Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-05-30 / 22. szám
1940 Május 30 Verhovayák Lapja ll-ik Oldal ami helyette a munkát elvégzi s az ember csak pipál és szellemét műveli, mialatt a gép dolgozik. De nyilvánvaló, hogy a munka bérét az ember kapja meg, mert ha nem igy lenne, akkor az embertől nem a rabszolgaságát, hanem a kenyérre valót vette el a gép. Arisztotelész bölcs volt, de az ember ember és a dolgokat nem a bölcsesség, hanem az ember igazítja. Ezt az alapvető kérdést is sikerült odacsavarintani, hogy a munka bérét mégsem az ember kapja meg, hanem a gép. A gép nem azt tette, hogy most már az ember kevesebb munkával szerezheti meg kenyerét, hanem azt, hogy az ember harcolni kénytelen a munkáért, ami a kenyér és ami annál kevesebb, mentői több a gép. Minthogy pedig a gép meddő ócskavas, ha nincs energia, mely meghajtja, a hatalom azé lett, akié az energia. így lett az energia maga az/élet és maga a harc és igy lett az energia birtoklása és elosztása maga a szociális probléma s igy lett gyermekkorom kis büdös fotogénjéből a mindenható olaj, amidőn kitűnt, hogy benne van az energia, a hatalom, a boldogság és érte harcolni annyit tesz, mint harcolni a munkáért, mely maga a kenyér. A fotogén fekete tornyokban születik és a mélységekből hozza fel zugó áradással a rettentő gyikok vad ösztöneit. A zsir, amiből a természet kipárolta,, falánk vágyak kielégüléséből lett, élet, halálharcok zsákmányából, felfalt áldozatokból s a bozót erkölcse halmozódott a tömérdek dögökből párolt olajban, mely a hatalom nagy elixir je, az élet kincse, a gazdagság bájitala és tömény oldata mindennek, amit az ősi múltból örököltünk s amiért harcolunk s amiből élünk s amiért meghalunk. azon tűz, mely itt élet, amott harc és halál. Úgy látszik, mégsem a fotogén a hibás, tüze lehet ilyen is, olyan is, lehet a tizanozaurusz vadsága, de lehet halk ige, édes, emberi lélek. A tűz ilyen vagy olyan, nem az anyagtól van, hogy milyen, hanem, úgy látszik attól, hogy kinek a nevében gyújtják meg. MÁRKUS LÁSZLÓ. O---------------NÁLUNK AMERIKÁBAN Valahol Magyarországon pedig húsvéti vacsorához ülnek, a gazda meggyujtja a lámpát, fellibben a fotogén pillangós lángja és a tanya ablakán sárga fény buggyan ki a maradék hóra. A ma. gyár csendesen imádkozik és kimondja a Krisztus nevét. És lámpájában ott ég ugyanaz a tűz, mely a tankok és a bombázók motorjaiban robban és amely bőgve hajtja a Termelés végzetes gépeit. A fotogén szelid világosságában nem a bozóti harcok emléke ég, hanem az isteni béke, melyben elcsitultak a ragadozó ösztönök. Az Energia alázatosan munkál egy szerény lámpabélben és csendet hint az emberséges ember asztalára, ahol a husvét megjelent. Itt jóságos fotogén, valahol a tengeren pokoli olaj, mely a csatahajók motorjában dörög. Egyalig van divatosabb szó manapság, mint a “gag” (ejtsd g-eg). A gag hirtelen kipattant szellemi sziporka. Időszerű tréfa, helyi vicc, rögtönzés, szójáték, szellemes csevegés, pattogó párbeszéd, ötletes beugratás — mind belefér a gag fogalmába, hogyha rövid, meglepetésszerü és azonnal kacagásra fakasztja a közönséget. A közönség lehet egy ember^, asztali kompánia, előkelő szalontársaság, színházi publikum és milliókat számláló rádióközönség. Ezen a ponton a gag pompás kereseti fonásnak bizonyult. Az amerikai rádió gag-mondói — amint az a New York Timesban olvasható, heti tízezer dollárt, sőt többet is megkeresnek. Igaz, hogy keservesen meg kell dolgozniok, amig pontosan megszövegezett rögtönzésükkel a közönség elé állhatnak. A gag-gel ezek szerint lehet pénzt keresni, de nem lehet eljutni az örökkévalóságba. Ezzel szemben