Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-04-11 / 15. szám

• ■ ’’I ■ • ........ • . V. ’ - ' % ' ............. v ' ! -,** v>-'' **•­« 1940 Április 11. oooooooooooooooooooooooo OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO Keddig éhesek még az em­ber evő-cápák? Az 1910 és 1911-ik évek­ben dühöngő philadelphiai sztrájknál, amit a közúti vasutak ellen indítottak a kihasznált alkalmazottak és amely sztrájkot a “vörös ör­dög” haramiái törtek le szin­te elképzelhetetlen ember­telenséggel, a Collier’s cimü folyóirat 1911 január 7-iki számában a többi között kö­vetkezőket irta: “Soha ezelőtt semmiféle amerikai városban nem tá­madták meg olyan rendsze­resen, olyan szándékosan és olyan brutálisan minden ki­hívás nélkül a békés lakos­ságot, mint Philadelphiában. Akár sztrájkolok voltak az áldozatok, akár pedig nem­­egyformán megkapták a magukét és ha véletlenül a rendőrséghez fordultak se­gítségért, akkor még jobban kikaptak. Soha ehhez ha­sonló tolvajlás és fosztoga­tás nem történt. Ha valaki egy sztrájktörő kalauznak nagyobb pénzdarabot adott, nem kapta vissza a váltó­pénzt. Ha pedig emiatt tilta­kozott, akkor kirúgták a vü­­lamosból és megbotozták. Ha pedig ellenállt, akkor egy­szerűen lelőtték... Saját szemeimmel láttam egy asz­­szonyt kisgyerekkel a kar­ján, az asszony fején három sebből bugyogott a vér és alig állt a lábán. A sebeket egyik sztrájktörő botja vág­ta ez asszony fején.” így ir a Collier’s tudósí­tója a philadelphiai sztrájk­ról. És ez csak egy véresen kis kép abból a félszázadnál tovább tartó küzdelemből, ami a tőke és munka között folyik itt az emberi civilizá­ció nagyobb dicsőségére. De mit is várhatott volna a jogaiért küzdő munkás és általában az ország lakossá­ga akkor, amikor “vörös ördög”-öket riasztottak elle­ne olyan ördögcsapatokkal, amiknek minden előharcosa börtönviselt volt. Mert lássunk csak belő­lük néhányat: kik is voltak a tőke fegyvertársai a mun­kásság ellen? Magáról a “vörös ördög”­­ről már eleget tudunk. A “vörös ördög” dicsekvése sze­rint még a hirhedt A1 Capone is teljesített nála szolgála­tot. Sok-sok írás kellene a jeles alvezérek érdemeinek elsorolására, sőt talán csak arra is, hogy puszta nevü­ket papírra tegye valaki. De nincs erre szükség, hiszen egynéhányuk említésével is fogalmat alkothat az olvasó arról, hogy milyen emberi kutya-halakkal szövetkeztek az emberevő cápák a ke­nyérért és jobb bánásmódért küzdő munkásember ellen. NATHAN SHAW, az el­­mirai javítóintézetben kezd­te pályáját. Azután többször volt a büntető bíróság előtt különféle címeken. 1929-ben Bergoff “cégtársa” lett. JOHN WEILER, akinek még három álneve volt, rab­lásért hét évet ült Sing Singben. Bűnügyi rekordja szinte felsorolhatatlan. ISAAC COHEN, másként Chi Pullman, Jersey City­ben ült börtönben. Egyéb jeles tettei szintén számo­sak. JOSEPH COHEN, alias Kohn, alias Joe Pullman, szintén alapos rendőri re­kordra tekinthet. Börtönt ült Clevelandban. WILLIAM MEYER, lo­pásért Sing Singben ült. JACOB SPEISER, alias Jew Stoney, 26 éven át dol­gozott Bergoffnak. Hosszas rendőri rekordja van. MARTIN PODD, alias Nathan Podbransky, alias Boxcar Wilson, többszörösen büntetett. TWO-GUN JIM O’DON­NELL, lopásért Blackwell’s Islandon, emberölésért nyolc évet ült New Jerseyben. JOHN B. BARON, alias Jesse Mandell, bűnözési re­kordja szinte végtelen. Lo­pásért öt év Sing Singben, erőszakért öt év Sing Sing­ben. HARRY BÓRÁK, több évi börtön Sing Singben. EDMOND GATTI, alias Edward Gardner, alias John Doe, bűnözési rekordja Ba­­xonéval vetekszik. EDWARD KLEIN, ember­rablásért börtönbüntetés. JAMES TADLOCK, kiét és félévi börtön Philadelphia. Újabb börtönbüntetés New Yorkban. WILLIAM STERN, alias Herman Kudish, alias Kid S t e i n i e, emberölés, tíztől húsz évig terjedő börtön Sing Singben. 