Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-05-16 / 20. szám

4-ik Oldal 1940 Május 16 Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO, Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN. Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE. PITTSBURGH. PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada fl.OO a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER Box 7. Woolsey Station Long Island City, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan, under the Act of March 3. 1879. Magyar Betii-Nyelv és Beszédvédelem A közel jövőben Egyesületünk “Magyar Betű — Ma­gyar Szó” cim alatt egy kitűnő ábc-és könyvet ad ki, mely­nek hivatása lesz a magyar kultúra termőmagjait elvetni fiataljaink sorában ... Ezen szép szándékkal kapcsolatban egy pompás cikket teszünk közzé, melyre felhívjuk olvasóink szives figyelmét! A cikket a “Magyar Nemzet” legfrissebb számából vesz­­szük át: A mi nyelvünk társtala­­nul, elszigetelten áll a né­pek nagy nyelvrengetegében. A mi beszédünk dallama, ritmusa, élesen különbözik más népek beszédének a ze­néjétől. Káprázatos szép­ségű nyelvünk, csodálatos szingazdagságu b e s zédünk magyarságunknak jellegze­tes kifejezője. Nyelvünkben benne él a küzdelmes magyar múlt, beszédünkből kicsendül a büszke magyar lélek úri méltósága. Nyel vünknek szerkezete a magyar ember világos, őszinte gondolko­zásmódját tükrözi vissza, ízes magyar beszédünk dal­lama a szenvedések vihará­ban megacélosodott erős, ön­tudatos magyar lélek meg­nyilatkozása. A magyar nyelv és zenéje A mi csodálatosan szép nyelvünknek és bűvös zenei­­ségü beszédünknek sajátos magyar karaktere van. Min­den öntudatos nép igyekszik a maga értékeit megőrizni, fenntartani, gyarapítani. Mi évszázadokon keresztül el­hanyagoltuk, nem becsültük eléggé azt, ami magyar, ami a mienk. Ősi kincseinket hagytuk veszendőbe menni és futkostunk lelkiségünktől teljesen idegen, értéktelen haszóntalanságok után. Ébredjünk öntudatra! ősi örökségünket ne paza roljuk el könnyelműen, mert soha vissza nem szerezhető értéket dobunk el magunk­tól. A magyar nyelv és a magyar beszéd is a mi fél­tett nemzeti kincsünk, mely­re — ha magyarok akarunk maradni — féltékenyen kell vigyáznunk. A nyelvromlás meg­akadályozása Nyelvünk védelmére nyelv tudósaink lelkes mozgalmat indítottak. Gátat akarnak vetni nyelvünk további rom­lásának. Meg akarják tisz­títani nyelvünket a magyar talanságok tömegétől. Szép és nemes terv, de nemcsak a nyelv testén élősködő hi­bákat kell kiirtani, hanem ki kell pusztítani a nyelv lel­kén, a beszéden éktelenkedő hibákat is. Amennyire szük­séges volt a nyelvvédelem, annyira fontos volna a terv­szerű beszédvédelem is. Senki sem törődik a beszéddel Feltételezik azt, hogy anya nyelvén mindenki tud be­szélni. Nem igy van! Szé­pen, helyesen, hibátlanul kevesen tudnak beszélni. Fájdalom, egyre gyakrabban hallunk súlyos hibákkal te­letűzdelt beszédeket. A hibá­san beszélő emberek száma mindjobban szaporodik. Be­szédünk nagyon magyarta­lanná vált. Beszédünk ősi szépségéből, eredeti zamatá­ból egyre több megy veszen­dőbe. Romlik a magyar beszéd Nagy kár, hogy mi nem küzdöttünk tervszerűen a beszédünket elrutitó ször­nyűségek ellen, hanem bű­nös közönnyel türtük, hogy minden idegen rontsa, ma­­gyartalanitsa értékes nem­zeti kincsünket. A nem ma­gyar fajhoz tartozók beszé­déből folytonosan ránkzu­­duló idegenszerűségek özö­ne megfertőzte beszédün­ket. Ha beszédünk tovább romlik, kopik, torzul, szegé­nyedik, akkor nemsokára azok lesznek kevesebben, akik tisztáncsengő kelle­mes hanggal, jó hangsúl­lyal, hanglejtéssel, tiszta ki­ejtéssel, helyes tagoltsággal, magyaros ritmussal, hiba nélkül, kifejezésteljesen, he­lyesen, szépen beszélik édes anyanyelvűnket. Pedig a mint nem mindegy az, hogy mit mondunk, sokat számit az is, hogy hogyan mon­dunk valamit. A magyar ember beszédében nemcsak az a fontos, hogy “mit” mond, hanem lényeges és sokszor többet mond azzal, hogy “hogyan” mondja. A rádió hibás beszéde A magyar rádiótól, mely állandóan százezres tömegek hez beszél, jogosan elvár­hatjuk, sőt meg is követel­jük azt, hogy helyesen, hi­bátlanul, szépen beszéljen magyarul. A magyar rádió bemondóinak és előadóinak elsősorban magyarul kellene tudniok. A rádió gyakran hibás, magyartalan, rossz be széde ezreket megfertőzhet. Azokat állítsák mikrofon elé, akik szépen, simán, gör­dülékenyen, élvezetesen, he­lyesen tudnak magyarul be­szélni. Szinte elborzad az ember, amikor előadásokat hall a “helyes magyarság­ról, helytelen beszéddel, a “helyes kiejtéséről, helyte­len, hibás kiejtéssel, a “szép magyarságáról csúf magyar beszéddel. Már a falusi ember is “előkelőén” beszél A közlekedési eszközök tökéletesedésével, a gyors utazási