Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-18 / 3. szám

5-ik Oldal 1940 Január 18. Verhovayak Lapja FÁY-FISHER ANDOR budapesti szerkesztő Hallatlanul érdekes és meg % ható kiállítás színhelye volt Budapesten 1939 utolsó és 1940 első napjaiban az Ipa­rosok Szövetségének muzeum utcai helyisége. A felvidéki magyarság szörnyű szenvedésekkel teli napjaiból kaptunk ott képet, mert minden kiállított tárgy egy egy emléke valakinek: aki magyarságáért cseh bör­tönökben szenvedett. A cseh börtönök mártírjainak, em­léktárgyai voltak kiállítva, melyeket nem lehetett meg­hatottság nékül végig szem­lélni. A sok száz tárgyból álló kiállítás egyrészét azok a külömböző fajta kézimun­kák alkották, melyeket a fogság idegőrlő hónapjai, évei alatt avatott és avatat­lan kezek munkáiként szü­lettek meg s amelyek a ma­­gárahagyott ember lelemé­nyességét és a szép iránti só­várgását hirdetik. A kiállítás egy másik rend kívül érdekes csoportját azok a tárgyak alkották, melyek arról tettek bizonyságot, hogy a sanyargatott, meg­kínzott felvidéki magyarok — nagyrészt az egyszerű kis emberek — az akasztófa ár­nyékában sem riadtak meg, nem gyengült meg bennük fajtájuk iránti szeretet, nem érezték hiábavalónak a leg­súlyosabb személyes áldoza­tot sem. A legválságosabb pillanatokban sem vesztet­ték el a sírva vigadó s mo­solyogva szenvedő magyar jókedvet. Meghatóan érdekes példá­ul Sztraczeni Jenő szencei föidmives “A vérebek” cimü verse, melyet fésüfogakkal a saját véréből készített piros tintával karcolt egy vékony hártyapapirra. A kis vers a következő: Jönnek, jönnek a vérebek De én védtelen mit tegyek? | ütik, verik törékeny teste­met. De nem adom szivemet, lelkemet. Az elnyomó, magyarokat kínozó hatalommal szembe­ni örök kuruc csakazértis csendül ki Nagy József ipoly­­födémesei föidmives katona­naplójából, amelyet a cseh tűzmester elkobzott és ami miatt Nagy József köztüzér várfogságot szenvedett. A naplóból rímekbe foglalva is­merjük meg a csehországi kaszárnyákban szolgált ma­gyar gazdalegény szomorú életét. A magyar dac meg­örökítése ez a két versszak, amelyet itt közlök: Ne búslakodj pajtás, Nem tart ez sokáig: Kergetjük mi ezeket A poklok kapujáig ... És akkor azt mondom, Hogy nincsen igazság, Bújj el a föld alá Átkozott Csehország. A szenvedés forró magyar érzést Váltott ki Tóth János egersregi napszámosból, Rácz István nagyszőllősi asztalosból és Nagy G. Fe­renc szimői földmivesből is. De nemcsak versek, ha­nem gyönyörű kézzel készí­tett dísztárgyak is arról tesz­nek bizonyságot ezen a ki­állításon, hogy a magyar falvak fiaiból a börtönben is tehetségek bontakoztak ki. Aki megnézte például Csa­ba Ferenc ragyolci földmi­­vesnek a börtönben készült két olaj festményét, annak el kell ismernie, hogy Csaba Ferenc nemcsak az ekeszar­vát forgatta jól a szabad élet ben, hanem a cseh börtön­ben az ecsetet is. Novák Ferenc selyemből csodaszép diványpárnákat készített. Borovszky István restei nap­számos, Koleszár Ferenc hi­­mi napszámos, Bódy Sándor ragyolci bányász remek go­belin képeket készítettek a rabságban. De felsorolhatnék még egy rakás nevet, mert egyik kéz­zel készített munka érdeke­sebb, szebb, mint a másik. Van itt kenyérből, szalmá­ból fonva dísztárgy, kazetta kis asztalka^ stb. Szenzációsan érdekesek a “Kis Egérfogó” cimü bör­­tönujság példányai, melye­ket persze csak titokban készíthettek és kézzel írtak. A vezércikktől kezdve egé­szen az apróhirdetésig per­sze csupa humor és gúny minden szava és arra volt jó, hogy a szegény rabma­gyarokat megóvja a kétség­­beeséstől. Az akasztófahumor iskola példáit láttuk a kiállított sárgult, tépett papírlapokon, amelyek valaha biztosan a magyar sajtó múzeumába kerülnek majd. Csak köny­­nyes szemmel nézhette az ember azt a megviselt ma­gyar zászlót is, amelyet Vongrej Béla nyug. vasutas 1919 pünkösd napján cseh kézből mentett meg a cseh légionistától elszedett oldal­fegyver segítségével. A húsz éven át rejtegetve megőrzött zászló a cseh oldalfegyver­rel együtt volt kiállitva. * * * És a felvidéki magyarok szenvedésének még nincsen vége. Akik nem kerülhettek még vissza az anyaország­hoz, akiknek lakhelye kiviil maradt a múlt év november másodikén Wienben megál­lapított uj határokon, azok tovább szenvednek, azokat most a csehek helyett a szlovákok zaklatják, sanyar­gatják. Az uj Slovakia urai úgy látszik ott akarják folytat­ni, ahol a csehek abbahagy­ták és nem akarják belátni, hogy a két szomszéd állam és kimerítő tájékoztatót talál lapunk következő számában 1940 február 1-én kezdődő országos versenyünkről. — Már most elárulhatunk any­­nyit, hogy nagyszerű ju talmak kerülnek kiosz­tásra azok között, akik a verseny nyertesei lesz­nek. Figyelje lapunkat! népének békességben és ba­rátságban kellene élnie. Egyremásra jönnek a hí­rek, hogy a Slovákiában élő magyarok közül börtönbe ve­tik azokat, akik a magyar életben vezető szerepet ját­szanak, akik követelni me­rik a magyar nép jogait. Közvetlenül karács ony előtt jött a hir, hogy Pohá­ron — Rimaszombat és Lo­sonc között van — Slová­kiában maradt község-báró Baratta Dragono Norbert ottani gyárost letartóztat­ták és minden bírói Ítélet nélkül Illavára szállították internáló táborba. Miután a báró résztvett a Magyar Párt vezetésében mindenki azt hiszi, hogy a jelenleg uralmon levő kor­mánynak ez nem tetszett és ezért szállíttatta a bárót — aki egyébként Tarnócy Ár­pád akroni szerkesztő só­gora — Illavára. De rajta kívül egész sereg magyar embert szállítottak közvet­lenül az ünnepek előtt II- lavára. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA ÉS HAD­SEREGE KÉPVISELŐT KÜLD A MAGYAR KÖNYVTÁR KOVÁTS ÜNNEPÉLYÉRE Kevés esemény keltett oly nagy érdeklődést Ma­gyar Amerikában, mint a new yorki Magyar Könyvtár (Hungarian Reference Lib­rary) január 24-én este 3 órakor megtartandó “Ko­­váts Mihály Ezredes Emlék­­ünnepélye.” A Könyvtár 19 West 44 St. alatti nagy elő­adótermében fog lezajlani a fényes ünnepség, melyen Kováts ezredes magyar hu­szár ruhába öltözött alak­ját ábrázoló hatalmas bronz emlékművet fogják leleplez­ni. Az ünnepély fontosságát mutatja az, hogy az Egyesült Államok kormánya és had­serege is bejelentették részt­­vételüket. Az ünnepi beszé­deket Dr. Walter L. Willi­­gan, a brooklyni St. John’s egyetem tanára és Dr. Kere­kes Tibor, a washingtoni Georgetown egyetem taná­ra, az Amerikai Magyar Szö­vetség újonnan megválasz­tott főtitkára fogják mon­dani. Megkapó eseménye lesz az ünnepségnek, amikor ugyan azt a zászlót fogják meg­hajtani az emlékmű előtt, mely alatt közel 200 évvel ezelőtt Kováts ezredes hu­szár ezrede harcolt Ame­rika függetlenségéért és szabadságáért. Az amerikai hazafias szer­vezetek egymásután jelentik be résztvételüket az ünnep­ségen. A magyarság körében is óriási érdeklődés mutat­kozik és a new yorki és vi­déki egyházak és egyletek levélileg és stirgönyileg je­lentik be résztvételüket. Ma­gyar Amerika minden fon­tosabb egyháza és egylete fog képviselőt küldeni a nagy szabású Kováts ünnepélyre. Kiküldötteket várnak New York polgármesterétől; Tren ton városából, ahol Kováts ezredes főhadiszállása volt; Pennsylvania állam kormány zójától és Charleston váro­sából, melynek közelében van az a csatatér, ahol Ko­váts ezredes hősi halált halt. A Hungarian Reference Library ezúton is felkéri az amerikai magyar hölgyeket, hogy a lehetőséghez képest, magyar díszruhában jelen­jenek meg a január 24-i nagy ünnepségen, hogy a bronz szobor melletti dísz­­őrségben az amerikai kikül­döttekkel együtt ők is részt­­vehessenek. Az emléktábla Finta Sándor kitűnő ame­rikai magyar szobrászmű­vész alkotása, aki azt nagy­lelkűen a Hungarian Re­ference Librarynek adomá­nyozta. Mozgalom indult meg ugyanis, hogy New Yorkban utcát nevezzenek Kováts ezredesről és az utca egyik sarkán álló épület ol­dalán helyeznék el az em­lékmű másodpéldányát. Ha­sonló mozgalomról kapunk hirt a többi amerikai ma­gyar gócpontokból, úgy, hogy remélhetőleg hamaro­san egész sorozat “Colonel de Kováts Street” fogja meg örökíteni a nagyszerű ma­gyar szabadsághős emlékét. * * * Ezen a szép ünnepélyen Egyesületünket SIKET IM­RE new yorki igazgatónk fogja képviselni. QUESTION Which are the only cough drops containing Vitamin A? (CAROTENE) 0IUVi9 IILili V UUÜ rDAUiiv every o IflfANWI month”: Then Read WHY Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound Is Real “Woman’s Friend"! Some women suffer severe monthly pain (cramps, backache, headache) due to female functional disorders while other’s nerves tend to become upset and they get cross, restless and moody. So why not take Lydia E. Pinkham’a Vegetable Compound made especially to help tired, run-down, nervous wom­en to go smiling thru “difficult days.’* Pinkham’s Compound contains no opi­ates or habit-forming ingredients. It is made from nature’s own beneficial roots and herbs — each with its own special purpose to HELP WOMEN. • Famous for over 60 years—Pinkham's Compound is the best known and one of the most effective “woman’s" tonics obtainable. Try it l

Next

/
Thumbnails
Contents