Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-04-18 / 16. szám
6-ik Oldal A* ember szeretne felorditani ( A “V. L.” EREDETI CIKKE) Verhovayak Lapja 1940 Április 18. Skandinávia nyugati partjain borzalmas tengeri csata dúl... Büszke hadihajók, nagy cirkálók, félelmetes torpedórombolók, fürge tengeralattjárók egymásután sülyednek él. A fülsiketitő ágyubömbölés pokoli zajában, a koromfekete füstfelhők között a tenger vad hullámai a teng er észkatonák holttesteit ezer számra dobálja ki a partok, a fjordok mély, zöld vize felé... A szárazföldön bomba, gránát, robbanás, összedőlt házak, menekülő tízezrek, temetetlen holttestek, elpusztult kincsek és életek mindennap, minden újságban, minden képen, minden híradóban... — Az ember kiejti kezéből az újságot s elgondolkozik. Hála Isten, messze vannak az európai harcterek, a mi bőrünket legalább is egyelőre nem kell félteni. Felettünk nem berregnek még ellenséges repülőgépek, amelyekből apró fekete pont hullik alá, rohamosan nő és félelmetesen sivit, aztán szempillantás alatt tűz és füst lesz minden, megrendül a föld, összeborulnak a házak és piros, meleg harmat hullik az omladékokra: a vér... Mégsem tudjuk megnyugtatni magunkat, mégsem tudjuk elintézni ezt a szörnyűséget azzal, hogy messze van tőlünk s nem érdekel minket. Érdekel, kínoz, fojtogat, mert hiszen kiiudja vájjon ezek a rémképek nem fognak-e leperregni a világháború filmjén odaát a Dunavölgyében is? A háborús hírek ott kísértenek minket minden reggel vastag belükkel az újságunk oldalain. Szinte ugyanazok a mondatok, csak a hely, nevek és a számok változnak. A hely: tegnap még lüktető, virágzó, eleven város, — a számok: halottak száma, akiket megölt az ember... Minél többször, minél egyhangúbban ismétlődik, annál kegyetlenebb és elviselhetetlenebb. Nem lehet megszokni, nem lehet belefásulni, hiába élünk itt a gazdag, a boldog Amerikában. Nekünk amerikaiaknak is figyelnünk kell a nemzetközi helyzetre. Roosevelt, köztársaságunk elnöke, még három évvel ezelőtt, egy borongás őszi nap estélyén, nagyfontosságú külpolitikai beszédet tartott Chicagóban s azt mondta el abban a rádió beszédében, hogy MIT ÜZEN AMERIKA A VILÁGNAK? . .. Azt üzente, hogy A RÉMURALOM ÉS AZ ÖKÖLJOG IMMÁR A CIVILIZÁCIÓ ALAPJAIT KEZDI FENYEGETNI s ezzel szemben Amerika sem helyezkedhetik a tétlen néző álláspontjára. A nemzetközi felfordulás erőivel szemben, a puszta elzárkózás, vagy semlegesség nem nyújt menekvést; az összetartozóság szálai lehetetlenné teszik majd lassan-lassan, hogy bármelyik nemzet elszigetelje magát a világ többi részében uralkodó gazdasági és politikai felfordulástól, különösen, ha ez a felfordulás egyre terjed. A nemzetközi anarchia lerombolja a béke alapjait és veszélyezteti valamennyi nemzet biztonságát... Majd beszédét Roosevelt ezekkel a szavakkal fejezte be: — Hadüzenet, figyelmeztetés, vagy indokolás nélkül békés polgárokat, nőket és gyermekeket gyilkolnak halomra a légi bombákkal. Az úgynevezett békeidőkben a buvárnaszádok békés hajókat sülyesztenek el minden ok vagy figyelmeztetés nélkül. Ha ilyesmi történhetik más világrészekben, ne higgyük, hogy Amerika megmenekülhet ezektől a veszedelmektől, vagy hogy irgalmat várhat és hogy ezt a nyugati féltekét soha nem támadják meg és mindég nyugodtan és békésen folytathatja a civilizáció ápolásának művészetét. A békeszerető nemzeteknek közös erőfeszítéssel kell megvédeniük azokat a törvényeket és elveket, amelyek egyedül biztosíthatják a béke szilárdságát és közös erővel kell legyőzni a nemzetközi felfordulás erőit, amelyek elől a puszta elszigetelődés, vagy semlegesség nem nyújt menekvést... — Három évvel ezelőtt ezeket üzente Amerika és mennyi minden történt három esztendő alatt! Ma már nem lehet dolgozni a jog és erkölcs diadaláért és a béke, igazság és bizalom uralmáér t. Az az ököljog és rémuralom, melyre elnökünk beszédjében rámutatott, ma dühöng egész Európában. De talán az a temérdek szenvedés, amely most lépten-nyomon'a szemünk elé tárul, nem hiába gyötri az emberiséget. Az Ember félóráit a légibombás, géppuskás, méreggázos módszerek ellen, amelyek minden embertelenségükkel és kegyetlenségükkel csak azt tudják bebizonyítani, hogy ilyen utón kérdéseket, problémákat nem lehet véglegesen elintézni. Harc a gyilkosság, az embertelenség, A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 242 E. 71st St., New York, N. Y II. CHER FERENC, 300 Wil liam St., Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 42t Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin St., Homestead Pa. V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Lang ley Ave., P.O. Box 6352. Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland •Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 11i Hall Heights Ave., Young stown, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Li berty St., Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Bo> 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2449 S. Liddesdale Ave., Dct roit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 143£ Sunnymede Ave, Soutl Bend, Ind. XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave., Chicago, III. INGYENES FILMBEMUTATÓ ÉS ZENEI PROGRAM a Magyar Információs Könyvtárban Az amerikai magyarság élete elevenedik meg, amikor a new yorki Magyar Információs Könyvtárban, 19 West 44th Street, New York City, április 24-én, szerdán este 8:30-kor Dr. Nánássy Lajos érdekes előadást tart és az amerikai magyarságról készült filmeket mutatja be. Ugyanakkor Dr. Szarvas Lászlóné közreműködésével gyönyörű zenei programot élvezhet a közönség. Sokan fogják felismerni magukat az amerikai magyarságról készült mozgófilmen a Hungarian Reference Libraryben, amikor Dr. Nánássy Lajos érdekes előadásával kapcsolatban bemutatja. A New York és környékén lakó magyarságnak alkalma lesz az Egyesült Államok különböző részeiben élő rokonait meglátogatni, anélkül, hogy egy hosszú utazás költségeit és fáradalmait átszenvednék. A new yorki és környéki magyarság jóllehet ismeri saját helyzetét és életét, azonban a távolabbi honfitársainak létéről keveset tud. Nem tudja milyen üzleti, társadalmi vagy vallási életet élnek. Tehát csak természetes, hogy az itteni magyarságot érdekelni fogja ez az előadás, melyet Dr. Nánássy ligonieri árvaatya tart. Dr. Nánássy az Egyesült Államok területének jóformán minden részét többizben már bejárta és igy alkalma volt a magyarság mindennapi életét filmre felvenni. Utána Dr. Szarvas Lászlóné zenei programja következik, melynek keretén belül saját zongora kísérete mellett fogja előadni a magyar zene legszebb számait, köztük Bartók Béla dalait, Ady Endre megzenésített verseit és közismert magyar népdalokat is. A new yorki és környéki magyarságot ezúton hívja meg a Magyar Könyvtár április 24-ére, szerdán este 8:30 órakor kezdődő előadásra a 19 West 44 Street, New York City cim alatti előadótermébe. Belépés díjtalan. INNEN IS ONNAN IS • • • (Folytatás a 4-ik oldalról) leg a fontos ... A háború pedig tovább szedi az áldozatait itt közöttünk is, pedig dehogy is van háború! . . . Ha lezuhannak, vagy elkapja őket a gépszij, vagy halálrasujtja az áram, akkor nevük belekerül az újságba, de nagyobb érdeklődést akkor sem kelt. Az olvasó közömbösen átsiklik rajta. Olyan természetes, hogy a munkások meghalnak munkaközben ... Az ilyen halálnemek ősidőktől fogva hűen kitartanak mellettük. Már a piramisok építése során legurultak a rabszolgák a magasból és halálra zuzottan terültek el a kövek aljában . . . Akkor is másik állott a helyükre, éppen úgy, mint itt Amerikában a nagy gyárakban ... és miként az ókorban a piramisok, úgy most az újkorban is épülnek a hatalmas felhőkarcolók, épülnek tovább a paloták és hidak fennakadás nélkül .. . És Ők hallgatnak, mint az Ohio folyó fölött az a sok hid itt Pittsburghban és a környékén . . . HATALMAS ÉNEKKART ALAKIT A NEW YORKI MAGYAR KÖNYVTÁR A Hungarian Reference Library az ui magyar zenekultúra szolgálatában Még élénken él az amerikai magyarság emlékezetében a Budapesti Egyetemi Énekkar nagysikerű útja. Az amerikai magyar Ságnak akkor alkalma volt a magyar karéneklésnek mai magas színvonaláról meggyőződni és egyöntetű volt a vélemény, hogy nagy kár, hogy az egy milliónyi amerikai magyarságnak nincs hasonló képzettségű énekkara. Az amerikai