Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-04-18 / 16. szám
1940 Április 18. Á mi ifjúságunk Anyagi és szellemi, gazdasági és kulturális váltságokkai sújtott korunkban talán senki sem szenved annyit, mint ifjúságunk. Külsőleg ugyan nem látszik meg rajtuk a szenvedés: hiszen sportolnak, verekszenek, cserkészkednek, moziba járnak, tanulnak repülni, táncolnak, vigadnak ... De belül csaknem mindnyájan boldogtalanok: tökéleteseit hiányzik belőlük a lelki béke, a belső rend, a nyugodt lelkiismeret, a lelki harmónia. Miért? Mert hiányzik a béke, a rend, a harmónia az őket környező felnőttek világából is. Mert a felnőttek is nyugtalanok, szomjazok, elégedetlenek, feldúltak, türelmetlenek. Ideges ma mindenki és az idegesség legerősebben érezhető a családi életben, melynek a legnyugodtabbnak. legbékésebbnek, legrendezettebbnek kellene lennie. Az otthonnak kellene annak az erős várnak lennie, melybe úgy a közéletnek, mint a gazdasági élethalálharcnak katonája pihenni tér, ahol ismét erőt gyűjt, ahonnan a biztonság érzését meriti, melyre a külső küzdelmekben szüksége van. Az idegesség lerontja ifjúságunk lelki erejét, bizonytalanná, félénkké, kapkodóvá teszi őket, elrabolja önbizalmukat. Sokan nagy betegségnek mondják ezt, pedig mi nem hisszük azt el! Ifjúságunkat nemcsak iskoláztatni, hanem nevelni is kell. Nevelni nemcsak a család, hanem az élet számára is. Itt kapcsolódik bele a nevelésbe, a támogatásba a Verhovay Segély Egylet munkássága is, mely testvérsegitö alapon áll és hóna alá nyúl minden ifjú tagjának. Minden szép társadalmi megmozdulást támogat a Verhovay. Ifjúságunk sportalakulatait hathatóan fejleszti, magyar iskolákat segélyez, tanulmányi segélyeket ad jeles, ifjú tagtestvéreinknek s most tagszerzési versenyünk és a 49 pompásjutalom kitűzésével midőn a nyernivágyás nemes gerjedelmét felkelti ifjúságunk szivében, egyúttal kitűnő alkalmat nyújt arra is, hogy örömet keltsen szivükben, önbizalmukat fokozza s bizonytalanságukat és félénkségüket elűzze azzal, hogy nemes munkára serkenti őket. Az a tudat, hogy munkájuk mily gyönyörűségesen meg lesz jutalmazva, már magában véve is gyógyitölag hat azokra, akik elkeseredettek a munkanélküliség miatt, akiket a mai bizonytalan helyzet szinte lelki beteggé tesz. Hívjuk fel tehát ifjúságunk figyelmét tagszerzési versenyünkre és akik már jelentkeztek, azokat fokozottabb munkára szólítsuk fel, mert dolgozni érdemes, dolgozni kellemes ebben a versenyben, mélyben 49 olyan jutalom van kitűzve, melyek közül több felér egy-egy kis vagyonnal! Ezer dollár készpénzben és 5 uj, szép Chevrolet automobil. Kell-e ennél szebb és értékesebb főjutalom? És a többi jutalmak 500, 300, 200, 100 és 50 dollárosok. Minden egyes jutalom hivatva van örömet varázsolni a szivekbe. A nyerési esélyek kitűnőek s egyesületünk a jutalmakat a verseny lezajlása után, vagyis 1940 december 31-ike után azonnal kifizeti, vagy természetben átnyújtja a boldog versenynyertesnek. Versenyünkben a nyerés föfeltétele a PONTSZERZÉS. Minden egyes uj tag felvétele, illetve egy-egy uj biztosítási kötvény kiadása a pontszámok ezreit jelenti a tagot felvevő versenyzők számára, ha az uj tag havidiját 6 vagy 12 hónapra* befizeti az év végéig. Természetesen az nyer, aki a legtöbb pontszámot szerzi a maga javára akár közvetlenül, akár közvetve. Nem kell ide szaktudás, nem kell ide fáradságos rábeszélés, vagy keserves utánjárás. Testvér