Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-05-16 / 20. szám
2-ik Oldal 1940 Május 16 Mi magyarok kell, hogy teljes részvéttel viseltessünk Hollandia iránt, mert hiszen nemzetségünknek megpróbáltatása idején segítő kezekkel közeledett drága kincsünk: a gyermekek felé és azért is, mert a kicsi nemzetek igazságát látjuk kiforrni esetükben . .. Ki tudja, hogy ezek után mennyi idő kell hozzá, hogy teljes hadszíntérré változzék át egész Európa, amelybe belesodródik s el nem kerülheti a sorsát az a drága ország sem, amelyben bölcsőnk ringott, amelyhez az érzelmek ezer és ezer szála fűzi még ma is az ideszakadt véreinket... Mit tehetnénk mást nagy tehetetlenségünkben, minthogy imádkozhatunk, fohászkodhatunk, — azért rimánkodva, hogy legyen hozzá kegyelmes a Sors, amikor — lassan-lassan hadszíntérré változik át egész Európa!! Verhovayak Lapja______________ mi Európát “tüztengerbe akarjuk borítani” igy szól: — Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában! ! Ámen... Ugyebár Uraim ez “rettenetes lázitó csatakiáltás?” — Kérem jegyezzék meg maguknak ezt az egyszerű dalt... Mi magyarok nem is az emberi segítségben bízunk ebben a dalban, mert mi egy időre elvesztettük az emberi igazságban való hitünket___Mi az isteni igazságban bízunk!”... . .. Hét esztendő telt el azóta s beigazolódott, hogy az Igazság a gyöngébb, a szegényebb oldalán huzakodik fel, de a jog, a hatalom szekerének rúd ja mellett áll!... s most is a világ legigazibb, legbecsületesebben gondolkodó népét nem védte meg az Igazság-;... — rátaposott erőszakkal a Hatalom, mivel kezében a kard s a kard élén villogó jog! ... A SZEM (A Verhovayak Lapja eredeti cikke.) Olvasóink nem sokat szeretnek beszélni a szemről s igy a nagyközönség is csak keveset, nagyon keveset foglalkozik vele ... Pedig, hogy mennyire helytelen ezen cselekedetük, mi sem bizonyltja jobban, mint több kitűnő amerikai folyóirat megállapítása, melyek hosszú cikkekben fejtegetik, hogy mennyire vigyáznunk és fegyelmeznünk kellene a szemeinket is. Igen, nemcsak az idegeinket, szenvedélyeinket, hanem a szemeinket is; Nem kis dolog ugyanis, amit a szemről Buswell, chicagói egyetemi tanár megállapított. Buswell jól megalapozott elmélete meggyőzi az emberiséget arról, hogy szeme meglehetősen neveletlen, — s szabadon, idomitás, rendszer nélkül, szinte egyéni duhaj módon éli a maga külön világát. Megállapítása aggasztó és fölkelti azt a gyanút az emberben, hogy tán a szem müveletlensége lehet az oka az életjelenségek sok szemtelen tünetének. Az ember elhanyagolta a szemét és most olyan viszonyban van vele, mint a család a neveletlen gyermekkel, akinek csinytevéséről nem értesül idejében. A chicagói professzor későn, de mégis jobb, mint soha, figyelmezteti az emberiséget, hogy fegyelmezze meg a szemét, mert ha továbbra is engedi, hogy a maga útját járja, akkor “szemlélete” nagyobb bajba sodorhatja. Elméletének lényege különben az, hogy meg kell rövidíteni a szemnek azt a rövid, pihenő idejét, amelyet jelenleg fegyelmezetlenül olvasásközben tart. — Megállapítása szerint ugyan is a szem olvasás közben valósággal amerikázik, holott egy kis ráncbaszedéssel kény szeriteni lehetne arra, hogy kétszer, sőt háromszor anynyit olvasson, mint mostan. Az olvasás tempójának ilyen módon való meggyorsulása nagy előnyökkel kecsegteti az emberiséget. Ennek áldásos és gyakorlati jelentőségét a profeszszor nem részletezi, de mind nyáján elképzelhetjük a gyorsabb és gazdaságosabb olvasás előnyeit: hamarabb olvassa el korán reggel az újságok headline-jait, az alattuk lappangó temérdek friss hirt, a sportbajnokok és