Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-04-18 / 16. szám

12-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1940 Április 18. 100^0 MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK \ * MOZI VILÁG t I HANGOS HETI HÍRADÓ Grand Színházban SZERDÁN és- CSÜTÖRTÖKÖN, ÁPRILIS 24 és 25-ÉN "PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY' Cigányzenés, romantikus filmvigjáték, melynek színhelye Debrecen és a csodás Hortobágy. Főszereplők: SZÖRÉNYI ÉVA, DAJBUKÁT ILONA, HAJMÁSI MIKLÓS, CSORTOS GYULA, ZALA* KAROLA Coraopolis-i Magyar Házban ------ Pénteken, Aprilis 26-án este 8-kor Johnstown-i R.K. Templom Hallban Szomb., Apr. 27-én este fél 9-kor Nanty Glo-i Family The'treben Vasárnap, Aprilis 28-ári d.u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Aprilis 28-án este 7-kor VADONATÚJ MAGYAR FILMUJDONSÁG A HAZEL­­WOODI GRAND SZÍNHÁZBAN ÉS A VIDÉKEN A ‘Pusztai Királykisasszony” filmremeket most játszák Pittsburgh és vidékén E hét szerda és csütörtökjén a Grand moziban megint kellemes meglepetés vár a közönségre. Be­mutatásra kerül ez a vadonatúj filmujdonság. A cime a PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY és az elő zetes . érdeklődésből ítélve, harso­gó tapsok muzsikája mellett kerül majd színre ezen ez a csodálatosan szép filmremek. Csupa verőfény, csupa poézis a darab, úgy hat a magyar lelkekre boldogságukért, a forró szivü ver­gődésüket az egymás csókjáért. A szebbnél-szebb jelenetek Debre­cenbe, a Hortobágyra viszik a két fiatal teremtést. Johnnie repülőgé­pen keresi az egyszerű tanyai mintha májusi sugárzásban, a bol­dog álmodozás önfeledt perceiben valahonnan messziről hazai virá­gos kertek jószagát hozná felénk a szél. Örömmel merülünk a PUSZTAI KIRÁLYKISASSZONY szépségeibe, jól esik odatartani a szivünket a muskátlis hangulatnak, magával ragad a mese játékos kedvű, enyelgő romantikája. S meghatottan, hol nevetve, hol szó rongó érdeklődéssel követjük nyo­mon egy szépséges parasztruhába öltözött pusztai iskola tanítónőjé­nek és az Amerikából a debreceni nyári egyetemre érkezett dúsgaz­dag Johnnie diák viaskodását a lánynak vélt "szvithart”-ját, a gépe lezuhan és a Hortobágy végtelen ege alatt virágzik ki a fiatalok szerelme. SZÖRÉNYI ÉVA, a leg­szebb magyar filmszinésznő játsza a címszerepet, mig a hősszerelmes szerepében az újonnan felfedezett snájdig sztár, SZABÓ MIKLÓS, Bilicsi Tivadar egészítik ki a parádés műsort. A darabot Hajós Jenő irta, a rendezéssel meg Csepreghy Béla remekelt. A gyöngyöző, gyújtó rit­musú nótaszámokat Laurisin Mik­lós komponálta. Why do people talk about other people when they don’t know anything about them—why? sH * * Why do some people want to make everybody else’s business, their business, and at the same time neglect their own business? * * * The day of miracles is past, say those who think they know; but to prove them wrong all you have to do is to point out the awak­ening of spring — trees, flowers, grass — ’tis but one of nature’s miracles. * * * Wise nature always plan­ning for our comforts and so many times misunder­stood. ’Twas ever thus. * * * The pain that hurts most of all, and the one against which medical science is helpless, is the hurt that comes from the spoken word. 58 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 59 az Ondiak és Kaplony a Kendiek hadnagyai. Igaz, a hatalmas Ajtony ur, az erőelvi vajda, bizonytalan volt. Nemcsak azért., mert a Nagyasszony bátyja. Tarkács járt nála is. Nem találta a Nagyur barátjának s az idege­nekre dühösebb senki