a testvért, rokon a rokont, barát a barátot és ismerős az ismerőst felszántja, hogy gondoljon önmagára és családjára s biztosítsa be életét olyan szomorú eshetőségekre, melyek elkerülhetetlenek. Ma megteszi ezt minden józanul gondolkodó, vagy családját szerető ember, csak egy kis fáradsággal fel kell kutatnunk, hogy kik azok? Szórakozást és kellemes időtöltést is jelent a tagszerzés s ne felejtsük el, hogy korunk betegségének, az idegességnek legjobb ellenszere a szórakozás, a felvidulás, a kellemes időtöltés. Arra kérjük tehát versenyzőinket, hogy fokozottabb jókedvvel, nagyobb bizalommal eltelve és a győzniakarás szilárd elhatározásával a szivükben lássanak hozzá most a rendszeres tag szerzési munkának, hogy a fő jutalmak egyikét megnyerhessék! Mi Verhovayak mindenkor büszkék voltunk és büszkék vagyunk a Verhovay Ifjúságra s biztosak vagyunk abban, hogy az idén sem fogunk csalódni bennük! Verhovayak Lapja 3-ik Oldal FÁY-FISHER ANDOR - budapesti szerkesztő Március második hetének végén irom ezeket a sorokat. Más években ilyenkor már ibolyát árusítottak a budapesti utcákon, most még hóvirágot sem láttunk. Azt pedig máskor már februárban szoktunk vásárolni. Még mindig hideg, havas eső veri a budapesti aszfaltot: olyan idő jár, amilyen inkább november végeinek, mint március elejeinek való. Tavaszi szántásról, mezei munka megkezdéséről szó se lehet, hiszen hó borítja a földeket. Az állandó szeles, hideg idő miatt csak lassan olvad a hó, ami jó abból a szempontból, mert a gyors olvadás esetleg árvizet zúdított volna az országra. így remélhető, hogy ez a csapás nem látogatja meg hazánkat! * * * * A temes megyei Omor köz ségben eltemettek egy nyolcvannyolc éves embert, akinek Tar Mihály volt a neve és világi életében a földmivelést űzte. De Tar Mihály neve egyszerű földmives létére nem ismeretlen a tudományos világ előtt, könyvekben fogkoztak vele, tudományos értekezéseket írtak róla, újságok nagy cikkekben emleget ték. ő volt az utolsó magyar, aki még az ősi rovásírást ismerte és használta. Tudjuk, hogy a régi magyaroknak saját és pedig egyenes vonalakból összetett betűi voltak, amelyeket bicskával faragtak botokra, ostomyelekre, deszkákra. A keleti népek szokása szerint az írást jobbról kezdték és balfelé haladtak vele. Amikor aztán a kereszténységet felvették, meghonosodott a magyarok között a latin irás mód és minden, ami a pogányságra emlékeztetett hát térbe szorult. Századok folyamán már csak pásztornépek használták, de azok is mindegyre ritkábban. Lassan-lassan az abc-j ét is csak tudományos könyvek őrizték és alig lehetett találni valakit, aki ismerte és használni is tudta a rovásírást. Tudományos .körök megállapítása szerint a most elhalt Tar Mihály volt az utolsó magyar, aki nemcsak az abc-jét ismerte, de használni is tudta az ős magyar irásformát. * * % A belügyminiszter rendeletére országszerte, minden ■megyében megalakítják a Vármegyei Közjóléti Szövetkezeteket, melyeknek az a célja, hogy a nagyon szegény, esett, sok gyerekes csa ládokat talpra állítsák, hogy azok aztán megkeressék a mindennapit és ne legyenek örökösen közsegélyen. Az akcióhoz persze pénzt is adnak. Munkáslakásokat építenek, munkaalkalmakat teremtenek, jószággal, szerszámmal segítik az arra utal takat. Zala megyében például az akció keretében Balatonfüreden családi házakat építenek a sok gyerekes családok részére és ezekbe a házakba a zalaegerszegi