filmcsillagok névsorát, versenyeredményeket, a mozi ezüst vásznán a hirdetéseket, kép magyarázatokat; — gyorsabban tájékozódik az élet jelenségei felől és igy ismeretköre teljesebb lesz. A szem ilyenarányu “kiművelése” azonban nem teszi boldoggá a szem tulajdonosát. A jelenségek ugyanis nem derűsek, sőt nagymértékben nyugtalanítók, —általában lehangolok. Sőt vannak sokan, akik úgy vélik, hogy szemük túlságosan is sok nyomasztó és Ízléstelen jelenségeket érzékel. Sűrűn mondják a szem tulajdonosai: “legjobb, ha az ember nem veszi észre! — Nem látja!! ... Az embernek sikerült kezét és lábát agyonfegyelmeznie. Nem üt és nem rúg, amikor a célszerűség és az önérzet minél hathatósabban kívánná... Keze és lába rabszolgamódon, jobb meggyőződése ellenére működik, alantas bérért és alantas eszmékért lohol s temérdek útjait ha elszámolja végtagjainak, arra az eredményre jut: alig tett valamit a saját kedve és érdeke szerint. Az ember szeme eddig sunyin, szinte kajánul meglapulva élte a maga szabad életét, de most, hogy a chicagói tanár ráirányította a figyelmet, talán ezt a szervet is alapos fegyelemre fogják ... * * * A szemről különben tudjuk, hogy a látás szerve, de a látáshoz a szemgolyón kívül a látópályák és az agyi látóközpontok is szükségesek. így mondja a tudomány, mely alaposan megmagyarázza a rostos burkok, az inhártya, a szivárványhártya és a jó ég tudja milyen más hártyák és rostok rendeltetését és közreműködését a látásnál. Volt egy tanárom, aki az embertannak a professzora volt — s előadását azért szerettük nagy figyelemmel hallgatni, mert hasonlatai mindenkor kitűnőek voltak. Le is jegyeztük szorgalmasan mondásait. Egy ilyen jegyzetem akadt a minap a kezembe, melyet most felhasználok arra, hogy olvasóinknak e helyen elmondjam, hogy mit kell hát tudnunk a szemről? — A szemgolyó olyan optikai műszer, mint a fényképezőgép. — így magyarázta a tanárom. Legbelül foglal helyet a képet felfogó fényérzékeny film, aminek a iátóhártya felel meg. Legkívül van a gép alakját adó merev váz. Ez a rostos burok. A fényképezőgépben elől a lencse, vagy lencserendszer van, — a szemben ennek a szaruhártya és a lencse felel meg. A fényképező gép belső üregét a lencse és a lemez között levegő tölti ki. Ezt a szerepet a szemben az üvegtest és részben a csarnokviz tölti be. A szem védelméről a szemhéjak, a kötőhártya, könnykészülék és a szemgödör gondoskodnak. A szemhéjak a szemet élűiről védik. Főleg a felső szemhéjnak igen gyors mozgása: a pislogás képes a szemrés zárásával a szemgolyót teljesen eltakarni, sőt a szemhéjban levő körizom összehúzódása folytán görcsösen záródik a szemrés. A szemhéjak szélén ülő pillaszőr a levegő finom porát szűri meg. — A felső szemhéj felett futó szemöldökiv pedig felülről, a homlok felől fenyegető tisztátalanságtól, izzadástól óvja a szemet. A kötőhártya nedves, csillogó, finom sima hártya, amely a szemhéjakat belülről béleli s részint a saját maga által termelt nyálkával, részint pedig a könnyfolyadékkal megnedvesitve a DARAGÓ JÓZSEF. szaruhártya nedvesen tartásáról gondoskodik... A könnytömlő a belső szem zug alatt a szemgödör csontos széle mögött fekszik. A könnyfolyadék a könnytömlőből a csontokkal körülvett könnycsatornán át az alsó orrjáratba ürül, ezért erős sirásnál az orrból is csepeg sokszor a könny. A szem járulékos szervei: a szemizmok, melyek a szem minden irányban való mozgását, illetve gördítését végzik, — továbbá a szemgolyót és védőszerveket ellátó erek és idegek, melyeknek nagyobb része a szemgödörbe fut. A szem működését a tudomány négy csoportba sorozza. És pedig: a látás, a