a gag megalapítója eljutott a hah hatatlansaghoz, pénzt azonban keveset keresett. Joe Millernek hívták az illető urat, akinek összegyűjtött tréfái Vicc-vádemékum címmel ezelőtt kétszáz évvel jelentek meg Londonban. Miller Jonatán a tréfa Shakespeareje. ő is színész volt, rendkívül elmés és sok életismerettel rendelkező. Komikus szerepeket játszott s jómaga ki nem fogyott az adomákból. Ezeket mások je gyezték fel, mert Müler nem tudott sem írni, sem olvasni. Ezért vett feleségül írástudó hölgyet, aki szerepeit egyszer-kétszer elolvasta neki. Jóénak ez elég volt színpadi sikereihez. A kulisszák mögött még nagyobb közkedveltségnek örvendett. Ezt rövid, csattanós tréfáinak köszönhette, íme egyik: “Egy gavallér összetűzés közben enyhe sebet kapott. Orvost hivatott, aki szolgáját hazaküldte gyógyszerért. A páciens elsápadt. “Csak nincs veszély? — kérdezte. “De van! — felelte az orvos. — “Ha a fickó nem köti fel a sarkát, ön meggyógyul a kezelés előtt.” Egy másik: “Egy társaságban egy hölgy elmondta, hogy ő negyvenéves. Ennek bizonyítására a vele lévő urat szólította fel. “Én elhiszem, — felelte ez, — mert már tiz éve hallom.” — Egy harmadik tipikusan angol tréfa szerint két angol úriember azon vitatkozott, hogy melyik a vallásosabb, “öt Guinea-ben fogadok, mondta az egyik, hogy ön nem tudja elmondani a Miatyánkot!” — A másik állta a fogadást és elkezdte: Hiszek egy Istenben ... — És végigmondta a Hiszekegyet. — “Vesztettem” — vallotta be az első. “Nem tételeztem fel ennyit magáról.” Joe Müler elmondja a parasztember dolgát, aki nem akarta kihúzni a kocsiból árokba zuhanta képviselőt, mert megfogadta, hogy soha politikai dologba nem avatkozik. Joe könyvében lehet megtalálni az ir ügyvéd esetét, aki ezt az írást hagyta hátra a szolgájának: Lementem a kocsmába. Ott megtalálhatsz. Ha pedig nem tudnád elolvasni ezt a cédulát, vidd a boltoshoz, az majd elolvassa. Joe Miller angol ember volt, de itt Amerikában van nagyobb becsülete. 247 tréfáját jegyezték fel annakidején s most ezeket többszörösen átfésülik és modernizálják. A mai élet nagyon kevés igaz humorral szolgál. Jóleső és hasznos dolog tehát visszamenni a régiekhez. A modern gag javarésze szójáték, de ha ügyesen mondják el, bombasikert arat és aranyat ér. Mutatóban álljon itt egy szójátékos, de lefordítható gag: — Az öcsémnek Samu a neve, de az anyám Lajosnak hívja. — Aztán miért? — Mert ő volt a tizennegyedik. KONZULI HIVATALOS ÓRÁK KELETPENNSYLVÁNIÁBAN VILÁGVISZONYLATBAN IS ELSŐ A MAGYAR KÖZEGÉSZSÉGÜGY A budapesti Statisztikai Tudósitó legutóbbi száma érdekes adatokat közöl az orvosok százalékos megoszlásáról az egyes országokban. Kitűnik ebből a jelentésből, hogy a lakosság orvosi ellátásának terén ma Magyarország áll az egész világon az első helyen. Nagyjelentőségű és örvendetes ez a jelenség, hiszen köztudomású, hogy a világháború előtt állandó panasz tárgya volt közegészségügyünk elmaradottsága és a néporvoslás hiányossága. A magyar orvosi nevelés alapos és lelkiismeretes munkájának következménye, hogy ma nem elfogult félremagyarázás, hanem a statisztika csalhatatlan számai bizonyítják a magyarság kulturális fölényét ezen a téren is. Az 1938-ból származó statisztikai adatok szerint a bécsi döntés előtt a következő volt a helyzet a diplomás orvosok százalékos megoszlásában: százezer lélekre esett Magyarországon 116.9 orvos, Svájcban 109.1., Ausztriában 99.3, Olaszországban 83.2, Észtországban 82.8, Japánban 81.0, Dániában 79.0, Lettországban 79.0, Belgiumban 77.1, Norvégiában 76.3, Csehszlovákiában 74.5, Németországban 73.4, Hollandiában 68.0, Franciaországban 65.3, Szovjetben 