Verhovayak Lapja, 1937. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1937-08-05 / 32. szám

1937. augusztus S

3-ilt oldal

TJétítotwyakjhpfa

AZ ELSŐ KÁBELHÍREK

Jelentettük olvasóinknak és az egész Verhovay tábornak, hogy követeink útjáról megérkeztek az első kábelek. > * . . •

PÉNTEKEN, julius hó 30-án reggel a következő kábel érkezett hozzánk BREMENHAVENBÓL, BENCZE Jánostól, a Verhovay zarándokút vezetőjétől :

PÉNTEKEN REGGEL SZERENCSÉSEN MEGÉRKEZTÜNK. SZERETETTEL KÖSZÖNTŐM EURÓPA FÖLDJÉRŐL AZ ÖSSZES TAGTÁRSAKAT.

BENCZE

Harmadnapra, augusztus 2-án, hétfőn reggel pedig a következő kabelgram érkezett főelnökünk, DARAGÓ József címére:

Mr. JOSEPH DARAGÓ, President, Verhovay, 345 Fourth Ave., Pittsburgh, Pa.

A VERHOVAY KIKÜLDÖTTEKKEL EGYÜTT, SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK A VILÁGKONGRESSZUS IRODÁJÁBÓL

BÁRÓ PERÉNYI A Verhovay követek útja tehát: mindenekelőtt a külföldi magyarok Világkongresszusának állandó irodájába vezetett. A külföldi' és magyarországi magyarok összekötő hídjára. Természetes, szép, okos és rendkívül kifejező is volt ez a lépés. A Verhovay követek első “magyarországi lépése.” Boldogan látjuk, hogy illő és logikus gesztussal kezdték meg szereplésüket magyar hazánk földjén. És mindenekfölött meghatottan és végtelen örömmel vesszük tudomásul, hogy követeink valamennyien egészségben, szerencsésen és kitárult magyar szívvel érkeztek meg a célhoz.

Irta: ZSIRAI MIKLÓS dr.

A lengyel imigy-amugy megérti áz oroszt is, bolgárt is. cseliet is, az olasz meg menten észre veszi, hogy a jraticia, spanyol is közel áll az ő nyelvéhez, A lengyel, az olasz tehát sohasem lehet kétségben a felől, kik beszélnek az övével testvér-nyelvet, kik . a nyelvrokonai. Ellenben mi magyarok évszázadokon át töprengtünk az atvafiság kérdésén. Megjártuk keletet és nyugatot, próbáltunk szerencsét az ókor nagy hódítóinál és napjaink sorvadó néptöredékeinél, s mikor a tudomány végre megtalálta a kérdés nyitját, a közvélemény idegenkedve fordult el tőle: nem hitte el az igazságot, mert nem találta meggyőzőnek vagy szájaize szerint valónak.- Mik a nyelvrokonság ismertető jelei, bizonyítékai? — vetődik fel a kérdés. íme az egyszerű válasz: azok az egyezések, amelyek nem a véletlen szeszélyéből származnak, nem is kölcsönzésen alapulnak, hanem egy ősi közösségre, egv közös alapnyelvre utalnak. Nyilvánvaló ilyenformán, hogy a magyar is olyan nyelvekkel rokon, amelyekkel rendszerbe foglalódéi őseredeti egyezéseket tiintet fel.

A magyarban én, a mande-n égerben en az elsőszemélyii névmás. Meglepő

egyezés, niivle azonbau.a két nyelv között egyéb kapcsolat nem mutatható ki, bajosan következtethetne az ember rokonságra. A magyar bor pontosan egyezik az ó csuvas bor szóval. Ez már nem véletlen összecsengés, mégsem bizonyít magyar-csuvas rokonság mellett, mert bebizonyosodott, hogy a szé) a magyarba a szőlő, seprő, szüret stb. szavakkal együtt az ó-csuvasból került át, mégis a Kr. u. VI. század táján, a Kaukázus északi lejtőjén.

A magyar tél szónak nem találjuk megfelelőjét sem a négerben, sem a törökben, sem az indogermánságban, de még a kaukázusi nyelvekben sem; fölösleges is volna keresni, mert rég elő* keriiltek az egyező alakok: vogul a osztják “tál”, zűrjén és votják “tói”, cseremisz “tel”, mordvin “tele, finn “talvin”, lapp “talv.” Sőt hamarosan az is kiderült, hogy nemcsak a főszavak azonosak, hanem a ragozásuk is egy csapáson halad: a magyar télen—vogul tálén, osztják tálén stb.

Természetes, hogy ennek az egy szónak és egy alak-; tani elemnek sokat sejtető egyezése korántsem volna perdülő bizonyíték, ámde a felsorolt s összefoglalóan finnugornak nevezett nyelvekben a fontosabbnál fontosabb egyezések egész tömege tornyosul elénk. Ezúttal be kell érnünk egv kis sze* ni el vénnyel.

A magyar szókészlet elemei közül- finnugor eredetűek: Névmások: én, te. ő, mi, ti, ők; ez; az; ki, mi stb.

