Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-25 / 4. szám
1940 Január 25. oooooooooooooooooooooooo OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO IX. A megfertőzött közvélemény A polgárháborút követő, ipari fejlődés és az azzal járó meggazdagodási vágy nemcsak a tőke és munka között megvivott és csaknem minden esetben véres ipari háborúkat váltottak ki ebben az országban, hanem alaposan megváltoztatták a honalapító pioneerek puritán felfogását s a hirtelenül való meggazdagodás vágya olyan politikai vissza éléseket váltott ki, amilyenekre alig volt példa a történelemben. A nagy fények mellett nagyok voltak az árnyékok. Amikor a mindjobban elhatalmasodó tőke és az egyre jobban elkeseredett munkásság között megindult a nagy harc és a tőke javai védelmében a fegyveres gazemberek csordáit bérelte fel a szervezkedő mukásság -ellen, ugyancsak szükség volt arra, hogy a majdnem állandóan embervérben fürdő érdekek tisztára moshassák véres kezeiket politikai befolyás révén. És megkezdődött a vesztegetés minden vonalon. Szenátorokat, kongreszusi képviselőket, kormányzókat, pol gármestereket, rendőrfőnököket és sheriffeket nyert meg a véres nyomok eltisztitására és olyan politikai, vesztegetések, annyira gyalá zatos “giraff’ek voltak szana széjjel az országban, hogy megmételyezték itt az egész közvéleményt és valóságos csoda, hogy ez az ifjú nemzet teljesen bele nem pusztult abba a lelki kutmérgezésbe. És talán még nagyobb csoda az, hogy a barátságtalanul fogadott, lenézett és gyakorta halomra lőtt bevándorolt munkás minden kálvária-jár ás mellett is hűségesen kitartott, húzta nehéz igáját és idővel igazán értékes része lett a nagy nemzet-testnek. A kémeket és sztrájktörőket foglalkoztató iparvállalatok nem elégedtek meg azzal, hogy valósággal bilincsben tartsák munkásaikat, hanem itt Amerikában, a demokrácia hazájában alaposan hozzájárultak ahhoz is, hogy a különféle nemzetiségeket izgassák egymás ellen. Fényes bizonyíték erre a többi között az az utasítás, amit 1919-ben adott ki a Sherman-féle ügynökség az illinoisi acélsztrájk letörésére fogadott kémeknek és “fink”-eknek. Ez az igazán gyalázatos megbízatás az ügyész kezébe jutott és igy került nyilvánosságra a demokrácia és a sokat hangoztatott “fair play” nagyobb dicsőségére. Ez az utasítás igy szólt: “Az az utasításunk, hogy minél több gyűlöletet szítsanak az olasz és szerb mun kások között. Súgják meg a szerb munkásoknak, hogy az olaszok visszatérnek a munkába.. Egyáltalán használjanak fel minden lehető eszközt arra, hogy a gyűlöletet szítsák a két nemzetiség között.” így izgatták Amerikában a nemzetiségeket egymás ellen s közben a mit sem sejtő, a dolgok lényegét nem ismerő amerikaiak váltig azon csodálkoztak, hogy miért van annyi nemzetiségi súrlódás Európában a különféle nemzetek és nemzeti ségek között. Arra vajmi kevesen gondoltak, hogy a hasznát féltő és az azért mindenre képes tőke még itt is hozzájárul az európai békétlenség szitásához akkor, amikor semmitől sem irtózó kémeivel egymásra uszítják a különféle nemzeti ségeket. Mert szerintük bármiféle eszköz megengedett volt akkor, amikor emberibb bánásmódot és a munkabérek némi javítását kérte vagy követelte az iparvállalatoktól a munka. A kémsz'erv ezetre, a sztrájktörésre, a külső és belső spiclikre, a törvényhozók és állami, valamint helyi hatóságok megvesztegetésére sokkalta többet költött