Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-03-14 / 11. szám
1940 Március 14. oooooooooooooooooooooooc OOOOOOO írja: Kemény György OOOOOOO MÉG MINDIG FOLYIK AZ EMBERVÉR Az úgynevezett gépkorszak beálltával megváltozott bizonyos határig a tőke és munka között való hadakozás módja, de még mindig nem változott meg anynyira, hogy emberéletet ne követeljen. Sőt annyira követelt, hogy az utóbb-való tiz esztendőben még mindig százakra ment az ipari háborúk áldozatainak száma. Csak az 1934-ik évben negyvenkét férfi és asszony lelte halálát ezeknél az összeütközéseknél. Jellemző a helyzetre az, hogy ezeknél a veszteségeknél csak nyolc halott került a sztrájktörők közül, a többi halott a munkás sorokból kerülközött. Ez bizonyítja elsősorban azt, hogy a sztrájktörőket biztató rablóvezérek nem sokat törődnek a munkások életével. Ne gondolja valaki, hogy mivel a sztrájkok taktikája megváltozott, igy csak a múlt század végén és a jelen század elején voltak úgynevezett véres sztrájkok. Dehogy is csak akkor, hiszen a legutóbbi tiz esztendő munkásmozgalmainak feljegyzései szerint a következő embermészárlások történtek itt a munka és tőke csataterein: . 1929-ben a North Carolina állambeli Marionban a Marion Manufacturing Company gyárkapujában hat sztrájkolót lőttek agyon a fegyveres bitangok. A vizsgálat megállapította, hogy mindnyájukat hátulról lőtték le. Nyolc lövöldöző haramiát törvény elé állítottak, de mindnyájukat felmentették azon védekezés alapján, hogy “önvédelemből” lövöldöztek. A sztrájkolok közül azonban tizét az úgynevezett “chain-gang” büntetésre ítéltek, hetet eltüntettek, ötöt pedig “ünnepélyesen” megkorbácsoltak a földi igazság nagyobb dicsőségére. Ugyancsak 1929-ben a Kentucky állambeli Harlanban hét sztrájkolót több évi börtönre Ítéltek azon vád alapján, hogy megöltek két bányaőrt, de viszont két bányász halála miatt senkit sem ítélt el a bíróság. 1934-ben a Csendes Óceán partvidékér. kiütött, általános textilsztrájknál tizem négy sztrájkolót lőttek agyon. A 14 emberéletért senkit sem ítéltek el. 1935-ben az Ohio állambeli Cantonban a Republic Steel Corporation sztrájkjánál négy sztrájkolót súlyosan megsebesítettek a fogadott bitangok. Ugyanabban a városban néhány nap múlva a Berger Manufacturing Co.-nál egy sztrájkoló életét vesztette, húszán megsebesültek és még az ártatlan iskolás gyerekeket is gázbombákkal támadták rneg a sztrájktörők. Ugyancsak 1935-ben az Illinois állambeli Freeporton hat sztrájkolót súlyosan megsebesítettek, mig a Pennsylvania állambeli D'uquesneben nagy zavarok voltak az acélgyárban és az Omaha állambeli Nebraska-ban három sztrájkolót agyonlőttek és sokat megsebesítettek a sztrájktörők. Csak ez a nehány szomorú példa is igazolja azt, hogy még a legutóbbi évtizedben is szabad préda volt itt az emberélet akkor, amikor az iparvállalatok érdekei úgy kívánták. A fenti eseteken kívül még nagyon sok olyan alkalom volt, ahol embervér folyt, emberélet pusztult el a munka csataterein. Még 1935 első felében is tizenhárom munkást gyilkoltak meg a nekivadult sztrájktörők és a helyzetre jellemző az, hogy Arthur H. Young, az úgynevezett “Company Unio”-k apostola kijelentette, hogy inkább a börtönbe megy, de nem hajlandó betartani a Wagnertörvényeket a munka és a tőke között felmerült vitás kérdéseknél. És ezt a jeles embert abban az évben (1935) rendkívüli érdemeiért aranyéremmel tüntette ki a gyárosok szövetsége. Az iparvállalatok a kémek és sztrájktörők alkalmazásán kívül valóságos erődöket csináltak a gyártelepekből. Felszerelték azokat gépfegyverekkel, kézi gránátokkal, büzbombákkal, puskákkal, sőt egyes helyeken még repülőgépekkel is, amikről büzbombákat, hányta tó bombákat, sőt robbantó és emberirtó bombákat is szórhatnak az átkozott sztrájkolókra. Erre a háborús berendezkedésre világosságot vet az 1934-ben lefolytatott szenátusi vizsgálat, anüt a muníció-gyárosok ellen indított meg a szövetségi törvényhozás. Ennél a vizsgálatnál kiderült az, hogy a békeidőkben gyártott muníció legnagyobb részét (65 százalékát) átveszi a hazai piac és pedig az iparvállalatok révén. 1934-ben a san franciscoi sztrájk alkalmával harmincezer dollár értékű könnyeztető bombát adott el egyik municiós vállalat. A toledoi Auto-lite sztrájknál ugyancsak az a vállalat tízezer dollár áru ilyen bombát szállított. A fenyegető munkászavarok miatt 1934-ben a pittsburghi kerületben 75 ezer dollár értékű muníciót vettek a gyárosok, mig az Ohio állambeli Youngstownból huszonötezer dolláros rendelést kaptak a municiógvárak a Republic Steel Co.-tól. Ezekben a rendelésekben volt mindenféle bomba, puska; kézigránát és gépfegyver azok ellen, akik valamivel nagyobb darab kenyeret kértek munkájuk ellenében. Sőt voltak repülőgépekhez való olyan lövegek is, amiket szükség szerint acéldarabkákkal lehetett megtölteni, hogy lyukat vágjanak a sztrájkolok koponyáin meg egyéb testrészein. A muníció-gyárosok képviselője a szenátusi vizsgálat alatt biztosította a vizsgálóbizottság tagjait, hogy a municiósok nagyon is elővigyázatosak a rendeléseknél, mert eddigelé semmiféle munkásszervezet nem vásárolhatott tőlük ilyen muníciót. Az ő vásárlóik ezen a téren csakis iparvállalatok, amelyek “önvédelmi” célokra használják ezeket az “emberséges eszközöket.” A muníció-gyárosoknak elsőrendű árjegyzékeik vannak “emberséges eszközeik” használhatóságának pontos leírására. Elmondják ezek az árjegyzékek, hogy milyen bombák valók a nagyon elmérgesedett sztrájkok, elintézésére és viszont milyen eszközök leghathatósabbak a “veszedelmes kommunisták” kizavarására. Mikor egyes szenátorok az iránt érdeklődtek, hogy vájjon nem túlságosan embertelenek-e az úgynevezett “hánytató bombák”, a municiósok elnöke, John W. Young, mosolyogva mondta “A sztrájkolok rendesen régóta éhező emberek és igy nem is hányhatnak túlságosan sokat a bombáktól.” És igy az embertelenség vádja nem nyert beigazolást. Mert éhesek a sztrájkolok, régen éhesek.--------------------O--------------------We all have a certain duty to perform. And when our mission’s done, we’re done. So why not do it well? Verhovayak Lapja 7-ik Oldal "...Szabad ez a nép!...” Bölcs Leó: Férfiakban bővelkedő és szabad ez a nemzet, nem törődve élvezettel és kényelemmel, csak azon van, hogy magát az ellenséggel szemben vitézül viselje. ❖ ❖ * Montesquieu: A magyar hires szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről. * * * Napoleon kiáltványa a magyarokhoz: Vágynak Tinéktek nemzeti tulajdon erkölcseitek; vagyon nemzeti nyelvetek; és dicső eredeteteknek régiségével méltán dicsekedhettek. * ❖ * Hormayr József báró: A nemes, büszke magyarok hevülnek szent koronájukért, uralkodóházukért és őseik intézményeiért. * * * Lenau: Az ellenségnek hátrálni muszáj, Saját vérében fetreng a gyáva; Hej, mint üldözi, mint ütivágja A délceg huszár! o * * t-Körner: A magyar szemében többet ér a becsület, mint a királyi korona. * * * Ibsen: Ó, ha késő nemzedékek támadnak s ledől az oszlop, Trónok ingának, zuhannak zsarnokok, silány poroszlók, ' A magyar név büszke név lesz és a hadba indulónak, A vitéz, merész seregnek úgy zeng, mint győzelmi szózat. * * * Heine: Ha hallom ezt a szót, magyar, Szűk lesz a német plundra • * rajtam, Zug és dörög a zivatar És trombiták harsognak harci zajban! ❖ ❖ * Gustav Frey tag: Mint borongós monda, melyet csak félig értünk és talányai mégis egész lelkünket betöltik, úgy csengett ez utolsó év egész magyar harca fülünkbe, talányszerüen és komor mondaként hangzik közelgő vége is. * * * Victor Hugo: Magyarország a hősök nemzete. Németország az erényt, Franciaoi'szág a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése. Magyarország nem halt meg és nem halhat meg, mert a nemzetek halhatatlanok. Ez a kiváló nemzet ki fog törni sírjából, ahová a zsarnokság fektette. Addig, amíg a függetlenségi szellem, az erény, a hősiesség, a dicsőség s a szabadságvágy élni fognak, Magyarország is élni fog! * * * Montalambert: Én csodálom Magyarországot: a szabadságnak és hagyománynak nála található frigyéért, férfias és független jelleméért. Ji: * * Lesseps Ferdinánd: Magyarország vértanúinak vérével vívta ki függetlenségét. És függetlensége biztosításáért legyen mindig készen a vértanúságra. ❖ James Russel Lowel: óh magyaroknak zsarnokverte népe! Hiába csörög most rajtad a bilincs: A jövő századok ítéletébe’ Rajtad kívül győző e harcba’ nincs! * * * Garducci: A Corvinok lándzsáját megragadva Robbanj ki ősi fészkedből, Magyar; Pattanj föl aztán fekete lovadra S szállj viadalra a szabad napért! * * * Leino Eino: Kit nem tudott legyőzni Haynau, Elnyelni népek óceánja. El nem takarja azt a sir, habár Vérig sebezték vad tusába! (Magyar Nemzet.) ^EURITISrx DheumatismXi To relieve torturing pain of Rheumatism. Neuritis, Neuralgia, or Lumbago in a few minutes, get NURITO, the splendid formula, used by thousands. Dependable—no opiates. Does the work quickly. Must relieve erne nain, to your satisfaction, in few minutes or your money back. Don’t suffer. Ask your druggist today for NURITO on this guarantee Kidneys Husi Clean Out Acids Excess Acids and poisonous wastes In your blood are removed chiefly thru 9 million tiny delicate Kidney tubes or filters. And noilorganic and non-systemic disorders of the Kidneys or Bladder may cause Getting Up Nights, Nervousness, Leg Pains, Circles Under Eyes, Dizziness, Backache, Swollen Ankles, or Burning Passages. In many such cases the diuretic action of the Doctor's prescription Cystez helps the Kidneys clean out Excess Acids. This plus the palliative work of Cystex may easily make you feel like a new person in just a few days. Try Cystex under the guarantee of money back unless completely satisfied. Cystex costs only 3c a dose at druggists and the guarantee protects you.
