Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1940-02-08 / 6. szám

1940 Február 8. 15-ik Oldal Verhovayak Lapja A FOGAK és SZÁJ ÁPOLÁSA RÁKOS MEGBETEGEDÉ­SEK. (CANCER). Közli: Dr. Majoros János, fogorvos. A modern kor legréme­sebb betegsége a köznyelven elnevezett rák. Férfiaknál a gyomor és az alsó ajak, nőknél a mell és a méh rák van nagyon elterjedve. Az orvosi tudomány évek óta kutatja a rák megbete­gedések okát, de eddig sem­mi biztosat nem tudnak ki­mutatni. A Rockefeller ál­tal alapított kutató bizott­ság milliókat költött eddig a rákot okozó bacillus ki­termelésére, de az eredmény majdnem a nullával hatá­ros. Az alsó ajkon támadó rákos kelevény, leginkább pipás embereknél szokott elő fordulni. Tudományos neve Carcinoma, s ennek a vál­faja Epithelioma alatt is­meretes. A legtöbb esetben a beteg ség az alsó ajak azon a ré­a pipaszár érinti, tehát eb­ben az esetben a betegség oka, iritáció. A kezdett na­gyon alattomos. A felső bőr réteg kivörösödik, kissé meg duzzad, s az a látszat, hogy az ajak gyomorrontástól pa­­tagzott ki, de mig a gyomor rontástól származó kipatag­­zott seb pár nap alatt elmú­lik, a rákos kelevény to­vább terjed s mintegy bors nagyságú var képződik, a mely ha le is hámlik, idővel fciujul s újabb, s valamivel nagyobb var fejlődik helyé­be s pár hónapon belül ku­­kurica nagyságú lesz a var, amely aztán állandóan ott marad. Az ilyen rákos kelevényt csakis sebész beavatkozásá­val lehet eltávolitatni, s a legfontosabb, hogy az addig történjen, mielőtt a rossz­akaratú növés nem terjeszti el a gyökereit, mert ha an­nak a gyökere valamelyik mirigybe befurakodik, az operáció már nagyon kom­plikált s kevés eredménnyel jár. Az alsó ajak rákos (can­cer) megbetegedése a kö­zépkorú férfit támadja. A statisztikai adatok szerint 13,834 bőrfelületi daganat közül az arcon 7927 volt a rossz akaratú, vagyis élet­­veszélyesen rossz indulatu, 324 pedig 40 éven felüli pi­pás férfiak alsó ajkán ke­letkezett. Két tipusu alsó ajak rá­kos megbetegedésü pácien­sem volt, az első lehetett vagy 45 éves, az megfogadta a tanácsomat s néhány X-RAY kezelés után .telje­sen kigyógyult. A második esetben a páciens lehetett vagy 60 éves, mikor a sebész hez utasítottam kinevetett, hogy olyan kis varacskával ő neki még a városba kelle­ne járni gyógyítás végett, 1 évre reá újból eljött a mű­termembe, akkor el is ment a sebészhez, de már akkor késő volt, mert sem az X-RAY alkalmazása, sem pe dig az operálással nem lehe­tett rajta segíteni, mert az egész szervezete megmérge­­ződött. Dacára a legjobb orvos kutatóink teljesen odaadó munkájának, manapság még a rákos (cancer) megbete­gedések terén hypothesisek­­kel vagyunk kénytelenek beérni s a beteg embert nem lehet mentesíteni attól a kellemetlen érzéstől, melyet a bizonytalanság okoz a gyó gyitás terén. szén kezdődik, ahnl az ajkat 20 Ha valamelyik olvasóm-1 nak az alsó ajakán patta­nás képződik s az többször kiujul, vagyis ha a var eper kinézésű s hetekig nem mú­lik el, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert a milyen egyszerű a gyógykezelés kez­detben, olyan könnyeik élet­­veszélyessé válik elhanya­golás esetén. VÁLASZ A BEÉRKEZETT LEVELEKRE: K. J. DETROIT, MICH. A kis var az alsó ajkán, ha már többször kiújult, veszé­lyessé válhat, most már a pipálással való felhagyás nem fog segíteni. Menjen el minél előbb az ottani VER­­HOVAY FIÓK orvosához, az ha kell ajánlani fog egy se­bész-orvost, mert ezt a bajt már komolyabb beavatkozás sál lehet csak kigyógyitani. Feleségének ebben az eset ben tökéletesen igaza van, mert ahogy írja, hogy a pi­pa soha nem esik ki a szá­jából, a legtöbb valószínűség szerint a seb a pipaszár iri­­tációjától kezdődött. A do­hányzással nem kell fel­hagynia teljesen, mert az iritációt nem a nikotin okozza, hanem a pipának a szára. A var a száj jobb ol­dalán van, tehát, ha nem bir a dohányzással felhagy­ni, fogja a pipaszárat szá­jának a bal szögletébe. Egy kis önuralommal a dohány­zásról is lelehet szokni. * * * EGY OLVASÓ. — Hogy fogait kihúzatta s a rheuma még mindig bántja, az on­nan .van, hogy a szervezet­be felszívódott gennytől ere­dő mérgezés nem semmisült meg teljesen, ez néha sok időt vesz .igénybe, de van remény, hogy teljesen ki­épül. Nagyon sok függ az étkezéstől. Húst minél ke­vesebbet, s azt is csak a könnyebb fajtából. Disznó­­húst egyáltalán nem szabad enni. Azt írja, hogy 45 éves múlt s már unja az életét, mert sokszor szédül és nincs semmihez kedve. A havibaj megszűnésének élettani je­lentősége van, s a legtöbb nő hosszabb időn keresztül, sokszor egy-két évig-sínylő­dik, de aztán teljesen job­ban van, s még a hátralévő 20—25 évet boldogan éli. Ez az úgynevezett életváltozás. Kérdéseiket szíveskedjenek az alábbi címre küldeni: Dr. JOHN MAJOROS, 601 Steel Street, Youngstown, O. 20 MAGYAROK CSILLAGA MAGYAROK CSILLAGA 17 cosok. . . Megdulta a világot végig. A legutolsó legény is rogyásig tetézve zsákmánnyal, került vele haza... Hát ha Nagyur akart is lenni, ki más lehetett volna méltóbb arra? Bezzeg most nem hánynák itt magukat a németek s nem híznának püffedtre a mi zsírunkon! ő se volna mocskos kondás a fiaival egyetemben, ha­nem szabad ura erdőnek-mezőnek ... No, de most eljött az ideje, csak megsegélje az Isten Koppány urat! ... Mi volt ez? — neszeit fel hirtelen s mereven felült. Evezőcsobbanás. Ladik ütődik a zsombikhoz. Halk lépések alatt roppan a tavalyi törzs... Tolvajok ezek s a húsra mennek! De nem. Bones gazda kunyhója felé surrannak. Beő sasszeme kivette árnyékukat a sötétből. Egy nagy s egy kicsi. Egy legény meg egy leány. — No, nem a disznókra! ... — nyugodott meg az öreg. — De sose tudhatja az ember, mire jó, ha ügyel. S jó tudni, amit lehet. Azt is, hogy ezek mit akarnak. Akár az éjjeli vad, olyan nesztelenül lopakodott utánuk az erdő öreg fia. Odatapadt alkalmasan a kuny­hó szegletéhez. Ekkor már szürkülni kezdett kicsinység. Beő megismerte a leányt, akire a tiszt nyála csordult s meg a nagydarab legényt is, aki ezért szinte felhasi­­totta az urat... Kívánatosán csókolóztak, ölelkeztek most s nehéz lesz nekik kettéválni, vélte Beő. Pedig éppen hogy bucsuzkodtak s méghozzá hosszú időkre, azt hamarosan megállapította. Hegyezte is a fülét egyre jobban. Fojtott leányzokogásból, vigasztaló legénydör­­mögésből, csókok halk csattanása közben felszakadozó féltő s biztató szókból furcsa, tetsző bolondságot hámo­zott ki az ő nagy esze. A leány aztán besurrant a kuny­hóba s ott matatott darabig. Halpénzt se ér az öreg Bones füle, vigyorgott Beő magában. A legény állt a fal mellett, a sápadó éjszakában, mint sötét vártorony. De jött a párja s hát pupos tarisznyát akasztott a nyakába, mindjárt odacsimpajkodott ő is, eleredtek a könnyei bujkálni!^ Akkor merjen még valami disznó... — Be­­furta fejét a legény mellébe s szakadozó sóhajokban csititgatta vergődő szivét. — Bogárka, — mormogta Dőli, magához karolva, — ide hallgass!... Nefn szólhatunk nagyapádnak ... még nem ... — Miért nem? — nézett fel a leány fátyolos szem­mel. — Ha szeretsz, ne várjunk tovább... Nem bírom! — Hajnalban elmegyek! — szólt Dőli tompán s keze nyugtatva simogatta a sötéten szikrázó hajsátort. — El... mész? ... — hebegte Bogárka, kikerekedett szemmel. — Hová? ... Mér? ... Lángot vetett Dőli szeme, markai ökölbeszorultak: — Mert... hitvány halászlegény... nem állhat szem­be katonával... tiszttel! — Szembe? ... De mér is állanái? Mér?... Utálom azt a disznót!... Elém nem kerül többet, ne félj!... Felejtsük el! Felejtsd el! S szeress! — De katona szembeszállhat katonával! — csat­tant ki Döliből keményen. — A harcban szembeállhat! Ott szembe! Bogárka két karjával ellökte magát a legény mel­léről. Kinyílt szájjal, rémült tekintettel csodálkozott reá. Aztán egyszerre megértette. Elfehéredett még a szája is: — Katona akarsz lenni? ... Harcban szembeállni? — vacogta eltorzult ajakkal. — ... Hol van most harc? — kiáltott fel utána, mintha rossz tréfa lenne. — Nincs is, már régen! — Lesz! — jelentette ki Dőli nagy bizonyossággal. — Katonának állok. S megölöm. Meg. Mer hozzádnyult. — Ne! ... Ne! ... — rimánkodott Bogárka. — Soha­se voltál fegyverben... ő öl meg téged, ő... S én meg­halok! — Hallgass. Ne rijj!... Hiába, el kell hogy men­jek! S megölöm!

Next

/
Thumbnails
Contents