vakságában a nagytőke, mint amennyivel megjavíthatta volna a munkások fizetését és egészségesebb munkaviszonyokat teremthetett volna ebben a hatalmas és gazdag országban. A kémek, a sztrájktörők vezérei valósággal fejedelmi vagyonokat kerestek itt pisz kos szolgálataikért. A “vörös ördög” milliókat keresett és volt olyan hónapja, amikor egynegyed millió dollárnál több volt a bevétele az embermészárlás révén. A Sherman-féle ügynökség főnöke egy éven 235 ezer dollár jövedelmi adót fizetett és ez mutatja, hogy milyen busás volt a keresete. És ha tekintetbe vesszük azt, hogy ma közel kétezer ilyen “ügynökség” jeleskedik az országban, hogy az iparvállalatok csaknem kivétel nélkül állandóan fizetik ezeket a kémszervezeteket, sőt maguk is külön kém hálózatot tartanak és még a kémeket is külön kémekkel figyeltetik s igy az egész országból valósággal kémhálózatot csináltak, akkor elképzelhetjük azt, hogy a sokszor pennykért reszkető vállalatok billiókat költenek évente arra, hogy az ipari életben valósággal rabszolga államot teremtsenek ebben a szabad országban. Hozzáértők megállapitása szerint legtökéletesebb kémszervezete van az úgynevezett acéltrusztnak s azután jönnek ezen a téren a gépkocsikat gyártó vállalatok, amelyek közül egyesek odáig mentek hogy még az illemhelyeken is megfigyeltetik a munkásaikat. Egy általán csaknem minden nagyobb ipari vállalatnak megvan a maga kémszervezete, amely sokszor a munkás magánügyeibe is beleüti az orrát. Köteteket lehetne összeírni arról, hogy miként működnek ezek a kémszervezetek és talán ideje is lenne már annak, hogy ez az ország végre-valahára tudatára ébredjen annak, hogy miként fertőzik meg itt a közvéleményt, miként ütik arcul a demokráciát, az emberi szabadságjogokat azok, akik pedig bőségesen élvezik ennek az országnak minden javát. Előző írásaimban igyekeztem bemutatni nehány véres harcot az ipar és a munka háborújából. Elsősorban azokat a véres harcokat említettem meg, amikben bevándoroltak« szerepeltek, a miknél magyarok is vérzettek a munka háborújában. Csak a nagyobbakat említettem meg röviden, mert hiszen az összes sztrájkok elsorolása és a véres részletek említése évekig is eltartana ilyen rövid lélekzetü írásokban. A kisebb harcok említése is csaknem lehetetlenség, pedig ezek a kisebbek is valóságos háborúk voltak. Ott volt például a New Jersey állambeli Keasbeyn a National Fireproofing Companynál kiütött sztrájk 1908 novemberében. A sztrájkolok legnagyobb része magyár volt, de lengyelek is bőven akadtak a sztrájkolok között. A'rövidtartamu, de mégis véres sztrájkot a “vörös” ördög száz “fink”-je akarta letörni és amikor a sztrájkolok tüntető menetben vonultak fel a gyár Verhovayak Lapja előtt, a fegyveres haramiák sor tüzet nyitottak rájuk a gyár ablakaiból. Hét ember maradt sebesülten az utcán, kettő halálosan megsebesült a többi súlyosan. Sok-sok sebesültet hazavittek hozzátartozóik és a háznál ápolták azokat. A “vörös ördög” bandája hamarosan levitézlett Keasbeyn, mert a nagy elkeseredés miatt a kormányzó katonaságot küldött oda és eltűntek a vérengző “fink”ek. A rövid, de véres üzletért mindössze valami ezerhétszáz dollárt kapott a “vörös ördög”, aki nem szerette az ilyen olcsó üzleteket. Keasbey közelében a perth amboyi American Smelting and Refining Company magyar és tót származású munkásai sztrájkoltak 1912- ben. Ennél a sztrájknál is a “vörös ördög” bandája remekelt. Junius 12-én ötszáz “fink” kezdte lövöldözni a sztrájkolókat a gyárak tetejéről. Volt elegendő ember-vad, mert ötezernél több magyar és tót munkás volt sztrájkon. Az első lövöldözésnél három sztrájkoló sebesült meg súlyosan, másnap pedig 4 sztrájkolót lőttek agyon a fogadott pribékek. Az elkeseredett emberek kövekkel ét tégladarabokkal feleltek a gyilkos puskázásra, erre azután a fenevadak lőtték a népet jobbra és balra, tekintet nélkül arra, hogy sztrájkolok voltak-e vagy nem. Megszűnt a vagyon és az életbiztonság Perth Amboyban s a lakosság már ki se mert menni az utcákra, mert a vérszomjas embervadászok minden tekintet nélkül lövöldöztek, mialatt a környékbeli mocsarakba zavarták a puskázott sztrájkolókat. A városi halottkém jelentésében arra kérte a városi ügyészt, hogy indítsa meg a bűnügyi eljárást az ember vadászok, a vad gyilkosok ellen, de az ügyész azzal védekezett, hogy nagyon bajos lenne a felelősség megállapitása és ezért azután ez az embervadászat is büntetlenül múlt el a földi Igazság örök szégyenére. Sok-sok véres sztrájk volt még ezeken kívül az utóbbvaló félszázad alatt, sok sztrájknál pusztultak magyarok is a többi nemzetiségüekkel együtt s a legtöbb vérengzésnek az volt a vége, hogy diadalmasan vo nultak el a fogadott gyilkosok és vajmi kevesen törődtek azokkal, akik halottaikat siratták apró munkás házakban. Ezek a véres, embertelen harcok legtöbb esetben a nagytőke győzelmével végződtek. ha győzelemnek le-3-ik Oldal Intézkedhet az előre kifizetett hajójegyek iránt. Rendszeres haj'óindulások minden' két hétben New Yorkból a semleges olaszországi Genua és Nápoly kikötőiből. s. s. MANHATTAN New Yorkból Január 27. (Olaszországból Feb. 12) s.s. WASHINGTON New Yorkból Pebruár 10. (Olaszországból Feb. 26) (és ezután kéthetenként) Teljes felvilágosításért forduljon hajójegy ügynökéhez vagy U. S. Lines 527 Union Trust Building PITTSBURGH, PA. hét tekinteni azt, hogy éket vertek, áthidalhatatlannak látszó sáncot vájtak a munka és tőke között s egymást gyűlölő két táborra szakították az amerikai nemzetet ugyannyira, hogy voltak idők, amikor már-már újabb polgárháború fenyegette ezt az országot. A Roosevelt-korszak szociális igazságot célzó törvényei valamit változtattak ugyan a régi helyzeten, de még mindig nem oldották meg a nagy kérdést, mert hiszen a már vértelenebb és modernebb ülő-sztrájkok gya kori megismétlődései mind ezt bizonyítják. Az úgynevezett Company Uniók, meg a sokat hangoztatott “collective bargaining” nem hozták meg a várt és kívánatos eredményt. Csak úgynevezett flastromok voltak azokon a régi, nagy sebeken, amiket csak alapos műtéttel lehet eltávolítani a nemzet testéről. A fejét homokba dugó tőke még mindig kémekkel, fizetett “fink”-ekkel és a hatalom eszközeivel akarja továbbra is betegen tartani ezt a nagy nemzetet, amelynek pedig minden oka és joga megvan arra, hogy egészséges és igazán boldog lesyen.____________________ PAIN IN BACK MADE HER MISERABLE Read How She Found Blessed Relief Muscles were so sore she could hardly touch them. Used Hamlins Wizard Oil Liniment found wonderful relief. Try it today if your muscles are stiff, sore, achy. Rub it on thoroughly. Feel its prompt warming action ease pain; bring soothing relief. Pleasant odor. Will not stain. Money-back guarantee at all drug stores. HAMLINS WIZARD OIL LINIMENT For MUSCULAR ACHES and PAINS RHEUMATIC PAIN —LUMBAGO