és letenyei járásokból telepítenek szegény sok gyerekes családokat. B a 1 atonfüreden munkáshiány van, mig a fenti járásokban felesleg van munkás kezekben. Az akció keretében tehát úgy segítenek a szegény családokon, hogy olyan helyre telepitik őket, ahol meg is tudnak élni. * « * Magyarországban — mint azt jeleztem e hasábokon, — január eleje óta hetenként kétszer: hétfőn és pénteken hústalan napok vannak. Nem okozott ez eddig se valami nagy nehézséget az étkezésben — főleg nem a falusi népeknek, — de most még a jelenlegi helyzet is javulni fog. Ezentúl birkahúst szabad árusítani hústalan napokon is. * * * Hat hónapja múlt, hogy Európában újra háború dúl Északon és Nyugaton és Magyarországban — hál Istennek — az élet még elég normálisnak mondható. Élelemben nincsen hiány, sem a városokban, sem a falvakban. Február hónapban az abnormális időjárás, a közlekedés lehetetlensége ugyan egy kis zökkenőt jelentett a városok ellátásában, de ezek csak múló bajok voltak. Lisztet, zsírt, cukrot és minden fontos szükségleti cikket korlátlanul lehet vásárolni és reméljük, igy is marad ez. Ruházati cikkekben már több a zökkenő, bizonyos cikkek eltűnnek a piacról. Ennek oka, hogy nyersanyag beszerzésünk persze a háború miatt nem zavartalan. De: soha rosszabb helyzetben ne kelljen a népeknek élnie, mint a magyarországiak most élnek. De: az aránylagos nyugodt élet mellett is persze mindenkinek az a gondja, hogy megtarthatja-e majd Ma-I« Amerikai Lobogó alatt Egész Európába a semleges olasz Genoa és Nápoly kikötőkön át Most intézkedjék, hogy rokonait és barátait Amerikába hozassa a népszerű amerikai zászlós hajókon. S. S. WASHINGTON New Yorkból Vlájus 4 Olaszországból Május 18 S. S. MANHATTAN New \rorkból Aprilis 20-án Olaszországból Május 4-én és azután kéthetenként. Részletekért forduljon hajójegy ügynökéhez, vagy U.S. LINES 527 Union Trust Bldgr. Pittsburgh, Pa. gyarország népe életének mai formáit. A gazda, aki most jó időért, enyhébb napokért sóvárog azért mindig arra gondol, hogy amit most majd elvet, ő arathatja-e le, nem-e kell majd újra katona-ruhába bújnia? * * * Magyarországnak érdeke, hogy mennél több olyan gyár létesüljön ebben az országban, melyhez nem kell külföldről nyersanyagot beszerezni, hanem az itteni terményeket dolgozza az fel. Eddig az volt pl. a helyzet, hogy az Alföld zöldségeit elvitték Csehországba és ott dolgoztak fel belőle konzervet. Újabban már Magyarországban is vannak kitűnő konzervgyárak, de még nem annyi, amennyire szükség lenne. Most Makó városában állítanak fel egy gyárat, melyben a hires makói hagymát — és persze más zöldségeket is — kannáznak majd és szállítanak majd külföldre. Nagy jelentősége van ennek, mert igy télen is lesz majd munkájuk azoknak, akik nyáron át a hagymaföldeken görnyednek. Ha a gyár felépül, már kezdetben kétszázötven embert tud foglalkoztatni.--------------o--------------You cannot run away from a weakness; you must some time fight it out or perish, and if that be so, why not now, and where you stand? —R. L. Stevenson. William I RLI N FUNERAL HOME 620 East Ohio St CEdar 2S1I CSENDES, jó otthont nyerhet egy idősebb asszony, akár gyermekéve is —- esetleg egy éltesebb házaspár ha házamat vez€*tnék, mivel én öreg és gyengélkedő vagyok. Szerény havi fizetés. Erős munka nincs. — Leveleket e címre kérek: Özvegy Csepregi Lajosné. c/o Alex Csepregi, 1725 Garfield Ave, Lincoln Park, Mich.