lehetőségekkel, a rá­dióval a falu, sőt még a puszta is nagyon közel ke­rült a városhoz. A magyar­talan beszéd gyorsan terjed. Ragályos betegség, járvány ez. A falusi embernek is pusztul már az ízlése. Maj­molja az “urakat”. A falut, amely hosszú évszázadok ke­serves viszontagságai között hűségesen megőrizte szá­munkra faji sajátosságainak legdrágább kincseit (nyelv, beszéd, népdal, ruha, tánc, n é pm üvészet, népszokások, stb.) most vissza kell vezetni ősi értékeinkhez. Nem az a jó, ami idegen Nem az a helyes magyar beszéd, ahogyan a nagy­uraink egyrésze és a nem magyar fajhoz tartozók be­szélnek. Ne képzelje magát grófnak az, aki raccsol, aki érthetetlenül makog, az or­rából dünnyög. Ne higyje senki, hogy az az előkelő, aki a magyar beszéddel hóm lokegyenest ellenkező és a magyar fülnek kibírhatatla­nul hangzó kellemetlen han­gon rikácsol, nyafog, sely­pít, dadog vagy hadar és tel­jesen elsikkasztja mindazt, ami a magyar beszédnek ékessége, ize, zamata, saját­sága. Csak a magyar lélek érti Vannak, akik nem vesz­nek észre semmi fülsértő, betolakodott torz hangot, idegen ritmust, bántó hang­lejtést beszédünk muzsiká­jában. Az ő fülüknek nem fáj a komisz érdes hang, a nyegle, pökhendi kiejtés, a magyartalan hanglejtés. Fe­lőlük nyugodtan elsikkaszt­hatja bárki mindazt, ami a magyar beszédre jellemző. Lelkűkből kihalt, vagy hiányzik az az ősi ösztön, az a magyar lélek, amelyik fel tudja ismerni a mi szé­pen hangzó nyelvünkben az idegenszerűségeket. A ma­gyar beszéd dallamának, csengésének, ritmusának a parányi kis megrezdüléseit, mélységes, igazi értelmét csak a magyar lélek érti. Idegenek sohasem tudhat­ják megérteni, mert ehhez magyar lélek kell. Magyar szavakkal is lehet magyartalanul beszélni A nyelvtani szabályok is­merete még nem eredmé­nyez helyes magyar beszé­det. Az, aki kitünően is­meri a nyelvtan szabályait, aki kerüli a magyartalan ki­fejezéseket és nem használ idegen szavakat, még nem valószínű, hogy tud is helye­sen, szépen magyarul be­szélni. A magyar nyelv szak­tanárai, sőt a magyar nyelv egyetemi professzorai között is akad hibásan beszélő. Irtsunk ki beszédünkből minden idegen gazt! A nyelv és a beszéd vé­delmére, m a g y arositására irányuló törekvés indokolt és korszerű. A legszüksé­gesebb tennivalók a követ­kezők volnának. 1. Országos beszédvédelmi mozgalom megindítása. 2. A beszéd művelésére egyesületek ala­kítása. 3. Felvilágosító cik­kek, könyvek írása, előadá­sok tartása. 4. Beszédneve­lési tanácsadók és beszédku­A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 242 E 71st St., New York, N. Y II. CHER FERENC, 300 WII Ham St., Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 42t Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin St., Homestead Pa. V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Lang ley Ave., P.O. Box 635a Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 111 Hail Heights Ave., Young stown, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Li berty St., Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Bo> 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2445 S. Liddesdale Ave., Det­roit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 143t Sunnymede Ave, South Bend, Ind. XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave., Chi­cago, 111. tató intézetek létesítése. 5. Nevelőnők, óvónők kiokta­tása a helyes beszédnevelés­re. 6. Beszédnevelési órák rendszeresítése az összes isko­lákban. 7. A beszédmüvészet­­tan beillesztése az egyete­mek és főiskolák tanrend­iébe. 8. A tanítóképző aka­démiákon “b e s z é dnevelés­­tan” előadása. 9. Beszéd­­gyógyitó iskolák, tanfolya­mok szervezése. 10. Beszéd művészeti tanfolyamok lé­tesítése. 11. A rádió, a szín­házak, mozik ellenőrzése a helyes magyar beszéd szem­pontjából is. 12. A magyar tisztviselők hibátlanul tud­janak magyarul beszélni. Gáspár János.-----------o----------­DIAGNÓZIS. Potal, hires francia orvos, egyik betegének rendkívüli diétát irt elő, ami sehogy se tetszett a betegnek. Mikor Potal egyik napon meglátogatta páciensét, ér­verését vizsgálva, szigorúan mondta: — Ön rendelkezésem elle­nére hig tojást evett! — Hogy? — kiáltott fel a megijedt beteg. — ön ezt az érverésemből kitalálta? — Természetesen. A tojás­ban kén van és foszfor, azon kívül fehérje, amik mind izgatják a gyomor falat. Az érverése azonnal elárulta. Ha nem tartja be rendelke­zéseimet szigorúan, semmi­ről sem állok jót! A megijedt beteg mindent megígért. — Potal doktor ur — kér­dezte az orvost asszisztense, mikor eltávoztak a beteg házából, — hogy tudta az érvéré sből megállapítani, hogy a beteg tojást evett? — Nagyon egyszerűen, — mosolygott Potal — Az in­ge mellén tojássárgája volt.

Next

/
Thumbnails
Contents