magyarság mindég kedvelte a magyar zenét és az igazi magyar dalokat. Sok kisebb amerikai magyar énekkar alakult a múltban és a philadelphiai és clevelandi dalárdák szép sikereket szereztek a magyar névnek. New Yorkban működnek a Szent István Dalárda, a református és baptista énekkarok, azonban nagyméretű magyar énekkar nincsen. E hiányon akar segíteni a Magyar Információs Könyvtár (Hungarian Reference Library), amikor elhatározta, hogy a legkitűnőbb magyar énekek kottáit, különösképen a világhírű Kodály és Bartók kórusokat meghozatja Budapestről. Az énekkar három részből fog állani; lesz férfikar, nőikar és gyermekkar. A Könyvtár vezetősége ezúton kéri föl a jóhangu amerikai magyarokat, hogy HALADÉKTALANUL jelentsék be résztvételi szándékukat a Könyvtárnál, 19 West 44th Street, New York City, telefon MUrray Hill 2-6171. A karban korlátolt számmal vesznek fel jelentkezőket és azé lesz az elsőbbség, aki hamarabb jelentkezik. Az amerikai magyar szülőket külön is felhívjuk, hogy jelentsék be azon leány és fiú gyermekeiket, akik részt akarnak venni ebben a nagy magyar kulturális megmozdulásban. Az énekkar tanítását Balázs Frigyes, kitűnő fiatal hegedűművész és karmester vállalta nagy lelkesedéssel és önzetlenséggel. Soha jobb alkalom nem nyílik arra, hogy a szülők gyermekeik zenetanitását előmozdítsák. A Könyvtár a kottákat és a gyakorláshoz szükséges termet ingyen bocsátja a karok rendelkezésére. Szerkesztőségünk különösen örül a Hungarian Reference Library ehatározásának, hiszen épen a napokban érkezett ki a magyar zeneszerző egyik kiváló tagja, Bartók Béla és az alakítandó énekkarok épen Bartók Béla és nagy kortársa, Kodály Zoltán igazi magyar zenéjének ápolására fognak különös súlyt fektetni. a pusztítás ellen — és nagy kereszteshadjárat a szeretet, a megértés és igazság diadaláért: ez a JÖVŐ NAGY FELADATA és az ebben való áldozatos, önfeláldozó munkálkodásra buzdít minden csep vér, amely a felgyújtott, világon ember kezektől elhullik... Az énekkaroknak alkalmuk lesz a new yorki Világkiállítás magyar napján, augusztus 20-án bemutatni tudományukat. A Könyvtárnak az a terve, hogy ezenkívül még számos amerikai hangversenyen is fellépteti az énekkarokat. Már idáig is több ilyen értelmű meghívást kapott a Könyvtár, amelynek sajnos eleget tenni nem tudott, mert hiszen eddig nagyszabású énekkar nem állott rendelkezésére. Rendkívül örülünk, hogy ezeket a híreket közölhetjük olvasóinkkal és meg vagyunk győződve arról, hogy az amerikai magyarság meg fogja ragadni ezt a nagyszerű alkalmat, amelyre mindnyájan annyira vártunk.-------------O------------CLEVELAND, OHIO 51-ik fiók A Verhovay Segély Egylet 51-ik fiókja érdekes programmal egybekötött társas vacsorát rendez április 27-én, szombaton este 6:30-kor az Első Magyar Baptista templom alsó termében, 8005 Holton Ave. Miután az 51-ik fiók tagjai java része a fentebb említett egyháznak is a tagjai, ennél fogva a rendezőség úgy határozott, hogy vacsoráját a saját helyiségében fogja megtartani, mely alkalomra szeretettel vesszük szomszéd testvéreink támogatását a Verhovay fiókok részéről is. Akar ön egy kellemes estét eltölteni? Jöjjön el. Vacsora jegy ára Door Prize-al 40 cent. Szívesen lát mindenkit a Rendezőség. Mrs. Gizella Orbán, elnök. Mr. Louis Meyers, ügyk. PAIN IN BACK MADE HER MISERABLE Read How She Found Blessed Relief Muscles were so sore »he could hardly touch i them. Used Hamlins Wizard Oil Liniment and :ound wonderful relief. Try it today if you* nuscles are stiff, sore, achy. Rub it on thoroughy. Feel its prompt warming action ease pain; íring soothing relief. Pleasant odor. Will not tain. Money-back guarantee at all drug stores. HAMLINS WIZARD OIL LINIMENT For MUSCULAR ACHES and PAINS RHEUMATIC PAIN —LUMBAGO Relieve Pain In Fee Minutes NEURITIS Rheumatism To relieve torturing pain of Rheumatism. Neuritis, Neuralgia, or Lumbago in a few minutes, get NURITO, the splendid formula, used by thousands. Dependable—no opiates. Does the work quickly. Must relieve crue. pain, to your satisfaction, in few minutes oi your money back. Don’t suffer. Ask your druggist today for NURITO on this guarantee.
