Verhovayak Lapja, 1939. július (22. évfolyam, 28. szám)
1939-07-13 / 28. szám
4-ik Oldal-Verhovayak Lapja. 1939 Julius 13. Verhovoyak Jhpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN. Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE, ROOM 805. PITTSBURGH, PA. All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA. ’MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada $1.00 a year Foreign Countries $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda): P. O. Box 7. Woolsey Station — Long Island City, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan, under the Act of March 3, 1879. EURÓPA nap — és villanyfényben EZEN a héten sok dolgot szeretnénk nap- és villanyfényben megvilágítani, de félünk, hogy jóakaratu igyekezetünk hajótörést fog szenvedni, mert ha a mai világeseményeknek az egyik oldalát megvilágítjuk, azt látjuk, hogy az sokszor éppen az ellenkezőjét mutatja annak, amit ugyanott, — de a másik oldalon láthatunk . . . Jelenleg az amerikai közvéleményt talán még jobban izgatja, mint az európait az a kérdés, hogy tényleg megtör pant-e a német vezér és kancellár ambíciója és ha nem, akkor mi lesz a legközelebbi célja? Hitler kártyájába nagyon nehéz belelátni. A danzigi kérdésben pedig éppen nem tűr “kibicek”-et a háta mögött. Kártyáját úgy játsza ki, ahogy ő akarja. Elvitázhatatlan tény azonban, hogy Németország gazdasági helyzete egyre rosszabbodik s ez a legfőbb oka annak, hogy a német nyomás egyre jobban érezhetővé válik az egész világon. ÜGY tudják a "hivatalos és beavatott” angol körök, hogy nem kell tartani nazi puccstól, mert a múlt hét elején a Danzig üggyel kapcsolatban a német sajtó a kormánykörök ezen nyilatkozatát tette közzé: "Nincsen szándékunkban a megoldás kierőszakolása most. Nem fenyegetjük Lengyelország területi épségét. Ha erőszakkal akartuk volna a kérdést megoldani, egyik óráról a másikra katonai-akció keretében lépést tettünk volna . . Ezen nyilatkozat komolyságából és őszinteségéből a Pittsburgh Press szerint azonban igen sokat vészit az a ténykörülmény, hogy Danzigban időző tudósitójának jelentése szerint Danzigban és vidékén, a korridor táján is, nagy német katonai csapatösszevonások folynak. Legújabban 20 nagy ágyút szállítottak Danzig határába a németek. Állítólag mintegy 300 repülőgép is érkezett oda és a németek szállingózása — főként éjnek idején — tovább folyik ... Ki láthat át tehát Hitler szitáján? RAGYOGÓ vezércikkben mutat rá Herczeg Ferenc arra a megdönthetetlen, de egyúttal szomorú valóságra hogy “ha százszor megismétlik ugyanazt a hazugságot, bármilyen ostoba legyen az, — és ha egyszer sem ütnek a rágalmazó szájára, akkor a hazugságból végül történelmi jogalap lesz.” A csehek igy tudták elhitetni a világgal, hogy nekik a szlovákokkal “közös történelmi mult”-juk van, így tud ták elhitetni, hogy Csehország dunai állam, amelynek élet terébe beleesik Komárom városa. A románok igy vitték bele a köztudatba, hogy Erdély kétezer esztendő óta román tartomány, ahol a “magyar uralom” csak átmeneti epizód volt ... És ha nem teszünk róla — írja Herczeg, — igy fogják elhitetni Európával is éppen úgy, mint Amerikával, hogy a székelyek elmagyarositott oláhok! . . . Az ellenséges propaganda itt Amerikában megint pergőtűz alá vette a magyarságot és — sajnos — Magyarországon most semmi sem történik a támadás kivédése céljából . . . Ki érdeklődik példának okáért az iránt, hogy a magyarságnak talán ezer esztendő óta legveszedelmesebb ellensége, BENES EDWARD, mit müvei mostanában az Egyesült Államokban? Pedig a világ legnagyobb diplomáciai cselszövője megint propagandára adta magát és perfid rendszerességgel dolgozik a tengelyhatalmak és szülőhazánk befeketitésén . . . Egyetemi előadásokat tart, lapot szerkeszt, interjúkat ad, utazik, szónokol, banke tezik, megnyeri magának az amerikai közvéleményt és megszervezi itt a “tengertuli társadalmat” Csehszlovákia feltámasztása érdekében. OLYAN komoly megállapítások ezek, amelyek felett gondolkoznunk és talán kétségbe is kéne esnünk, ha nem olvasnánk szorgalmasan az itteni angol világlapokat és vezércikkíróik vélemény-nyilvánítását, akik Herczeg cikkével szemben ezeket írják: “Tagadhatatlan, hogy Benes Amerikába érkeztekor bizonyos mértékben magára vonta az amerikai közvélemény figyelmét. Azonban, mivel nem igazi egyéniség, nincs áttekintése és nem ismeri az amerikai viszonyokat sem, ennek az érdeklődésnek hamar vége lett. Ma már nem vetnek ügyet rá az újságok, hiszen nem mond mást, mint frázisokat a demokráciáról. Chicagói egyetemi előadásaival is csalódást keltett, de ugyanígy hatottak nyilvános beszédei is. Ma már az amerikai lapok is támadják, mert “bölcs” tanácsokat adott Amerikának, mit csináljon. Benes politikailag alkalmatlan ember, ezért nem szabad vele kompromittáltatni