1910-ben az express-tár­­sulatok kocsisainak sztrájk­jánál Shaw, Baron, Lewis és Meyer vitézeket elfogta a rendőrség, mert elloptak 50 ezer dollár értékű szőrmét, amit nekik kellett volna őriz niök a sztrájk alatt. Verhovayak Lapja 5-ik Oldal Ezek és ilyenek voltak a “vörös ördög” és a többi sztrájktörő vezérek alvezérei és ezekkel szövetkeztek az iparvállalatok vezetői a ke­nyeret és némi emberséges bánásmódot követelő mun­kások ellen. Ha igaz a köz­mondás, hogy “madarat tol­láról, embert barátjáról le­het megismerni”, akkor a fenti névsor legalább is kü­lönös színben tünteti fel azo­kat, akik velük szövetségre léptek. A tőke és a munka “negy­venéves háborújából” és az azt követő ülő-sztrájkokból, meg az ipari kémek műkö­déséből kikapott képek nem mutathatnak rá teljes nagy­ságában és jelentőségében arra a szüntelenül élő tüle­kedésre, amely lankadatla­nul folyik a munkások és munkáltatók között. D e igenis rámutatnak arra a minden eszközt és módot felhasználó ellenállásra, amit a tőke fejt ki a munka jo­gos és méltányos követelé­sei ellen. Rámutatnak ezek a kikapott képek arra is, hogy a sokszor jogtalan hasznát féltő tőkének a Machiavelli-e 1 m é let szerint “minden eszköz megfelelő volt a cél szentesítésére.” És amint láthattuk, a tőke fel is használt mindenféle eszközt, csakhogy sakkban tartsa az egyre hangosabban követelő munkást. A polgár­­háború felszabadult négerei­vel kezdte a küzdelmet a szervezett munkásság ellen, azután Európából hozatta a kenyértelen népek millióit és azokkal harcolt a szerve­zetek ellen, majd amikor azok is beállottak a szerve­zetekbe, tökéletesített gé­peivel tette ki az utcára a munkaerőt, de egyben gond­ja volt arra, hogy az ülő­sztrájkokkal megváltozott vi­szonyok miatt ipari kémei­vel figyeltesse a megmaradt munkásság minden lépését és a saját képére alkotott “Company Uniok”-kal har­­coltasson munkással a má­sik munkás ellen. Valamikor a “vörös ördö­gök” pokoli hadaival lövette rakásra tetszés szerint és 1 e g t ö b bször büntetlenül a sztrájkoló munkásokat, de különösen is a meglehetősen védtelen “Hunkey”kat és a börtöntöltelékek neki szaba­­ditásával alaposan hozzájá­rult itt a “gangster”-vüág kialakulásához. Mert a puri­tán időket követő bandita­világ gyalázatosságai, a gyer­mekrablástól sem irtózó gye­rek- és ember-rablók a tőke által nekiszabaditott betyá­rok garázdálkodásaiból bur­­jánzottak ki ebben az or­szágban. Mert akik sztráj­kok címén hozzászoktak a büntetlen emberöléshez, a rabláshoz és fosztogatáshoz, azok azután sztrájkok nél­kül is folytatták nemes mes­terségüket. A bibliai mondás szerint: “Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik.” A ré­gibb időkben a tőke foga­dott betyárjai elsősorban a testet ölték meg, ember­életet oltottak ki nagy bő­ven, vagyonokat raboltak és veszett példaadásukkal elő­mozdították a bűnözésre va­ló hajlandóságot s valóság­gal dicsőítés tárgyává tették a gazemberséget, de még mindig nem tudták teljesen megmételyezni ennek a cso­dálatos országnak igazán gyermekül ártatlan lelkét. Most azonban már egye­nesen a lélek megölésére megy a rémes játék, mert a mindenre kiterjedő kém­kedés révén egyszerűen ijedt emberek lettek a régente “szabad és bátor” népekből és