fénytörés, alkalmazkodás és mozgás. A látás a szemnek összetett képessége, ami alaklátásból, körzeti látásból, színlátásból, f é n y é r zésből és mélységlátásból áll. E találó magyar szavak maguk magyarázzák meg, hogy ezen tudományos kifejezések alatt mit kell értenünk? A fénytörés a szemnek azon képessége, melynek segítségével a beléje jutó sugarakat a látóhártya igyekszik képpé egyesíteni. Az alkalmazkodás pedig az a képesség, amelynek segítségével a szem olykor is képes élesen látni, amikor a különben nyugvó, nem alkalmazkodó szemnek a látóhártyáján csak elmosódott kép keletkeznék. A szem látást a szemizmok végzik. A mozgás célja az, hogy a látni kívánt tárgyról jövő sugarak a sárga foltban, vagyis az éleslátás helyén egyesülnek képpé és — ami a legfontosabb a látásnál — hogy a két szem együttműködjön. Ennyit minden müveit ember megért s ennyit mindenkinek tudni is illik a saját szeméről, melyről joggal elmondhatjuk, hogy a legdrágább kincséről! Egy Vei'hovay szemorvos. —-----------o----------The Big Bookkeeper up there never makes a mistake. He records the good and the bad and balances them up. Enyhülést Segít Elő NŐI IDŐKÖZI ROSSZULLÉT ESETÉBEN Próbálja ki a Lydia Pinkham’s Vegetable Compoimdot a havonta előforduló, fájdalmak, fej- és hátfájás, VALAMINT az idegesség, nyugtalanság enyhítésére, melyek szervi rendellenességek következményei. — Pinkham * Compound páratlan a gyenge, fáradt nők ellenálló képessegének felépítésében. Próbálja ki! ZÁSZLÓK, JELVÉNYEK és EGYLETI CIKKEK EAGLE REGALIA COMPANY 298 Broadway - New York, N Y _______írjon katalógusér. NÉGYES TOBACCO GYÁR 423 East 5.-th Street NEW YORK CITY, N. Y. Pipálják a legjobb Magyar Négyes dohányt Közismert és közkedvelt egész Amerikában. Ajándékszelvény minden pák libán. Kaphatni minden magyar üzletben. Ha nem kapja, fl.00 beküldése mellett i csomagot küldünk. ur. MAKK B. ALBERT amerikai és volt óhazai ügyvéd 1128 Lexington Avenue (a 78 és 79-ik utcák között) NEW YORK CITY Telefon: Butterfield 8-69-SO A Verhovay Egylet 35. és 83-ik fiókoknak tagja és jogtanácsosa. megjelent a ‘‘Csillagjós, álmos szakács, dalos és polgárosító könyv” “árklnek a pénz előzetes beküldése nélkül elküldöm. Nem tetszés esetén visszaküldheti. Importált karcolatokat csatolok hozzá. — Pengő, lei, dinár éfi más penzeket legolcsóbban küldök. — ÍSÖe.n., jegyzéket. GARTNER LAJOS közjegyzői, fordítási és pénzküloési irodája. 207 E. 84th St., New York, N. Y. — 30 éve a magyarság szolgálatában. — A Verovay Egylet tagja. SZENTMARIAY & HILPERT Magyar Hentesek Hazai módra készített hurka, disznósajt és debreceni kolbász Érissen kapható 1540 Second Ave., New York (80th St. “L” állomásnál) Telefon: REgent 4-3713 A Verhovay Egylet tagja MRS. HERBST Magyar Rétes és Cukrászuzlete a Modern Szináz tőszomszédságában 1143 Third Avenue (at 81st Street) New York City Rétes és Cukrász sütemények Dobos és punch torták Vidékre is szállítunk --------A Verhovay Egylet tagja —— FRANKO. DAVID, Inc. temetkező és balzsamozó intézete — Alakult 1904-ben — 348 E. 55th St., New York Telefon: PLaza 3-3200 és 3201 38-25-31st St., Astoria, L I. Telefon: IRonsides 6-8120 és 8121 A kápolna használata díjtalan! IMPOZÁNS TEMETKEZÉSEK *150 és feljebb David Gyula, Péter és Stefánia a Verhovay Egylet tagjai ÓHAZAI FESTÖVÁLLALKOZÓ Emlékszik-e az óhazai gyönyörű festett mintás falakra? Kizárólag én készítek ily munkát az Egyesült Államokban. Óriási választék mintákban. Sima festés már 6 dollártól. Házak külső részét és vidéki munkát bárhol vállalok HUNGARIAN FAINTING Sí PAPER HANGING CO 1038 Rogers Flaee, Brom, N. Y. (Dayton 3, 0001)