magunkat. A nemzet rossz szelleme volt és az is marad továbbra is. Ahova lép, ott hét évig nem terem fü.” Bárhogy áll is a dolog, Herczeggel teljesen egyetértünk abban, hogy Csehszlovákiát Benesék nem a zöld harcmezőkön, hanem a zöld asztalon vívták ki. Az mosolyogjon hát Benes intrikáin, aki már elfelejtette, hogy a békekonferenciákon a csehek mindent megkaptak, amit szemükszájuk kívánt, sőt meg tudták valósítani azt is, amiről a magyar áUamférfiak azt hitték, hogy "kívüle esik a valóság és lehetőség birodalmának.” Magyarországnak és nekünk is meg kell védenünk a megrágalmazott magyarság becsületét. Azért tömörülünk mindnyájan ideát Amerikában az Amerikai Magyar Szövetség zászlaja alá, melyről már oly sokat irtunk és Írni fogunk! PARLAMENTI beszédekből és újságok vezércikkeiből megállapíthatjuk, hogy Jugoszláviában és Magyarországon egyre barátságosabb hangok hallatszanak el a két ország szomszédi jóviszonyának megerősítése érdekében. A megértés szellemében a jugoszláviai magyar nemzettömb életviszonyai ma már a biztos javulás fe'é tartanak. A legnagyobb jugoszláviai újság, a “Politika” a napokban egyik vezércikkében erősen hangoztatta ezzel kapcsolatban, hogy Délszlávia a maga részéről őszintén óhajtja Magyarországgal való viszonyának minden tekintetben való kimélyitését, úgy, hogy az teljesen és véglegesen szívélyes legyen. Belgrádi politikai körökben kiemelik, hogy a nagy feltűnést keltő cikkben a jugoszláv kormány hivatalos álláspontja jut kifejezésre, mert a cikk az első komoly jele annak a készségnek, hogy konkrét magyarjugoszláv megegyezés jöjjön létre . . . A MAGYAR képviselőházban heves vita fejlődött ki a múlt hó végén két honatya: Mühl Henrik és Klein Antal között. Mindkettő az őhazai svábság két vezéregyénisége. A magyarországi “német kérdést” Klein beszéde valóban nap- és villanyfényben mutatta be, aki a magyarországi svábokról szólva ezeket mondotta: • "A mi őseink kétszáz évvel ezelőtt jöttek be ebbe az országba. Őseink itt mindent megkaptak. Kaptunk pozíciót, állást, megtisztelte tést, vagyont és jogot. Több jogot nem adhatott volna őshazánk, Né metország sem. Ország és világ előtt állítom, hogy ez a magatartás nem renegát, hanem hazafias cselekedet . . . Állítom, hogy sokszázez:r ilyen hazafiasán gondolkodó német él Magyarországon.” Ez az álláspont és felfogás megegyezik a hazai németség túlnyomó többségének a meggyőződésével és meg is kell, hogy egyezzen, mert hiszen a magyar haza nagylelkűen mindent megadott SVÁBSAGUNKNAK: az óhazai németségnek, ahogy ma nevezik őket. Megőrizhették nyelvüket németeink s meg is őrizték. Megőrizhették népi és kulturális egyéniségüket. Gyarapodhattak oly mértékben, ahogy talán a magyarok sem gyarapodtak. A nemzeti élet minden területén nyitott kapuk várták őket: a nemzeti hadsereg éppen olyan igaz, hazafias bajtársiassággal fogadta be őket, mint a közhivatalok, vagy a magángazdaság bármely területe. Nem tudunk arról, hogy egyet, len hazai németet visszavetett volna a közpályán, vagy magánpályán való érvényesülésben származásának nyílt színvallása. Senki nem kényszeritette őket, hogy ELHAGYJÁK ŐSEIK NEVÉT, VAGY VALLÁSÁT. A legmagasabb közjogi, társadalmi, gazdasági polcokra felkapanaszkodhattak. Igen, igaza van Klein Antalnak: "TÖBB JOGOT NEM ADHATOTT VOLNA A HAZAI NÉMETSÉGNEK ŐSHAZÁJUK, NÉMETORSZÁG SEM.” Budapest környékén virágzó falvakban jómódú svábság lakik. A (Folytatás a 6-ik oldalon) UL1US 16-ÁN, VASÁRNAP — Bedford, O.— A 14-ik fiók nagyszabású pikniké a- Káló farmon. JULIUS 23-ÁN, VASÁRNAP — Detroit és környéke Verhovay fiókjainak közös pikniké a Molnár féle piknikhelyiségben. JULIUS 30-ÄN, VASÁRNAP. — Cleveland, Ohio. — A clevelandi Verhovay fiókok közös nagyszabású VERHOVAY NAPJA az European Gardenben.--------------o-------------ÉRTESÍTÉS V E It H O V iV V MULATSÁGOK NAPTÁRA TUDOMÁSÁRA HOZOM összes tagtársaimnak és mindazoknak, akik Verhovay ügyek iránt érdeklődnek, hogy a Verhovay kerületi szervezői 'iroda ezentúl a VERHOVAY OTTHONBAN lesz a South Liberty St.-en (Telephone 4712). Tagdíj és egyéb befizetéseket ott eszközöljék és ott keressenek fel hivatalos ügyekben. Tagtársi tisztelettel Simó József, szervező.--------------O-------------SOHA MÉG ILYEN pompás alkalom nem adódott, mint a gyermek tagszerzési verseny. Kis munkával szép összeget szerezhet, ha bekerül a nyertesek sorába. FONTOS! A balesetek mai gyászos korszakában nem hisszük, hogy volna e^y józanul gondolkodó ember, aki meg ne értené, hogy a BALESETBIZTOSÍTÁS a családban házi áldás, a műhelyben, a gyárban. a bányában pedig olyan e 1 engedhetetlen szükséglet, mint tüdőnknek a friss levegő. Kötvényét még ma egéizittesse ki Verhc y baleset biztosítással!!! Ne várjon holnapig, mert sohasem tudja mi van a holnap titkos méhében! Gyermekosztályunk tagszerzési versenye