50.0, Bulgáriában 45.0, Svédországban 44.2, Lengyelországban 37.0, Jugoszláviában 35.0, Litvá niában 34.5, Finnországban 33.6 orvos. Érdekes összehasonlítani a magyarországi közegészségügyi állapotokat az utódállamokéval. A táblázat szerint az utódállamok közül első helyen állt Csehszlovákia 74.5 arány számmal, sorrendben a ll-ik helyen, Jugoszlávia utána következik 35.0 arányszámmal, sorrendben a 19-ik helyen, vagyis feltűnően rosszabb arányszámmal, mint Magyarország. Románia nem szerepel az első húsz ország között. Ha figyelmet fordítunk a régi magyar orvosi ellátottságra, meglepetéssel vesszük észre a rohamos fejlődési menetet, amelyben a magyar közegészségügy az első helyre tört. 1913-ban a mostani 116.9-es ezrelék helyett az arányszám 31 volt, mintegy negyedrésze csupán a mostaninak. A trianoni békeszerző dés következtében ez az arányszám egyszerre felszö kött, miután mindig tulnyo mó százaléka az orvosoknak a fővárosban élt, viszont az ország kintebb eső területei orvosokban szegényebbek vol tak. Az orvosilag gyengén ellátott területek elcsatolásával 1920-ban az arányszám 58.3-ra javult, ám ekkor még csak hetedik helyen álltunk vüágviszonylatban Franciaország, Olaszország, Németország, Svájc és Dánia mögött. Ennek megfelelően, természetesen változás állott be a bécsi döntés és később a Kárpátalja visszaszerzése nyomán. A visszacsatolt Felvidék 674 orvosát is figyelembevéve, vagyis beszámítva a gyengébb egészségügyi szervezettel rendelkező visszatért területeket, különösen a nagy orvoshiánnyal küzdő Kárpátalját, a magyarországi orvosarány 109.1, ül. kb. 106.0-ig szállott vissza. Tekintve a magyarországi egyetemek egyre fokozódó orvostermelését, remélhető, hogy ez az arány rövidesen ismét eléri az 1938 évi kitűnő ezreléket. Keletpennsylvaniában élő tagtársaink és olvasóink szives figyelmébe ajánljuk a clevelandi m. kir. főkonzuátus kiküldöttjének alábbi hivatalos közleményét: A VERHOVAYAK LAPJA m. t. Szerkesztőségének, Pittsburgh, Pa. Tisztelettel értesítem, hogy f. é. junius hó folyamán a szokásos hivatalos napok megtartása végett a következő helyekre utazom: JUNIUS 10-ÉN ALLENTOWNBA, ahol 520 Union Street cim alatt a Hungarian Home-ban leszek. JUNIUS HÓ 11-ÉN BETHLEHEMBE, ahol 512 E. 4th Street cim alatt a Bethiehemi Híradó szerkesztőségében kereshetnek fel honfitársaim. JUNIUS 13-ÁN, 14-ÉN és 15-ÉN délig pedig PHILADELPHIÁBAN, 509 Morris Building, 1421 Chestnut St., cim alatt Stein ügyvéd irodájában leszek. E lap utján arra kérem tehát azokat, akiknek konzulátusi elintézést igénylő ügyeik vannak, hogy engemet a fentjelzett helyeken és időben felkeresni szíveskedjenek. Kiváló tisztelettel: HOBEK HENRIK, a küldöttség vezetője. A magyar közegészségügy itt említett fejlett voltának köszönhetők azok az örvendetes adatok, amelyek a ragályos és egyéb gyakori népbetegségek visszaszorulásáról számolnak be. Ahol Magyarország az első helyen állott a halálozási arányt tekintve, pl. a vörheny-betegségnél, ott ma egyike a legkedvezőbbeknek. A hasihagymáz-, gümőkór-halálozás is óriási mértékben visszaesett. A kórházi ápolás is nagy fejlődést mutat. Százezer lélekre ma 540 kórházi ágy esik Magyarországon az 1913 évi 251-gyel szemben. Nagy és szép eredmények ezek, melyekre ma a magyar orvosi élet visszatekinthet s nem kétséges, hogy a külföld előtt is nagy mértékben fognak szolgálni a magyar művelődés propagandájául.----------------O---------------DO YOU KNOW that Nicholas Fejérváry, a wealthy Magyar nobleman, donated his beautiful estate to the city of Davenport, Iowa, to be used as a public park? * * * Saying and proving are entirely different.