nem lehet nála. De fene ember az, nem láthatni a szeme mögé. Koppányt nem ismeri s csak pillogott a nevére, de nem szólt a dologhoz. Hiszen csak ne szólna bele ezután se. Messze van s elég baj közt bolgárral, göröggel. Talán, ha itt sikerül, majd meggondolja... Az erők idő teltével élesen kirajzolódtak Koppány szemei előtt, a Tarkács ujja nyomán. Látnivaló volt, hogy a Nagyur körül a fejedelmi törzs hadnagyai: Bicske, Kur­szán, Baracs, Ákos Szalók urak állanak, ezek kötik a gyűrűt az esztergámi szállásföld köré. Aztán az Aba ur három kabar törzse, a Tisza felett. No, meg nyugat fe­lől a Lél-törzs, amelyik a Dunát őrzi. Ennek most Do­­bokanembeli Csanád ur a hadnagya, Árpádvér az is. Nincs több. Az egész szabad nemzet szemben velük, nagy zárt karajban. Ide számit Tonuz Aba is, a besenyő nagy­ur. Ezeknek nem kell uj hit s rabló idegen. A túlerő órjási, erősítette Tarkács lelkesen... Azt nem tudhat­ták, mit hoz hátán a Duna! ... Csanád ur gyepüőrei még a madarakat is lelődözték, ha a nagy folyó felé mertek repülni. Végre megérett Koppány vezéri terve. Olyan egy­szerű volt, mint a nap az égen, de úgy melegítette is az igaz magyarok szivét. Előbb itt ölni ki a bitorló né­metet, aztán minden törzs, az egész nemzet egyesitett erejével nyomni a gyepütői, megnyargalni, sarcolni, vér­­beköpülni otthon, hogy soha többet ne merjen idebujni egy fia se. Aki ezt nem érti, aki ebben nem hisz, aki ezért lángra nem gyűl, nem magyari ember az s vesz­­szen még az irmagja is! Már-már magától guvadt ki a kard hüvelyéből, mikor egy hir röppent át a pilisi hegyeken, Esztergám várából. Gazdája nem volt. Mindenki mástól hallotta, nagy titokban. Egyszerre csak megtelt vele a levegő Koppányék körül. A Nagyur beteg. A betegsége halálos. A szabad törzsek hadnagyainak tehát nemsokára pajzsra kell emalniök valakit Árpád véréből, minden magyarlak Nagyurává, ősi kötés szerint, a Nagyur te­metése után, közakaratból. S a kard visszasimult hüvelyébe. Beteg Nagyurral szemben fegyvernek nincs helye, szava. Várakozó csend dermedt a világra. A Nagyur tudja kötelességét. Hívnia kell s hívni fogja a hadnagyokat fejedelmi tanácsába. Mert a közakaratot az ő életében megejtendő jelölésnek kell biztosítania. Jó lett volna valami biztosat tudni a Nagyur álla­potáról, hogyne. De hívei most még jobban bebújtak a gubájukba s hallgattak állhatatosan. Közeledési kísérle­teket szép halogató szóval, kémeket szisszenő nyíllal há­rítottak el tőle. Mesteri kéz rendezte ott a dolgokat, Kop­pány lehunyt szeme előtt el-elvillant karcsú, illatos uj­­jainak látomása... De némely jelek mégis beszéltek. A gyepű fokozott őrzése, a Böszperémben s Fehérváron feltünedező német zsoldosok... Tarkács nem ok nélkül figyelmeztette Koppány urat, hogy a hadnagyok taná­csát farkasverembe hívja össze a Nagyur. A táltos, látva a jeleket, elszánta magát, hogy ré­vületben felkeresi Véres Bulcsu Iz-ét a halottak orszá­gában. Maga mellé vette a szent kobzost s eltűnt a Ba­konyban. Csak hetek múlva került elő, lefogyva, szé­­delegve. De a szeme győzelmesen lobogott. Koppán ur ettől kezdve hirdetett szabadságot a Bulcsu-maradváknak, ha zászlója alá állanak. S ének kelt szárnyra a rengetegben, bosszurahivó Véres Bulcsu csatáiról, izenetéről. Gyűlt a szabadsággal, zsákmánnyal, nyargalással kecsegtetett nép a hadnagyi szállásra. De az, amitől Koppány ur megszédült s lángbabo­­rult, még a napról-napra dagadó erőnél is serkentőbb. mámoritóbb volt. Csakugyan a halott vezértől jött a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents