Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-11 / 2. szám
16-ik Oldal 1940 Január 11. Verhovayak Lapja 100* MAGYAR BESZÉLŐ FILMÉI "MOZI VILÁG'' HANGOS HETI HÍRADÓ “ROZMARING” A Pittsburgh-i Grand Színházban SZERDÁN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN, JANUÁR 17 és 18-ÁN A Corraopolis! Magyar Házban — Pénteken, január 19-én este 8-kor Wairton-i Magyar Házban ------ Szombaton, Január 20-án este 8-kor Nanty Glo-I Family Theaterben Vasárnap, Jan. 21-én d. u. fél 3-kor Windber-i R.K. Templom Hallban Vasárnap, Jan. 21-én este 7-kor Donora-i Ref. Templom Halijában Hétfőn, Január 22-én este 8-kor Sharon-i Magyar Házban ------ Kedden, Január 23-án este 8-kor Páger Antal és Magyari Imre cigányprímás a ‘‘Rozmaring" clmii legújabb magyar film egyik jelenetében MAGYARI IMRE CIGÁNY KIRÁLY A “ROZMARING’ C. RAGYOGÓ MAGYAR ZENÉSFILMBAN PITTSBURGH ÉS VIDÉKÉN Büszke örömmel mutatjuk be s magyar fimgyártás egyedüláló re mekmüvét, az elejétől végig cl gányzenés robbanó sikerű vígjátékot, a “ROZMARING”-ot. Kabos Gyula, Páger, Turay Ida, Somlay Artur, Mály Gerő, Vaszary Piroska játszák a főszerepeket. Magyari cigánybandája mu zsikál. A “ROZMARING” Harsányi Zsolt lebilincselően tündöklő és felejthetetlen hasonnevű regényének nagysikerű filmváltozata, elejétől végig telidesteli tüzrölpattant, ragyogó magyar muzsikával. A “ROZMARING" Magyari Imre — aki egyik főszereplő benne — és a fent megemlített művészegyüttessel, valóban a magyar stúdiók egyik legnagyobb és legsikerültebb produkciója. Shenandoah National Park in Virginia, and the Great Smoky Mountain National Park, Tennessee and North Carolina, are the most visited of till the national parks of the United States. “HOSZTY FIÚ ESETE TÓTH MARI VAL” Crescent-i Magyar Házban — Vasárnap, Január 14-én, d. u. 3-kor Martins Ferry-i Magyar Házban, Vasárnap, Jan. 14-én, este fél 8-kor Canonsburg-i Slovák Hallban — Hétfőn, Január 15-én, este 8-kor Ellwood City-i Magyar Házban, Kedden, Január 16-án, este 8-kor JÁVOR PÁL LEGJOBB FILMJE A VIDÉKEN Budapestről jelentik: A tavalyi és az idei szezonban nem egy zajos sikertől voltak hangosak a budapesti és a vidéki filmszínházak, most azonban minden eddigi sikerre rádupláz Jávor Pál huszárfilmjének, a “Noszty fiú esete Tóth Máriával" cimii remek filmnek mindent elsöprő sikeré. Ez a film, amely már hetek óta zsúfolt házak előtt pereg le a magyarországi filmszínházakban, az eddigi filmek közül csak a nagysikerű és még mindig emlékezetes ‘ Rákóczi Indulódhoz hasonlítható azzal a különbséggel, hogy a “Noszty fiú esete Tóth Marivar’ sokkal szebb és tökéletesebb. A film Mikszáth Kálmánnak, a világhírű magyar Írónak örökbecsű regényéből készült. Magyar huszárok a főszereplői ennek a pazar cigányzenés, duhaj filmnek. Jávor Pál egy mulatós, cigányozó, adósságcsináló főhadnagy szerepében felejthetetlen alakítást nyújt. Minden egyes nótája tapsot vált ki a nézőtéren. A filmben szerelmes lesz egy gyönyörű gazdag amerikai magyar lányba — Tóth Mariba. A film női főszerepében hosszú szünet után viszontlátjuk a legszebb és legtehetségesebb magyar filmszinésznőt, Szörényi Évát. Rajnai Gábor és Gőzön Gyula gondoskodtak a nevettetésről, mindent elsöprő sikerrel. Jávor Pál mint daliás huszártiszt főszereplő a “Noszty fiú esete Tóth