hovatovább minden em­beri értéket, a lélek minden szépségét kiöli az a gyaláza­tos kémrendszer, amely előtt “mindenki gyanús, aki él.” Ezek az írások nem azért íródtak, hogy minél nagyobb űrt támasszanak ember és ember között; nem azért íródtak, hogy csak gyűlöle­tet szítsanak, de íródtak elsősorban azért, hogy az írások olvasói megismerjék a különféle történések moz­gató okait, hogy gondolkod­janak a történtek felett és hassanak oda legjobb tehet­ségük szerint, hogy ezek az áldatlan és embertelen vi­szonyok, ezek az emberi egyenlőtlenségek megváltoz­zanak egyszer itt: az egyen­lőség, a szabadság és az em­berjogok demokratikus ha­zájában. Nem kell ide erőszak, nincs itt szükség gyűlölkö­désre, de igenis szükség van arra, hogy kötelességtudó, emberszerető és becsületes amerikai polgárok szavazati joguk és kötelességük révén: változtassák meg itt az al­kotmány keretében a viszo­nyokat úgy, hogy a törvény­­hozás termeibe, az államok és városok élére olyan ame­rikai polgárok kerüljenek, akik minden jóra való ember “Sweet land of Liberty”­­jévé tegyék ezt a nagy, ezt a gyönyörű, ezt a drága or­szágot, a minden amerikai polgár imádott hazáját. És ha ez valamikor meg­történik; nem lesz itt többe szükség ülő-sztrájkokra; nem lesz szükség ipari és egyéb kémekre, mert akkor eltűn­nek a kutyahal-emberek s velük együtt a mindig éhes, emberevő cápák és csak bol­dog, egymást megértő, egy­mást megbecsülő és ember­ségesen segítő, egész Embe­rek lesznek majd nagy Ame­rikában. Ebben a szent Hitben és ebben az erős Reményben A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 242 E 71st St., New York, N. Y M. CHER FERENC. 300 Wil liam St.. Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 42t Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1408 Mifflin St., Homestead Pa. V. FÜLÓP JÁNOS, 240 Lang ley Ave. P.O. Box 6352 Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 11! Hail Heights Ave., Young stown, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Li berty St.. Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Bo> 12, Sta. B„ 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 244S S. Liddesdale Ave., Dct roit. Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 143f Sunnymede Ave, Soutf Bend, Ind. XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave.. Chi cago. III. köszöntőm mindazokat, akik türelemmel olvasgatták eze­ket az egyszerű írásokat és egyben a Verhovay Segély Egyletet is, amely módot adott nekem ezek megírá­sára.-----------o----------­DETROIT, MICH. 500-ik fiók EGY ÉVES MEGALAKU­LÁSÁNAK évfordulóját fog­ja megünnepelni 1940 ápri­lis 27-én, szombaton este 7 órai kezdettel a Serbian Hall ban: 1924 Grant Street, nagyszabású táncmulatság keretében. A mulatságon a fiók gyermek táncos csoport ja díszes magyar ruhákban fog egy rövid programmal és a Körmagyart fogja bemu­tatni a közönségnek, Nyíri Kerekes Emma irányítása mellett, úgyszintén ő maga is néhány dalaival fogja szórakoztatni a vendégeket. A zenét Deák és Berki ze­nekara fogja szolgáltatni. Jegy ára előre váltva 30 cent, a pénztárnál 35 cent. Door prize is lesz. Útirány: East Davison és Duquindre, egy block délre East Davinsontól. Tisztelettel meghív unk mindenkit A Rendezőség. COLONIAL STATIONERY CO. LOOSE LEAF & FILING DEVICES CO. 3562 524 Penn Ave Pittsburgh, Pa. W. H. KINCAID Hirdetési Specialista Jelvények - Gombok Jelvény ékszerek 1525 Park Bldg., Pittsburgh, Pa Telefon ATIantic 0603

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents