Verhovayak Lapja, 1940. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-04 / 1. szám
2-ik Oldal * 1940 Január 4. ellátatlan gyermekeik után; 194,000 ellátatlan gyermek és 10,000 ellátatlan szülő. Az aggkori nyugdij törvény értelmében a munkásoknak a béreiből, illetve fizetéseiből 1%-ot vontak le az elmúlt három évben, amihez a munkaadóknak is hozzá kellett járulniok 1%-kal. Az eredeti törvény értelmében 1940-től másfél százalékra emelkedett volna úgy a munkaadók, mint a munkások hozzájárulása a nyugdíjalaphoz. A kongresszus azonban az elmúlt nyáron úgy döntött, hogy további három évig 1% marad a munkások és munkaadók hozzájárulása a nyugdíjalaphoz és kimondotta azt is, hogy aggkori nyugdíjra jogosult emberek 2 évvel korábban és nagyobb összegű nyugdijat kapnak. Ez utóbbi döntése úgy értelmezendő, hogy 65 éven felüli emberek havi 40‘dollár aggkori nyugdijat is kaphatnak, amenyiben a törvény megengedi, hogy a Szövetségi Kormány havi 20 dollárral is hozzájárulhat a nyugdíjhoz azokban az államokban, amelyek az állami kasszából is 20 dollárt utalnak ki a nyugdíjasoknak havonta. ^ Több éltesebb ember az elmúlt három év alatt felvetette azt az aggodalommal teli kérdést is, hogy jár-e a havi aggkori nyugdij azoknak az öreg munkásoknak is, akik a nyugdíjtörvény módosítása előtt már elérték 65-ik életévüket, nyugalomba vonultak és felvették a régi törvény alapján járó végkielégítést és vájjon vlin-e többre is joguk? A törvény intenciója szerint nem lehet külömbséget tenni öreg ember és öreg ember között, tehát az uj nyugdij törvénynek visszaható ereje van és ehhez képest parancsa a következőkép hangzik: “Munkások, akik 1937 január elsején elmúltak hatvanöt esztendősök, havi nyugdíjra akkor jogosultak, ha azóta legalább 6 évnegyeden, azaz 18 hónapon át dolgoztak, — még ha megszakítással is, — és negyedévenként legalább 50 dollárt kerestek”. Veszélyes foglalkozást nem ismer a törvény és pl. bányászoknak; vegyi gyárakban vagy más életveszélyes helyeken dolgozó munkásoknak éppen olyan nyugdijat ad a törvény, mint bárki másnak. A havi nyugdij táblázatot igy állítja fel a törvény: Egy ember átlagos havi bérének első 50 dollárja után 40 százalékot kap és az 50 dolláron felüli havi bér, vagy fizetés további 200 dollárja után 10 százalékot kap még. A kettő összege adja az alapjárulékot, melyet l%kal még megemelnek minden év után, melynek folyamán a munkás legalább 200 dollárt keresett évente. Hogy könnyebben megértsük, vegyünk egy EGYSZERŰ PÉLDÁT: Kiss Péter 1957-ben eléri a 65 éves kort. Húsz éven át (1937 január 1-től) levonták béréből az aggkori biztosítási dijat és a 20 év alatt, átlagos havi jövedelme 150 dollárt tett ki. — Az első 50 dollár után 40 százalék: 20 dollárt, a fennmaradó 100 dollár után 10 százalék 10 dollárt tesz ki, ami összesen 30 dollár alapjárulékot jelent. Ezt megemelik 1%-kal minden évért, tehát.itt 20 évért. A 30 dollár 1 százaléka 30 cent, ennek húszszorosa 6 dollár. Kiss Péter tehát élete végéig összesen 36 dollárt kap, ha egyedülálló ember. — Ha Kiss Péter nős és felesége is betöltötte a 65 évet, felesége is kap nyugdijat és pedig fele annyi összeget, mint férje, tehát ezen esetben 18 dollárt kapna s igy mindketten összesen 54 dollár nyugdijat kapnak havonta életük végéig. Más az eset, ha mondjuk Kiss Péter meghalna, özvegye, ha a 65-ik évet meghaladta, a havi nyugdij háromnegyedét kapja özvegyi nyugdij címén élete végéig. A törvénynek ezen intézkedése már életbiztosítás jellegű. Tehát elérkezik oda, hogy az állam veszi a kezébe az életbiztosítást, mert a törvény rákényszeríti az államot arra, hogy polgárairól gondoskodjon. — Sőt el fog jönni as az idő, amikor az állam az életbiztosító társaságokat felszámoltatja és maga veszi kezébe a rettenetes nagy pénzforgalommal járó szükségkielégitést, ami — ha valójában vesszük — tényleg mindenkor a kormánynak teljesítései közé tartozik is. — De ez nem lesz ma, vagy holnap. Ez a jövő zenéje. Évtizedek múlnak el talán, amíg bekövetkezik, hogy mint minden gyűjtött vagyont, azok javára könyveli el az állam, akik azt összerakta k. A társadalom biztosítási törvény sok tekintetben hiányos még és sok kritikának is ki van téve, ami érthető, mert hiszen ez csak a legelső lépés- az állami élet-Verhovayak Lapja____________ TESTVÉKNEMZET Túlzás nélkül az egész civilizált világ lélekzet-visszafojtva figyeli ezekben a napokban, milyen hősies elszántsággal védekezik a számra oly kicsiny, lélekben oly nagy finn nemzet az q,t fenyegető és szorongató orosz támadás ellen. A bibliai emlék élménye elevenedik meg a szemlélő előtt, Dávid és Góliát párharca. Az irdatlan erejű orosz Góliáttal szemben a finnek is tudták és tudják kezdettől fogva, hogy itt is egyedül csak csoda segíthet, hiszen azért zug fel az égbe a csatamezők mögött a nemzeti fohász: Erős vár a mi Istenünk. Csodák azonban nem mindig történnek, azokat az isteni gondviselés kifürkészhetetlen akarata irányítja; a finnek értik: lehet, hogy meg kell halniok, — de most megmutatják, hogy nemcsak élni tudtak a hazáért, de meg is halnak érte, országuknak, szabadságuknak védelmében. Ez a hősiesség és a tiszta, igazságuk tudatában élő embereknek kicsinyes vagy józan számításokon felülálló elszántsága mostanában még nagyobb tiszteletet, és megbecsülést szerez Suomi népének. Nekünk, magyarok számára különösképpen kedves és ismerős hangzású a szó: Suomi. Északra elszármazott rokonainkkal mindig éreztük az együvétartozás közelségét, megbecsültük és szerettük is őket, mint ahogy régen messzire szakadt rokonára emlékezik az ember, akit csak ritkán lát, de mindig aggódó gondoskodással figyeli életének alakulását. Nem újkeletű, nem ma született az a barátság és egészen mélyről való őszinte rokonszenv, amellyel a magyar közvélemény is figyeli az északi összecsapást finnek és oroszok között. 1928-ban a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában egy mü jelent meg a finnekről és észtekről. Ennek bevezetőjét a magyar tudományos élet egészen kimagasló személyisége irta, aki joggal és méltán képviselője a magyar kultúrának és művelődésnek. Ebben a bevezető ajánlásban olvassuk: “A népek tengerében, mint két testvérsziget él északon — szlávok és germán fajták közé ékelve — a magyarok egyetlen európai rokonsága: a finn és az észt nemzet. Keménylelkü, nagy akaraterejü és tehetséges emberek. A világháború kataklizmájából és megpróbáltatások utján fel tudtak emelkedni nemzeti életük tudatára, önálló államiságuk berendezkedésére ... Egy fának ágai vagyunk. És évezredek után újra egymásra találunk, testvér és testvér egymásra ismertek. És ma a nyelvészet bizonyságai mellett egész világjukat közelállónak érezzük magunkhoz. Ránk nézve csak gazdagodást jelenthet a lelkikapcsokkal megerősített magyarfinn-észt szellemi szolidaritás. Mindazok, akik kint jártunk, tudjuk nemcsak azt, hogy a finnek és észtek bennünket mennyire szeretnek s mennyire ragaszkodnak bennünk a történelmi sors forgandóságában legelőbbre jutott testvér nemzethez, de tudjuk azt is, hogy mennyire ismernek bennünket a finn és észt városokban és falvakban és még a legtávolabbi tanyákon is;, mennyire olvassák nemcsak Petőfit, Aranyt, Jókait, Mikszáthot, Herczeget, de még sokkal több írónkat; mennyire ismerik történelmünket s menynyire érdeklődnek gazdasági fejlődésünk és világpolitikai érvényesülésünk iránt. A magyar nemzetnek, magyar embereknek kötelességük, hogy ezt az ismeretet hasonló, bensőséges érzésekből fakadó ismerettel viszonozzák.” így ir 1928-ban a magyar tudománynak, a magyar művelődésnek egyik legkiválóbb képviselője és amikor ezt írja, akkor valóban az ország közhangulatának tolmácsa. Ez a közhangulat most a magyar szív minden melegével és a rokonok minden szeretetével fordul észak felé és szivszorongva lesi a finn-orosz határról érkező híreket. biztosítás felé. Módosítások voltak és módosítások lesznek ezentúl is, melyek egy-egy lépést fognak jelenteni előre az igazságosabb társadalmi jóléti segélyezések felé s igy Amerika dolgozó milliói nagyobb bizalommal tekinthetnek a jövőbe... A most életbe lépett uj törvényt azonban méltán nevezhetjük az uj esztendő legszebb ajándékának! DARAGÓ JÓZSEF. SZENTMARIAY & HILPERT Magyar Hentesek Hazai módra készített hurka, disznósajt és debreceni kolbász frissen kapható 1540 Second Ave., New York (80th St. “L” állomásnál) Telefon: REgent 4-3713 A Verhovay Egylet tagja ENYHÍTI RED CROSS PLASTER Vi»SrIi»uäT Hntlie » Vörös 3C«r«sxtet a tapasson Készítik; Johnson & Johnson, a vilié legnagyobb sebészeti kötszer gyáros* Kapható a gyógyszertárakban 40ÉVES ----TAPASZTALAT áll a rendelkezésére, Pénzküldés Bankbetét Utazási Kihozatali ozjegyzoi vagy bármilyen bankszakmába vágó ügyben bizalommal fordul hozzánk PAN AMERICAN TRUST COMPANY HARBOR STATE BRANCH Alapította: KISS EMIL FOURTH AVE. AT »th ST.. NEW YORK MemberFederalDepositlnsuranceCorporation LYNCH, KENTUCKY 310-ik fiók 1940 JANUAR 7-ÉN, vasárnap délután 1 órai kezdettel tartja évzáró gyűlését a titkár lakásán. Felkérem ennélfogva összes tagtársaimat, hogy a gyűlésen teljes számban megjelenni szíveskedjenek, mert most kell majd megválasztanunk tisztviselőinket az 1940-ik évre s ezenkívül igen fontos ügyek lesznek elintézve. Összes tagtársaimnak megjelenése tehát kívánatos volna. Tagtársi tisztelettel Andy Andre, titkár. Box 182.-----------o----------WEIRTON, W. VA. 349-ik fiók RENDKÍVÜLI gyűlést TART január második vasárnapján a Magyar Házban. Felkérem tagtársaimat, hogy ezen gyűlésen okvetlenül megjelenni Szíveskedjenek. A gyűlést délután 5 órakor nyitjuk meg. Tagtársi tisztelettel Lipán János, elnök, Bálint András, titkár.--------------O-------------The last narrow-gauge commercial railway in eastern United States is operated in western North Carolina
