Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-04-11 / 15. szám

7-ik Oldal 1940 Április 11. ■.v.v - CHICAGÓI HÍREK -i ■ ■ Verhovayak Lapja Nincs kivétel a természeti törvények alól A 164-ik fiók emlék ün­nepélye néhai Szabó Pál diszelnök festményének le­leplezése alkalmával Nyolc évvel ezelőtt tör­tént. Hideg, esős tavaszi este a northsidei magyar negyed egyik otthonának csinosan átalakított pincehelységében két igaz Verhovay harcos if­júsági felvételi ivek kitölté­sén dolgozott. Ha jól emlék­szem, 60 ifjút vett fel a Ver­hovay táborba akkor este Szabó Pál, az azóta a 164 fiókba olvadt 346-ik fiók el­nöke és Feifár Vilmos, a fiók akkori titkára. Nyolc évvel ezelőtt történt és azóta a 60 ifjúsági tag jó nagy része a felnőttek tábo­rában élvezi a Verhovay Egylet előnyeit. Az öreg harcos Szabó Pál azonban nincs már az élők között. Most négy éve tüdőgyulla­dás elragadta tőlünk Szabó Pált. Elragadta a kór Szabó Pál testét, de szelleme, Ver­hovay gondolatai itt marad­taik a northsidei 164-ik fiók körében. A northsidei 164-ik fiók péntek este, április 5-én egy emlék ünnepély keretében rótta le tiszteletét volt ala­pitó tagja és diszelnöke em­lékének. Hónapokkal ezelőtt megfesttette egy magyar fes­tővel Szabó Pál egyik jól si­került képét és azt a hely­beli fiókok többségének rész­vételével péntek este leplez­te le. Este 9 óra felé nyitotta meg Iroczky József, fiók el­nök az emlék ünnepélyt. A nagy termet teljesen megtöl­tötte a tagság és felállva hallgatta Irocky elnök szív­ből jövő szavait. Utána le­hullt a lepel a festményről, mely a fiók két nagy selyem zászlója közzé volt állitva. Laehman Antal, a 342-ik fiók elnöke volt a következő szónok, aki évekig együtt dolgozott Szabó Pállal és akit mintaképnek állított oda nemcsak a 164, de egész Chicago fiatalságának. Sza­bó Ferenc, a 96-ik fiók al­­elnöke, aki a betegeskedő Szalánczy Jánost helyettesi­tette, szintén a volt régi baj­­társát, Szabó Pált, emelte ki beszédében és ugyanakkor meghajtotta az elismerés zászlaját a 164-ik fiók előtt, amely érte dolgozó tagtár­sait, azok emlékét soha nem felejti el. Szabó Pál legbizalmasabb barátja és dolgozó társa, Feifár Vilmos volt az est főszónoka. Ecsetelte Szabó Pál Verhovay életét attól a perctől kezdve, mikor a 37-ik fiók tagjai közzé lépett, mi­kor megalakította a 164-ik fiókot és évekkel utána a évvel ezelőtt a hideg esős tavaszi este segített azt a 60 ifjút felvenni a nagy Egy­letbe, akik ma a northsidei 164-ik fiók gerincét képezik. Bemutatta a tagságnak az elhunyt családját, akik ma is 100%-os Verhovay tagok és befejezése gyanánt meg­ígérte, hogy Szabó Pál cél­kitűzését a fiók fejlődése ér­dekében folytatni fogja. Kunstadt titkár angol nyelvű beszéde fejezte be az emlék ünnepély műsorát, mely után a fiók megvendé­gelte a megjelenteket. Rak Ferencné alelnöknő Ízletes sandwichjei és Szabó Pálné házilag készült süteményei hamarosan elkeltek a höl­gyek között, mig a férfiak szomját Fodor Lajos vigalmi elnök, az öreg Kish bácsi és Sütő István gondnok elégí­tették ki. A ritkán látott ta­gok közül ott volt Mayer B. József és Izsák Ignác lap­­szerkesztők, Dr. Hesser Já­nos egyleti orvos, Fischer Jenő szőrmekereskedő, Fei­fár Alajos, a fiók alapitó tag­ja, Györffy Lóránt kerületi szervező, Ribar Mihály, a 342-ik fiók titkára és mások. * * * LACHMAN ANTAL ÜNNEPLÉSE Lachman Antalt, a Verhovay Se­gély Egylet 342-ik westsidei fiók­jának vezetőjét szép ünneplésben fogják részesíteni tagtársai és tisz­telői abból az alkalomból, hogy a központ kitüntette. Az ünnepély április 14-én, vasár­nap este 6 órai kezdettel lesz meg­tartva a McEnry Hallban, 4039 W. Madison St. A rendező bizottság gondoskodik Ízletes ételekről, kelle­mes hűsítőkről és jó zenéről. Be­lépti díj 35 cent. Tudatában annak, hogy Lachman Tóninak sok jóbarátja és tisztelői« van, biztosíték, hogy