő fogja nemzeti szocialista módon elbucsuztatni az elhunytakat. Felsőőrben a falu népének több mint a fele jó magyar református. A többi katholikus. És igy elképzelheti, milyen szívvel fogadták ezek a jó magyarok Dr. Weisel ur intézkedését. Mi igyekezünk magyarságunkat ment eni. amennyire csak lehet. Persze: ez nagyon nehezen megy A mi kérelmeink nem találnak olyan megértésre, mint a magyarországi németeké, a magyar kormánynál.-----------o----------A mile down in the depths of the ocean lives the chiasmondon niger, which has a stomach so elastic that it has no difficulty in swallowing a fish of greater bulk than itself, the three times as long. A* Amerikai Magyarokhoz Magyar testvérek ott a tengeren tui, Magyar dal szárnyán száll az üzenet: A csonka föld, melyen ezernyi seb dúl, Szivébe zárt örökre titeket. Mindenki büszkén gondol ma ti rátok, Hisz ősi fánk ott újra kivirágzott, S dús ágain nemes gyümölcs terem: Uj Ízben gazdag uj honszerelem. Washington földje, második hazátok, A szabadság és haladás hona, Hol dübörögnek a gépóriások És roppant gyárak füstje száll tova. Hol senki lomhán vesztegelni nem mer, S amennyit alkot, annyit ér az ember, Mert egyedül a munka nemesit S teszi naggyá a földnek népeit. S ti győztetek a munka versenyében Műhelyben, gyárban, erdőn és mezőn, A szorgalomnak élő szobraképen, Sosem csüggedve és nagyot merőn. S kik vándorútra keltetek hazátlan, így lettetek a második hazában Honfoglalók: Árpád magyarjai Se tudtak szebben sikraszállani. Mindenfelé Petőfi nyelve zendül. Magyar tanyák, faluk és városok Regélnek ott a fenkölt gyözelemrül. Amelyben annyi kin és gyász zokog. Hisz elszakadtatok az óhazától, S a Duna, Tisza partján könnyes fátyol Ezért takarja el mindig szemünk, /likőr tirólatok emlékezünk. S ki tudja mi fáj miszter John Kovácsnak? Nem érti senki titkos bánatát, Mig unokái meseszóra várnak Ama csodás országról odaát: Szent himnuszát négy folyam árja zúgja. Körülveszi kék ormok koszorúja S büszkén ragyog fel, ha leszáll az est, Mint szép királyi ékszer: Budapest. De félre csüggedés! A ködlő távol El nem választhat bennünket soha, Mert egybeforr Kossuthnak lángszavától: Egy szív, egy lélek méltó otthona Szabad hazában, kik szabadon éltek, Arad szent sírja int némán felétek, Elorzott földjén rabként élhet-e A népszabadság hősi nemzete? Magyar testvérek ott a tengeren túl. Magyar dal szárnyán száll az üzenet: A csonka föld, melyen ezernyi seb dúl, Nemes csatára hiv ma titeket: A rágalom kígyóit eltiporva Emeljük őt a fényes hegyoromra, S legyen mindkettőnk szent diadala A régi boldog, régi nagy haza! SZATHMÁRY ISTVÁN FELHÍVÁS! Az Amerikai Magyar Szövetség Központi Irodája felhívja az amerikai magyarság figyelmét arra, hogy mindennemű bevándorlási, polgárosodási, segély, öregkori nyugdíj, vagy bármilyen más kérdésben szívesen szolgál díjmentes tanáccsal és segítséggel a hozzá fordulóknak. Bárminemű megkérdezést magyar vagy angol nyelven szíveskedjék a következő címre küldeni: AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION 1726 Pennsylvania Avenue Washington, D. C. The Executive Office of the American Hungarian Federation calls to the attention of the American Hungarians that it is ready and anxious to give free advice and help in all problems concerning immigration, naturalization, aid, old age benefit, etc. Please address all communications to the AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION 1726 Pennsylvania Avenue Washington, D. C.
