Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-06-20 / 25. szám
3-ik Oldal 1940 Junius 20. . Verhovayak Lapja .FAY-FISHER ANDOR, "budapesti szerkesztő-NEW YORKI ~ hajózási és levélpostai hírek (árfolyamok) E HÉTEN VASÁRNAP, JUNIUS 16-IKÁN a President Harrison amerikai gőzös, mely junius 4-én indult el Olaszországból, Génuából, megérkezett Jersey Citybe. Magyarországi postát hozott. Vissza már nem megy. A U. S. LINES “WASHINGTON” óceánjáró, többszáz amerikai menekülttel útban van az Egyesült Államok felé. Az újabb korlátozó intézkedések hatályba lépése miatt most már ez az utolsó amerikai hajó, amely amerikai menekülteket hoz az Egyesült Államokba. LÉGI EXPRESSZ LEVELEK e héten csak hétfőn, junius 17-én érkeztek a Dixie Clipperrel. Légi expressz leveleket visznek Amerikából Magyarországba és az utódállamokba a következő repülőgépek: Junius 18-ikán, kedden, az Atlantic Clipper Junius 20-án, csütörtökön, a Dixie Clipper és Junius 22-ikén, szombaton, a Yankee Clipper. Több olvasónk kérdésére válaszolva értesítjük olvasóinkat, hogy Magyarországból a rendes posta s igy az ajánlott levelek is csak alkalmi teherhajókon jönnek át Amerikába. A PENGŐ ÁRFOLYAMA ma, junius 18-án: 100 pengő — 18 dollár és 20 cent. A Verhovayak Lapja magyarországi szerkesztője e sorokat nem Budapesten a Metropole szállodában, hanem sok nevezetes Verhovay esemény színhelyén, Pittsburghban: a Fort Pitt Hotelben veti papírra. Igen, tagtársaim: hazajöttem. Junius 10-én érkeztem New Yorkba e z e rkilencszázadmagammal a United States Line Manhattan hajóján, mely a társaságnak utolsó hajójaként indult Olaszországból, Géjhuából. El kellett hagynom Magyarországot, a sok gonddal, bajjal küzködő Szülőhazát, mert fogadott hazánk magyarországi képviselete úgy kívánta ezt a Magyarországban tartózkodó amerikai polgároktól. A felszólítás teljesítése elől május végén már nem lehetett kitérnem, a budapesti amerikai követség természetesen kitünően volt informálva, a legpontosabban megmondták, Olaszország beavatkozása mikor fog bekövetkezni. Az utolsó elutazási alkalomig nem hagytam el helyemet — de ma már onnan akkor sem tudnék dolgozni, ha a konzul kívánságával szembeszállva — aminek persze rámnézve súlyos következményei lettek volna — Ott maradok. Olaszország háborúba lépésével megszűnt a postajárat — legalább is egyelőre, mig valami módot ki nem találnak — az Egyesült Államok és Magyarország között. Clipperrel küldött levelek innen csak Lisszabonig Jutnak el — onnan reménytelen, hogy egyelőre azok tovább mennének. Eddig Lisszabonból Rómába vitték a clipper postáját és onnan továbbították Budapestre. Tudom, tagtársaim, — akik közül sokan évtizedek előtt jöttek el az óhazából, fle attól lélekben nem szakadtak el — sokat szeretnének hallani arról a földről, arról az országról, ahol születtek és amelynek sorsáért azt mondhatnám talán még jobban aggódnak, reszketnek, mint az óha zaiak. Pár napos ittlétem alatt már megállapítottam, hogy itt talán még többet foglalkoznak a háborús eseményekkel, híreivel, mint az otthoniak. A rádiót okolom ezért, mely szinte szakadatlanul bömböli a híreket, kommentálja azokat, tartja itt állandó izgalomban a népet Tagtársaim kíváncsiságát, amennyire tudom, igyekszem majd kielégíteni Írásaimban: képet festek az óhazáról, politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Május közepéig — pontosabban Hollandia és Belgium megrohanásáig — az élet otthon városokban és falvakban normálisnak volt mondható. Nagyon kevés különbség volt a múlt évi és ezidei élet között — legfeljebb az, hogy minden drágult — mig a munkabérek nem emelkedtek. Erről a kérdésről azonban majd más alkalommal részletesebben beszélek. Május közepén két hadtest tartalékost express levelekben szolgálatra hívtak be. A hivatalos megokolás szerint e hadtesteket azért mozgósították, mert e hadtestekbe nagyon sok olyan egyén tartozott, akik tényleges katonai idejüket még a cseh hadseregben szolgálták és át akarták képezni őket magyar vezényszóra. Persze: a részleges mozgósítás felkavarta azokat a vi dékeket, ahonnan a férfiaknak akkor 52 éves korig fegyverbe kellett állni. Sőt nemcsak az embereknek: berukkoltak a lovak, kocsik, autók, motorbiciklik, biciklik is. Mondom: hivatalosan átképzéssel magyarázták e két hadtest mozgósítását, de azokban az időkben Magyarországban más hírek keringtek e részleges mozgósítással kapcsolatban. Az egyik verzió az volt — de ennek valódiságát pillanatra se lehetett komolynak tartani, — hogy a németek ki akarták vonni Lengyelországban lefoglalt csapataikat és az elfoglalt lengyel területek megszállását a magyar hadseregre akarták bízni. Nem lehetett e hirt komolyan venni, mert a német vezető körök pontosan tudják, milyen mély a lengyel és magyar nép között a testvériségi kapcsolat és alig feltételezhető, hogy baráti néppel akarták volna a lengyeleket megszállatni. Másik hir az volt, hogy Szlovákiából akarják csapataikat elvinni és mert terhes a németeknek amúgy is Szlovákia “védelme”, május húszadikán bevonulhatnak oda a magyarok. Azokban a napokban a pozsonyi szlovák rádió úgy uszított a magyarok ellen, mint a benesi időkben és a régi recept szerint “tiltakozó” gyűléseket is rendeztek a magyarok ellen. Pesten körülbelül abban az időben alakult meg Hlinka egykori pártjának tagjaiból a Magyarországhoz került szlovákok néppártja — akik hűséget fogadtak Szent István országának, mire a szlovák rádióban szürke, tehetségtelen szlovák politikusok arról beszéltek, hogy ne féljenek a Magyarországhoz került szlovákok, már nem sokáig kell Horthy iga alatt görnyedniük, a dicső szlovák hadsereg felszabadítja őket — és Rákóczi városa újra Kosice lesz. Magyarország hivatalos vezetői sokszor kijelentették, hogy Magyarországnak nincsenek egyetlen ország irányában se támadó szándékai, a béke fenntartása érdekében még az erdélyi kérdés megoldását is hajlandó halasztani. Májusban se akart Magyarország egyetlen országot se megtámadni. De amikor kicsi szomszédjának vezető politikusai ilyen hangokat ütöttek meg: nem hagyhatta a határokat védetlenül. A mozgósítások rengeteg pénzt emésztenek s ma azok az államok is, melyek még nem hadviselők, hihetetlen öszegeket áldoznak erre a célra. Az idegesség, mely ma végigvonult az egész világon, milliárdokba kerül a népeknek, akik mindenütt kénytelenek életszínvonalukat leszállítani, hogy az adókat — közvetetteket és közvetleneket — fizetni tudják és amelyeknek legnagyobb részét most mozgósítási kiadások emésztik. Május második felében már zökkenés állt be az életbe: falvakban megakadt sok helyen az emberek és igás állatok bevonulása következtében a munka. Pedig a nagyon hosszú tél és tavaszi áradások amúgy is késleltették a munkálatokat. A kormány úgy igyekezett ezen az állapoton segíteni, hogy rendeletet hozott: kötelességévé tette azoknak, akiket nem szólítottak zászló alá, segítsenek a hadbavonultak családjainak a sürgős mezei munkálatokban. Május második felének vége felé, amikor nyilvánvaló lett Olaszország beavatkozása, Kelet Európában az idegesség növekedett, Románia, Jugoszlávia mozgósítottak. Románia csak nemrégen csökkentette erdélyi határain a katonai létszámot, májusban azonban újabb tömegeket dobott a magyar határra. Magyarország újra nem tehetett mást: ő is behívott újabb hadtesteket, melyeknek kötelékei most a Tiszántúl falvaiban gyakorlatoznak. Románia hol attól tart, hogy a németek megszállják, hol az oroszoktól rémüldözik és állandó félelme, hogy a németekkel a magyarok is megindulnak. Bekövetkezik-e ez és mikor: ki tudná megmondani? Alig hiszem, hogy hamarosan. Mennél nagyobb területeket fog Németország megszállva tartani, annál nagyobb gondot okoz majd saját és a megszállt területeknek élelmezése. Szörnyű nagy szüksége van Magyarország és Balkán államok gabonájára, más élelmiszereire. Ezért nem gondolnám, hogy hamarosan elindulnának a német csapatok Románia megszállására és ugyanakkor a magyar hadsereg Erdély felszabadítására. Jugoszlávia Olaszország miatt mozgósított. Ugyanakkor persze annak is hire járt, hogy Magyarország is dobott csapatokat a jugoszláv határra. Kétségtelen: május hónap második felében vége lett annak az aránylagos nyugalomnak, melyben Magyarország népe addig élt. Akkor már alig volt család, melyből valakit be nem hívtak volna katonának. * * * Tagtársaim közül sokan megbíztak ügyes-bajos dolgaiknak elintézésével. Mindenkinek a dolgát lehetőleg rendbe tettem elutazásom előtt. Akik keresztlevelek beszerzésére kértek, azoknak keresztleveleiket — az utolsókat — május 14-én Budapesten postára adtam, hiszem, megkapták azokat. Akiknek az ügyét elutazásom előtt nem tudtam véglegesen elintézni, azoknak dolgát a Magyarok Világszövetségének adtam át. Itteni címem: 8502 West Jefferson Ave, Detroit, Mich. Ha tagtársaim közül valaki levéllel akar felkeresni, erre a címre küldje. * * * Pittsburghból Youngs t o w n b a utaztam: a junius 23-iki Országos Verhovay Napon én is ott leszek. Hiszem, minden tagtárssal találkozom ott, akikkel az utolsó három évben Budapesten az élet végéig tartó barátságot kötöttem. Rheumatic Happy; Relieves Pain Quick Thousands who suffered from the torturing pains of rheumatism, sciatica, lumbago, neuralgia and neuritis—are certainly happy over their discovery of NURITO. Now they have found a quick-acting formula which speedily relieves those exhausting muscular aches and pains. NURITO is trustworthy and dependable —contains no opiates. If you want to feel again the joy of relief from pain—so you can work in peace and sleep in comfort—be wise and try NURITO under this ironclad guarantee. If the very first three doses do not relieve that cruel pain to your satisfaction—your money will be refunded. Don’t suffer. Ask your druggist today for NURITO on this guarantee. (T.N.C.)