az ünnepély sikeres lesz. * * * VERHOVAY NAP Verhovay Napot rendez a North és westsidei magyar nyelvű Ver­hovay fiók, a 164 és 342, vasárnap, junius 9-én, a 6839 Milwaukee Ave alatti Silver Leaf piknik helyi­ségben. Verhovay Nap lesz és ugyanak­kor a north és westsidei magyarok első szabadtéri találkozója ez év­ben. A Silver Leaf grove városunk egyik legszebb és legnagyobb ki­ránduló helye, és ami igen fontos, csak rövid három block'nyira van a Milwaukee Avenuei villanyos vég­állomástól. Van kitűnő fedett tánc­terme, nagy füves hely társasjáté­kokra és minden, ami egy kellemes délután eltöltésére szükséges. Ma még korai a Verhovay Napról sokat Írni, egy azonban bizonyos, hogy ez a két north és westsidei magyar Verhovay fiók mindent el fog követni, hogy a Verhovay név­nek sok uj barátot szerezzen. * * * VERHOVAY EMLÉKÜNNEPÉLY Most pénteken este leplezi le a Verhovay 164 fiók volt diszelnöké­­nek, néhai Szabó Pálnak arcképét a 333 W. North Ave alatti helyi-Nem tudjuk, hogy e so­roknak nyomtatásban meg­jelenésekor Amerikában van-e Ottó, vagy már eltá­vozott s nem tudjuk, hogy voltaképpen mily cim illetné meg helyesen. Habsburgnak Habsburg, de ilyenek van­nak még vagy negyvenen, de nem úgy szerepelnek, mint ő. Udvariasságból és ma­gyar gavallériából talán ki­rályfinak lehetne nevezni, mert tényleg egy megkoro­názott magyar királynak a fia, de az apja nem mint király halt meg, mert Ma­gyarország törvényesen eltá­volította magától, megfoszt­ván szuverén királyi jogai­tól. Magyarország még min­dig királyság ugyan, de sza­bad királyválasztó ország, vagyis ha majdan ismét királyt akar, azt választja meg erre a roppant nagy méltóságra., akit akar. De ez most mind lényeg­telen azon tény mellett, hogy Ottó a Habsburg- Bourbon sarj Amerikában járt vagy még jár. Nagyon szánandó fiatalember s neki senkisem fogja megtagadni az emberies érzést, mert hi­szen oly magasról bukott, hogy a sors forgamdóságát alig bizonyíthatja valami jobban, mint az ő sorsa. Nincs kivétel a természeti törvények alól, ő is létért küzd, ő is el akar érni vala­mit, ő tudja mit, mi pedig igen nagyon sejtjük. Most Amerikában volt, s néme­lyek a saját felfogásuk sze­rint azt mondhatják, hogy maga mellett igyekszik pro­pagandát csinálni, s még ez is megérthető és megbocsát­ható, hiszen neki is lehet va­lami célja az életben, amit elérni szeretne. Legyünk ta­pintatosak, higyjünk neki ha azt mondja, hogy az amerikai demokratikus in­tézményeket tanulmányozni jött ide és az ő idejövetele is azt mutatja, hogy ezeket csakugyan érdemes tanul­mányozni, Habs burg-Bour­­bon létére is. Hogy mi az amerikai Alkotmány; mi az elnöknek a végrehajtó ha­talomnak a hatásköre, a jo­gai, előjogai; mi az a szö­vetségi és állami törvényho­zás, mi a Congresszus és mi az az Assembly, és -— ezt is kell tudni — hogy hány állama van az amerikai tömüvész készítette, mely a szakér­tők szerint a legsikerültebbek közé tartozik. Szabó Pál évekig vezető szerepet játszott a north sidei magyar élet­ben. Egy ideig pénztárnoka volt a north sidei magyar katholikus egy­háznak, de idejének legnagyobb részét a Verhovay Segély Egylet fejlesztésének szentelte. Az ünne­pélyt Iroczky József elnök és Feifer Vilmos pénztárnok veze­ti le. Uniónak. Mivel ezeket rend­szeresen kell tanulmányoz­ni, s mivel ehhez szakértő útbaigazító kell, Ottónak azért volt első dolga Ame­rikába jövetelekor azonnal fölkeresni J. P. Morgant; nem azért, mert ő szokott pénz adni (ha ad) minden­féle politikai célra, ha “pénz van benne”, hanem mert Morgannak nemcsak mint bankárnak van világra szóló tekintélye, hanem mert a demokratikus i n tézmények­­nek, sőt a társadalmi de­­mokrataságnak is ő a leg­­nagyhirübb meg személyesi­­tője, sőt megtestesülése. Igen dicséretes cselekedet volt Ottótól, hogy az ame­rikai demokratikus intézmé­nyeket közvetlen közelből akarta megismerni. Ez an­nál dicséretesebb, mert az ő uralkodó házának s családja minden tagjának négyszáz­éven keresztül a demokrácia, a demokrataság, a demo­kratikus intézmények min­dig nagyon exotikus valamik voltak s a legexotikusabb éppen az amerikai demo­krácia volt, ahol még egy nyeszlett gróf sincs, ahol nincs Isten kegyelméből va­ló országfő, ahol nincs ősi­­ség, mert a legtöbb ember csak az öregapjáig emlék­szik vissza, ahol minden ember egyenlő. Egyik-másik olvasó azt mondhatná, hogy az oly gyors fölfogásu fiatalember, mint Ottó, mindezt otthon is tanulmányozhatta volna, s ezért nem kellett volna Amerikába jönnie. Otthon? De hol van az az otthon? Az övé tudniillik; azé a fiatalemberé, aki a köz­hit szerint fölötte igen igényli Szent István koro­náját és a magyar királyi trónt? Ottó nem a magyar királyság szék és fővárosá­ban Budapesten van “ott­hon”; nem Debrecenben gondolkozik az ő legitimista “jogai” fölött, nem Kecske­métre vagy Hajdu-Szobosz­­lóra valósi”; nem a magyar nép körébe ment “vissza”, hanem Belgiumba Steenoc­­kerzelbe, vagy mi a neve an­nak a városkának, mely oly száraz és tüskés egy név, mintha, halszálkákból lenne összerakva. Egy kiskunsági magyarnak torkán akadna, ha ki akarná mondani. Sokat lehetne mondani Ottóról mint emberről és arról, hogy felséges anyjá­nak, a szintén megkoroná­zott magyar királynénak, az inkább Bourbonnak mint Habs burgnak a befolyása alatt áll, hiszen olvasóink eleget tudnak erről. Ezekhez mi — vegyes érzelmekkel — hadd adjuk hozzá még azt is, hogy Ottó, a magyar trón és szent korona igény­lője aki nemcsak nem ide­genkedik a magyar korona viselésének csábitó gondolaté tói, de bizonyára sokat fog­lalkozik is ezzel, ahogy az az Ottó, aki már ismeri az ame­rikai demokratikus intézmé­nyeket s anyjának sugalma­­zása révén már bizonyára jártas az Okszerű Uralkodás Alapelemeiben is, sőt ismer idegen országokat s azok né­peit is, egyáltalában nem is­meri a mi drága magyar né­pünket, neki Is reménybeli r.épét. Egyáltalában nem is­meri ezt a nemes fajt min­den kiváló, nagyszerű tulaj­donságaival és hibáival. Nem ismeri a. természetét, a lelkületét, méltóságteljes ka­rakterét, az esze járását, a szive dobbanását s még annyit sem tud, hogy hol kellene keresnie az igazi ma­gyar népet és hol a szájma­gyarokat. Igaz, hogy ez nem csoda, mert zsenge ifjúkora óta vadidegen kör­nyezetben és földön élt, pe­dig a magyar föld az egye­düli, ahol “otthon” lehetne, ahol illenék lennie. Illenék nem azért, mintha ezáltal csakugyan magyar király lenne, valamikor, de egysze­rűen illenék annak, aki akár őszinte érzésből, akár számí­tásból most annyira tudja adni a magyart. Yartin József.-----------o----------­RÉSZEGESKEDŐK MEGBÉLYEGZÉSE A Münchener Medizinische Wochenschrift-ben olvashat­juk, hogy a memeli városi rendőrparancsnok 1939 szep­tember 20-iki keltezéssel a következő rendeletet bocsá­totta ki: “Hogy azokat az eleme­ket, akik a háborús viszo­nyok ellenére még mindig a mértéktelen szeszfogyasztás­nak adják át magukat, to­vábbi kicsapongásoktól visz­­saariasszuk, elrendeltem, hogy az ilyeneket a más­napi munka kezdetéig őri­zetbe kell venni. Szabadon­­bocsátás előtt minden ilyen egyén lefényképezendő. És ezek a fotográfiák a teljes név kiírásával a rendőrfő­nökség nagy üvegablakába lesznek közszemlére 8 napon keresztül kifüggesztve. Szükség esetén azonban bezáratom azokat a helyisé­geket is, ahol részegeknek alkoholt nyújtanak.” --------------O-------------­A spat here, a heartache there, a laugh some place else, they all go to make up this crazy quilt called “life.” * * $ No one is all bad when they are willing to give for another's comfort, joy or happiness. ségben egy emlékünnepély kereté- 346-ik fiókot, mikor nyolc ben. A festményt Szabsdy Píl fes­i*

Next

/
Thumbnails
Contents