Marival” cimü filmben 2 MAGYAROK CSILLAGA 1. FEJEZET. I. Zuhan a nap a Bakony mélyére. Előtte elkékül, aztán elfeketedik a dombokon hullámzó erdőség. A Balaton partjára mély árnyék terül. Távolabb, a nagy tó gyöngyházragyogásu tükrén messzire szétterülnek a sugárlegyező szálai. Odaát a mocsaras oldal nádrengetege már fakószürkére sápad. A keleti ég alját, arra Koppány ur szállása felé, tömörödő szennyes párák fátyolozzák, Nehéz a levegő, mint az ólom. A dombok lába s a part között fővénysáv fut délnek, pocsolyás, nádas zsombikokba. Ott, ahol a fövény véget ér, bokrosodó lejtőn apró halászfalu sárkunyhói guggolnak, magas nádsüvegük alatt. Asszony, leány forgolódik előttük, belezik s öblítik a halak sokaságát, amit reggel óta fogtak a férfiak. Odább a bokrok hüsében óriási gyékényszatyrokban, árva csihány s keserülapu közé rakva már a késze: csupa kifejlett, rengő fehérhusu, urak asztalára való remek példány. Az aprójából nagy csomót visszahajigáltak a tóba, hadd nőjenek még. Amit meghagytak, abból fő a halászok vacsorája láncraakasztott bográcsban, a kunyhók előtti fövenyen. Szép fekete leány kavargatja lapátjával a fortyogó levet. Jobbkeze fejével néha a szemét törli s tikog. Az esti szél, alighogy felébredt a Bakonyban, mindjárt idesurrant, hogy őt hergelje; csipős füstöt csapdos arcába a bogrács alól. Mint a gyikok, cikáznak purdé kölykek a, föveny s az erdő között. Száraz gallyat hordanak a tűzre. A parton hálóikat mossák a halászok. Felforditott MAGYAROK CSILLAGA 3 korhadó csónak farán bozontos öreg ül, kócos sörénye fakózöld az időtől, képe szőrbozot s ami kilátszik belőle, mint a repedezett szürke iszap. Csak apró fekete szemei maradtak fiatalok: rá-rávillantja az emberekre s olykor mordul egyet, hogy siessenek. Bones, a halászgazda. Néha összehúzott szemmel pillant a homályosodó túlpart felé: a dereglyét várja, ami mindennap estefelé jő a halért. Hetek óta hordják Koppány ur szállásra a töméntelen zsákmányt. Bones véli, hogy sok vendége lehet öiZ urnák s nagybendőjü. Vél ő egyebet it. Lát-hall egyetmást s még többet kitalál. De urak dolga, nem az övé. Halászember komor ember. Hallgat naphosszat, lesi a hálót. Amit észre is vesz, megtartja magának. A halakkal nem lehet beszélgetni. Szótalanul teregetik hálóikat a legények is a meleg fövenyre. Nap-szélcserzette sziijjas férfiak, befelenézők, mogorvák. Nagyritkaság, ha holdvilágnál, jómessze benn a parttól, dúdolni kezd valamelyik s az is mind szomorút. Tán ma éjjel is megesik, mert telehold lesz. Küzd is már a ködökkel ott messze délkeleten. Azért nem siet, úgy látszik, a dereglye se, holdvilágnál is ráér majd visszamenni. Szélednek a halászok erre-arra, amíg a vacsora elkészül. Lassan ballag egy nagyszál legény a bogrács felé. Bones apó szép leányunokája odapillant a közeledőre. Lángbaborul az orcája, mélyen hajlik a bogrács fölé s xápattog a gallyrakó kölyökre: — Apróbbat tégy, hallod-e? Mind a képembe csap a tűz! — De a szája mosolyog s a szeme ragyog. Most már csak a féligcsukott pillák selyemernyője alól lesi a legényt, ahogy az megáll előtte. — Jestét, Dőli bátyóm. — Jestét, Bogárka. Dőli bátyóm azzal lekuporodik, elkanyiaritja a kölyök karjából a gallyat, .tördeli s rakja a tűzre, a bogrács alá. Szót se szól többet, csak fel-felpislant a leányra.