Testrész-nevek: fej, baj,

torok, mell. szív. ér, vér. epe, máj, lép, kéz, szár, ujj, iz, stb.

A természet világából: ég, menny, hold, csillag, felhő, köd; viz, tó, ár, hab; eb, ló, nyúl, róka. nyuszt. egér, kigyó; lúd, holló, fájd, fogoly, fecske, varjú, daru, hattyú; méh. lepke, féreg, nyit, szu; szarv, szőr. toll: fészek, méz; fa, gyökér, tő, ág, levél: fenyő. fagyai, Szil-, nyár-, nyir, hársfa; fii, rügy; kő, vas, arany, ezüst, ólom, ón; tiiz, hamu; ősz, tél, tavasz.

Cselekvés* és állapot jelölésére: van, lesz, él. bal. eszik, iszik, hál, alszik, kél, ad, tesz, vesz, visz jön. megy, mond, hall, néz, tud, ül, áll, esik jut, kap, hagy, fázik, fél, fon, sző, .varr, mos, süt, főz, szel, szül stb.

Tulajdonság jelölésére: vén, ó, uj, kemény, lágy, könnyű, hoszu, lassú, jó, édes, keserű,- savanyu stb.

Számnevek: 1—lOOOig valamennyi.

Rokonság: férfi, nő, fiit, leány, ipa, napa vő, meny Stb...... :• :nr:b :

Nem folytatom a szóadatok felsorolását, lősz az egyezéseknek nem annyira a száma, mint inkább a súlya bizonyit. Az eddigiekből is kitetszik, hogy a magyar szókincsnek éppen az alaprétege finnugor eredetű, hogy azoknak az elemi fogalmaknak, tárgyaknak, ismereteknek és cselekvéseknek kifejezői vallanak a finnugor rokonság mellett, amelyekre egy kezdetleges műveltségű nép igényei kiterjednek. — Más nyelvcsaládok példája is hasonló tanulsággal jár, tisztán elméleti elgondolás alapján sem várhatnánk egyebet. A gondolatok továbbfüzése további követelményeket állít elénk: a nyelv, ha még olyan fejletlen is, nem elszigetelt szavak halmazata. hanem a szükséges viszonyításoknak és módosításoknak határozott módjaival és eszközeivel rendelkező rendszer; ha tehát a magyar csakugyan a finnugor nyelvcsaládtól szakadt ki, a közösség korából nyilvánvalóan nemcsak szavakat hozott magával, hanem bizonyos szerkezeti sajátosságokat, elemeket is. könnyű meggyőződnünk, hogy efajta egyezésekben nincs hiány. Elegendő lesz azonban megint csak egykét példát kiragadnunk:

Magyar — kelni adni — zűrjén — kelni, udni;

AND WHY NOT ?

For Sale at All State Liquor Stores

PINT

Code

No.736

quart*1.45No.735

off K&rituchif KENTUCKY BOURBON WHISKY

BROWN-FORMAN COMPANY

Louisrille, Kentucky

magyar — nyelni, tudni — votják : nelni, todni;

magyar — hal, halak — lapp: guolle, goulleg,

magyar — ház, házam — nordvin : kudo, kudom;

magyar — kéz, kezed, kezetek — lapp : gietta, giettad, giettadek;

magyar — fonom, fonod, fonja — cseremisz: punén), punét, puna.

A vogultól, amely minden esetre sokkal közelebbi rokonunk : Hürem-sat-hüs hulach sam a in pen viten ali—- Há* roniszázhusz holló-szemű ebem vizen él; — avagy: Nétal upem tálén pili pauljolipalt — Nőtlen ipám télen fél falu-al-félt (a falu végén).

Nem kevésbé elmemozditók ezek az osztják mondatok sem :

Pegte lav lasinen manl tov silna. — Fekete ló lassan megy a tó szélén; vagy pl.: Lont, tareb, hőtan: jivati kev-hat hoza! — Lúd, daru. hattyú: jöjjetek a kőházhozT

Vannak persze makacs hihetetlenek, akiket bizonyítékok pergőtüze sem képes niegtántoritani. Ez az ő dolguk. Mi csak az alábbi két megjegyzést ajánlhatjuk figyelmükbe :

1. Mi több ezer évvel ezelőtt váltunk el finnugor nyelvrokonainktól, amikor műveltségi állapotunknak megfelelően nyelvünk is szegény és fejletlen volt. Természetesen következik ebből, hogy ősi nyelvörökségünk korántsem lehet akkora. mint a sokkal, de sokkal később szétszakadt szlávoké vagy a románoké.

2. Sem okunk, sem jogunk nincs arra, hogy a “halzsiros”-nak csúfolt finnugor atyafiságot restelkedve le akarjuk tagadni. A nép —éppúgy, mint az egyén is —magában hordja értékeit, nem az ősök sugározzák reá. Kétszeres elismerés jár ki annak, akit szerény környezetéből emel ki a magasabbra bivatottság ereje.